Az Országgyűlés 2026. július 28-án szavazta meg a T/387. számú komplex törvényjavaslatot, amely több adótörvényt is érint, így számos ponton módosítja érdemben a magyar adórendszert. A 2026-os nyári adócsomagként emlegetett intézkedések hátterében elsősorban a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervhez kapcsolódó vállalások teljesítése áll. Magyarországnak ugyanis 2026. augusztus 31-ig több adózási reformot kell végrehajtania az uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében. A csomag ennek megfelelően egyszerre érinti a bizalmi vagyonkezelések személyi jövedelemadózását, a társasági adó kedvezményrendszerét, a kiskereskedelmi adót, egyes környezetvédelmi és ágazati adókat, valamint rendelkezik több kisebb adónem megszüntetéséről is. Cikkünkben összefoglaltuk „A Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv, egyes kormányprogrampontok és kormányhatározat végrehajtása érdekében szükséges adóintézkedésekről, valamint egyéb törvények módosításáról” című törvényjavaslat fontosabb tételeit.
Így nyúl a kormány a bizalmi vagyonkezeléshez
A 2026-os nyári adócsomag egyik legnagyobb figyelmet kapó eleme a bizalmi vagyonkezelések adózásának átalakítása. Ennek értelmében a bvk-konstrukcióba adott vagyonelemek felértékelése főszabály szerint továbbra sem keletkeztet azonnali személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettséget. A lényegi változás a „kimeneti oldalon”, vagyis a kezelt vagyonból történő kifizetések adózásában jelenik meg: az eddigi adómentes vagyonkiadási lehetőségek jelentősen szűkülnek. Hordereje miatt ennek a témának külön cikket szenteltünk.
Érintett törvény: A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
ÁFA: mégsem bővül a befogadott számlák áfa adatszolgáltatása
A korábbi tervekkel ellentétben a befogadott számlákra vonatkozó adatszolgáltatás 2026. július 1-jét követően is a 2026. június 30-án hatályos szabályok szerint teljesíthető. Ennek megfelelően továbbra is számlánkként kell adatot szolgáltatni a számlakibocsátó adószámának első nyolc számjegyéről, a számla adóalapjáról és áthárított adójáról, sorszámáról, valamint teljesítési időpontjáról. Ugyanakkor nem kell feltüntetni a ténylegesen levonásba helyezett áfa összegét adómérték és arányosítás szerinti bontásban. A módosítás a törvény kihirdetését követő nap lép hatályba, és már a 2026. július 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallásokra is alkalmazható lesz.
Az M-lapos szabályok változásáról és nem változásáról ebben a cikkben írtunk bővebben.
Érintett törvény: Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény
Társasági adót érintő változások
A törvénycsomag társasági adót érintő módosító rendelkezései alapján 2027-től megszűnik a növekedési adóhitel, kivezetik a műemlékekhez kapcsolódó társaságiadó-alap kedvezményeket, valamint megszűnnek a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak (KEKVA) nyújtott támogatásokhoz kapcsolódó adóalap-kedvezmények. Ezen felül érdemes hangsúlyozni, hogy a kormány egy korábbi határozata alapján terítéken van a társasági adóalap további szélesítésének (értsd: adókedvezmények jelenlegi rendszerének) és az adó mértékének is a felülvizsgálata.
Érintett törvények:
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény
A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény
Növekedési adóhitel megszüntetése
2027. január 1-jétől megszűnik a növekedési adóhitel (NAHI) intézménye. A már megállapított és még fennálló növekedési adóhitelekhez kapcsolódó kötelezettségeket az adózók továbbra is – a 2026. december 31-én – hatályos szabályok szerint teljesíthetik. Ugyanakkor a növekedési adóhitelhez kapcsolódó beruházási kedvezmény kizárólag a 2027. január 1-jét megelőzően esedékes adórészletek tekintetében alkalmazható, a 2027-től esedékes részletek e kedvezménnyel már nem csökkenthetők.
Műemlékkedvezmények megszüntetése
2027. január 1-jétől megszüntetik a műemléki épületekhez kapcsolódó társaságiadó-alap kedvezményeket, beleértve a karbantartási, beruházási és felújítási kedvezményeket, valamint a kapcsolt vállalkozások közötti kedvezményátadás lehetőségét is.
A műemlékkedvezmények megszüntetésével a korábban megszerzett, de fel nem használt kedvezményállomány nem vihető tovább a 2026. adóévet követő időszakokra. A műemléki kedvezmények valamennyi jogcíme – beleértve a kapcsolt vállalkozás által átvett kedvezményeket is – utoljára a 2026. adóév adóalapjának csökkentésére alkalmazható.
KEKVÁ-knak nyújtott támogatásokhoz kapcsolódó kedvezmények kivezetése
2027. augusztus 1-jétől megszűnnek a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVÁ-K) részére nyújtott alapítói vagy csatlakozói vagyonrendeléshez, illetve a közhasznú tevékenységük támogatására visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott támogatásokhoz kapcsolódó 20%-os és 40%-os adóalap-kedvezmények.
A KEKVA fenntartásában működő egyetem, illetve annak fenntartója felsőoktatási támogatási megállapodás alapján történő támogatásához kapcsolódó 300%-os adóalap-kedvezmény átmeneti szabály alapján utoljára a 2027-ben kezdődő adóévben vehető igénybe. A 300%-os kedvezmény ugyanakkor továbbra is fennmarad az egyházi fenntartású egyetemek, illetve fenntartóik támogatása esetén.
A fentiekkel összhangban 2027. augusztus 1-jétől az energiaellátók jövedelemadójában is kivezetik a KEKVÁ-khoz kapcsolódó adóalap-korrekciós mentességeket, valamint hatályukat veszítik a vonatkozó átmeneti rendelkezések.
Kiskereskedelmi adó: megszűnhet a kapcsolt vállalkozások kiskereskedelmi adó alapjának összeszámítása
Megszűnik a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó adóalap-összeszámítási szabály. Jelenleg a kiskereskedelmi adó hatálya alá tartozó kapcsolt vállalkozások kiskereskedelmi tevékenységből származó nettó árbevételét össze kell adni, majd az összevont összeg alapján kiszámított adót és adóelőleget árbevétel-arányosan meg kell osztani közöttük. A módosítást követően az érintett vállalkozások az adójukat és adóelőlegüket egymástól függetlenül, az általános szabályok szerint állapítják meg. A módosítás a törvény kihirdetése utáni napon lép hatályba, az összeszámítási szabályt azonban már a 2026-ban kezdődő adóévre sem kell alkalmazni.
Érintett törvény: A kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény
A 2026-os nyári adócsomag környezetvédelmi adókat érintő változásai
A szén-dioxid kvóta adó megszüntetése
A szén-dioxid kvóta adó a törvény kihirdetését követő naptól, visszamenőleges hatállyal megszűnik. Az indokolás szerint a módosítás célja az adórendszer egyszerűsítése és az adónemek számának csökkentése.
Az elfogadott módosítás lehetővé teszi a 2023. október 7. óta megfizetett szén-dioxid kvóta adónak és annak kamatainak a visszaigénylését. Az ezzel kapcsolatos kérelem benyújtására a hatálybalépéstől számított 90 napon belül van lehetőség, feltéve, hogy az adózó a követelését más jogcímen még nem érvényesítette.
Érintett törvény: Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2025. évi L. törvény
Emelkedik a levegőterhelési díj mértéke
A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvényt érintő módosítás értelmében a levegőterhelési díj mértéke 2026. október 1-jétől duplájára emelkedik (a kéndioxid, a nitrogén-oxidok és a nem toxikus szilárd anyag kibocsátása után fizetendő egységdíjak kétszeresére nőnek).
Ezzel összhangban a 2026. negyedik negyedévére, valamint a 2027. évre fizetendő negyedéves levegőterhelési díjelőleg összege is a kétszeresére emelkedik, mivel annak mértéke az előző évi tényleges kibocsátások alapján fizetett teljes levegőterhelési díj egynegyede helyett annak felére emelkedik.
Érintett törvény: A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény
Helyi adókat érintő változások
A 2026-os nyári adócsomag alapján több ponton is módosul a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény. Fontos kiemelni, hogy az alább felsoroltak közül az idegenforgalmi-mentességet és a leválásra vonatkozó speciális szabályokat érintő rendelkezéseket a 2026. május 14-étől keletkező adókötelezettségekre kell alkalmazni. Ennek oka, hogy ezt megelőzően mind az Ukrajnából érkezett magánszemélyek idegenforgalmiadó-mentességét, mind pedig a leváláshoz kapcsolódó speciális bejelentési és előlegfizetési szabályokat veszélyhelyzeti kormányrendeletek tartalmazták.
Érintett törvény: A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény
Idegenforgalmiadó-mentesség
Az ezzel kapcsolatban elfogadott módosítás értelmében mentesül az idegenforgalmi adó megfizetése alól az a magánszemély, aki 2022. február 24-én vagy azt követően érkezett Ukrajna területéről Magyarországra, és az érkezését megelőzően jogszerűen tartózkodott Ukrajnában.
Speciális szabályok leválás esetén
A jogi személyek speciális szétválása, a leválás esetén külön rendelkezések vonatkoznak a helyi iparűzési adóelőleg bejelentésére és az adó megfizetésére.
A leválás tárgyévében a jogutód helyett a jogelőd is teljesítheti a jogutód adóelőleg-bejelentési kötelezettségét. A jogelőd a leválástól számított 30 napon belül nyilatkozhat a várható éves helyi iparűzési adó összegről. Ez a nyilatkozat bevallásnak minősül.
A jogelőd nyilatkozata alapján az önkormányzati adóhatóság módosítja a jogelőd előírt helyi iparűzési adóelőlegeit, illetve a tárgyévi előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőlegeket a nyilatkozatban szereplő várható éves adó 50 százalékához igazítja. Továbbá a jogelőd kérheti a tárgyévben az adószámláján fennálló, esedékes fizetési kötelezettségeket meghaladó túlfizetés átvezetését a jogutód adószámlájára. Az így átvezetett összeg a jogutód által teljesített befizetésnek minősül.
Települési adó megszűnése
2027. január 1-jei hatállyal megszűnik a települési adó. A települési adó eddig lehetőséget adott az önkormányzatoknak arra, hogy bizonyos korlátok között saját adónemet vezessenek be.
Vám: az uniós vámjog hazai végrehajtását érintő intézkedések
Az elfogadott javaslat célja az uniós vámreformnak való jogharmonizációs megfelelés. Ez magában foglalja a magánszemélyek által kezdeményezett vámeljárásokban felmerülő áfa és vám közlését, az elektronikus vámhatósági döntéseket, valamint a 10 euró alatti áfa és vám kapcsán eddig alkalmazott fizetési könnyítés megszüntetését.
Érintett törvény: Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény
Egyszerűsítés a fizetési kötelezettség közlése kapcsán magánszemélyek által kezdeményezett vámeljárásokban
A módosítás egyszerűsíti a magánszemélyek által kezdeményezett, kis értékű vámeljárások adminisztrációját. Mivel megszűnik a 10 euró alatti tételekre vonatkozó fizetési könnyítési jogcím, ezeknél az ügyleteknél az áfa mellett vámfizetési kötelezettség is felmerülhet. Az új szabályok szerint azonban, ha a vám-árunyilatkozatot az áfaalanynak nem minősülő természetes személy a saját nevében és érdekében nyújtja be, és a vámhatóság az abban foglaltak alapján jár el, akkor a hatóság nem hoz külön határozatot sem a fizetendő vámról, sem az általános forgalmi adóról. A kiszámított és fizetendő áfa, valamint vám összegeket a vámhatóság innentől fogva elektronikus értesítéssel közli.
Automatikus döntéshozatal
Egyszerűsödik az elektronikusan benyújtott vám-árunyilatkozatok feldolgozása is. Korábban csak emberi beavatkozással volt kiadmányozható döntés, a módosítás azonban lehetővé teszi, hogy az elektronikus vámeljárásokban egyes döntések kiadmányozására közvetlen emberi beavatkozás nélkül, automatizált módon is sor kerülhet. Továbbá fontos kiemelni, hogy amennyiben a vámhatóság mellőzi a vámtartozás közlését, úgy a közlés elmaradása vámhiányt sem keletkeztethet.
Megszűnik a 10 euró alatti áfa- és vámtételekre vonatkozó fizetési könnyítés
Eddig nem kellett beszedni, illetve visszafizetni a 10 eurót meg nem haladó áfa- és vámtartozás összegét. Az elfogadott javaslat azonban hatályon kívül helyezi a fizetési könnyítést lehetővé tevő rendelkezéseket, így a jövőben a 10 euró alatti terheket is meg kell fizetni, illetve a csekély összegű visszatérítésekre az általános szabályok alkalmazandók.
Az intézkedés átmeneti rendelkezése értelében a módosítás hatálybalépése előtt elfogadott vám-árunyilatkozatok kapcsán indult eljárásokban a 2026. július 31. napján hatályos szabályokat kell alkalmazni, ezekben tehát még érvényesíthető a 10 eurót meg nem haladó terhekkel kapcsolatos fizetési könnyítés.
A 2026-os nyári adócsomag egyéb intézkedései
Bevándorlási különadó kivezetése
Az elfogadott csomag alapján a bevándorlási különadóra vonatkozó szabályok 2027. január 1-jétől hatályon kívül kerülnek, így az adónem a jövőben megszűnik. Kivezetése az adórendszer egyszerűsítése érdekében történik.
Érintett törvény: Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény
A nemzetközi adóügyi együttműködés hazai szabályainak pontosítása
Az elfogadott javaslat pontosítja az adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló Egyezményt kihirdető 2014. évi XLII. törvényben szereplő hivatalos magyar fordítást. A módosítás az Egyezmény hatálya alá tartozó adók körének magyar megfogalmazását módosítja, egyértelműsítve többek között a hagyatéki, öröklési és ajándékozási adókra, az ingatlanvagyont terhelő adókra, valamint a gépjárművek és más ingó vagyontárgyak használatát vagy tulajdonlását terhelő adókra vonatkozó kategóriákat. A rendelkezés célja feltehetően az, hogy megkönnyítse a külföldiek magyarországi és a magyar állampolgárok külföldi vagyonelemeinek bevonását a bevezetés előtt álló vagyonadó hatálya alá.
Az elfogadott javaslat emellett az Egyezmény hatálya alá tartozó adók közé sorolja a globális minimumadó-szintet biztosító kiegészítő adót is. Ez lehetővé teszi, hogy ezzel az adóval kapcsolatban is alkalmazhatók legyenek az Egyezmény szerinti nemzetközi együttműködési és információcsere-eszközök.
A fordítási pontosítások a kihirdetést követő napon lépnek hatályba, míg a globális minimumadóra vonatkozó új rendelkezések hatálybalépése a nemzetközi értesítési eljáráshoz kötődik. A pontos időpontot a külpolitikáért felelős miniszter közleménye állapítja meg.
Érintett törvény: Az adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló Egyezmény és az azt módosító Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2014. évi XLII. törvény
Megszűnik az ebrendészeti hozzájárulás
Ez is az adórendszer egyszerűsítése érdekében hozott intézkedések egyike.
Érintett törvény: Az állatok védelméről szóló 1998. évi XXVIII. törvény