Társadalmi egyeztetésre bocsátották a kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójáról (KATA) szóló törvénytervezetet. A javaslat 2027-től a jelenleginél jóval szélesebb kör számára tenné elérhetővé az egyszerűsített adózást: visszatérhetnének a rendszerbe a mellékállású egyéni vállalkozók, a nyugdíjasok és a nappali tagozatos hallgatók, továbbá a kisadózók ismét számlázhatnának cégeknek és más szervezeteknek. A kiszélesítéshez ugyanakkor magasabb tételes adó, külön kiegészítő adó és a munkaviszony kiváltását korlátozó szabályok társulnának.
A most közzétett dokumentum társadalmi egyeztetése 2026. október 6-án kezdődött meg, így a rendelkezések szövege az elfogadásig módosulhat. A csomag nem egyszerűen a 2022 óta hatályos KATA néhány szabályát írná át: új törvény alapján, fokozatos átmenettel alakítaná ki a kisadózó egyéni vállalkozók új rendszerét.
Miért változnának ismét a KATA szabályai?
A KATA 2022. szeptember 1-jén végrehajtott átalakítása jelentősen leszűkítette az adózási forma alkalmazhatóságát. A jelenlegi rendszert kizárólag főfoglalkozású egyéni vállalkozók választhatják, és a taxis személyszállítás kivételével csak magánszemélyektől szerezhetnek bevételt. Emiatt kiestek a rendszerből többek között a mellékállású vállalkozók, a nyugdíjasok, a nappali tagozatos hallgatók, valamint a vállalati ügyfelekkel dolgozó szolgáltatók. A NAV 2022-ben még mintegy 460 ezer katást tartott nyilván, 2025 végén viszont már csak 138,5 ezer vállalkozó tartozott a szűkített rendszer hatálya alá.
A törvénytervezet indokolása szerint az egyéni vállalkozásoknak a gazdasági aktivitásban és az önfoglalkoztatásban betöltött szerepe olyan egyszerű, kiszámítható és alacsony adminisztrációval járó adózási forma fenntartását indokolja, amely a vállalkozók szélesebb köre előtt is nyitva áll. Ennek megfelelően az új rendszer a magánszemélyektől és a kifizetőktől, vagyis többek között vállalkozásoktól és más szervezetektől származó bevételek mellett egyaránt alkalmazható lenne.
A változás lényege tehát a KATA újbóli kiszélesítése, de nem a 2022 előtti rendszer változatlan visszaállítása. A tervezet az egyszerű tételes adózás megtartása mellett külön szabályokkal kezelné a céges bevételeket, és több korlátozással igyekezne kizárni, hogy a KATA munkaviszony vagy egyetlen megrendelőtől való gazdasági függés leplezésére szolgáljon.
Mikortól alkalmazhatók az új szabályok?
A törvény egyes, elsősorban a választás előkészítését szolgáló rendelkezései már 2026. december 1-jén hatályba lépnének. Az új KATA szabályainak többsége 2027. január 1-jétől lenne alkalmazandó, miközben a jelenlegi, 2022. évi XIII. törvény szerinti KATA átmenetileg tovább élne. A régi és az új rendszer ezért 2027-ben és 2028-ban párhuzamosan működne.
A jelenlegi KATA hatálya alatt kizárólag azok maradhatnának, akik 2026. december 31-én már kisadózónak minősülnek, és adóalanyiságuk később sem szűnik meg. Új belépő 2027-től már csak az új törvény szerinti rendszert választhatná. A jelenlegi KATA 2029. január 1-jével szűnne meg véglegesen, amikor a még abban maradó adózókat főszabály szerint automatikusan átsorolnák az új KATA hatálya alá.
Kik választhatnák az új KATA-t?
Az új tételes adózást az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő egyéni vállalkozók választhatnák. A jogosultság nem korlátozódna a főfoglalkozásúakra, hiszen ismét beléphetnének többek között a legalább heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkezők is. Társas vállalkozások, így betéti társaságok vagy közkereseti társaságok ugyanakkor a tervezet szerint sem válhatnának az új adó alanyává.
A választásnak több kizáró feltétele lenne. Nem léphetne be az, akinek az adószámát a NAV a bejelentés évében vagy az azt megelőző tizenkét hónapban törölte, illetve aki a bejelentéskor adószámtörlés hatálya alatt áll. Szintén kizárt lenne az az egyéni vállalkozó, aki az adott évben saját tulajdonú vagy bérelt ingatlan bérbeadásából, üzemeltetéséből bevételt szerzett.
A korábbi KATA-ból valamilyen jogsértés, számla- vagy nyugtaadási mulasztás, be nem jelentett alkalmazott, igazolatlan eredetű áru, jelentős adótartozás vagy tiltott bevétel miatt kieső vállalkozóknál továbbra is érvényesülhetne az ismételt választást korlátozó időszak. Főszabály szerint az adóalanyiság megszűnésének évére és az azt követő tizenkét hónapra nem lehetne ismét katázni.
Ismét lehetne cégeknek és más kifizetőknek számlázni
A tervezet egyik legfontosabb változása, hogy a kisadózó ismét szerezhetne bevételt belföldi vagy külföldi kifizetőtől. Ez lehetővé tenné, hogy például tanácsadók, informatikai szakemberek, kreatív szolgáltatók vagy más egyéni vállalkozók vállalati ügyfelek részére is a KATA hatálya alatt teljesítsenek. A vállalkozásoktól származó bevételre ugyanakkor a havi tételes adó mellett külön, 15 százalékos kiegészítőadó-számítás vonatkozna.
A kiegészítő adót akkor kellene megfizetni, ha az adóévben kifizetőktől megszerzett bevétel 15 százaléka meghaladja az évre fizetendő tételes adó összegét. A fizetendő kiegészítő adó a két összeg különbözete lenne. Egy egész évben működő, havi 100 ezer forintos tételes adót fizető főfoglalkozású kisadózó éves tételes adója 1,2 millió forint. Emiatt 8 millió forint kifizetői bevételig nem keletkezne további kiegészítőadó-fizetési kötelezettsége, mert ennek 15 százaléka éppen 1,2 millió forint.
A magánszemélyektől származó bevétel nem tartozna a 15 százalékos kiegészítő adó alapjába. Az éves bevételi keretet meghaladó rész után azonban a bevétel forrásától függetlenül 40 százalékos különadó merülne fel. Ugyanarra a bevételrészre a tervezet alapján nem kellene egyszerre kiegészítő adót és a keretet meghaladó bevétel utáni különadót fizetni.
A munkaviszony kiváltását szigorú korlátozások akadályoznák
A céges számlázás lehetősége nem lenne korlátlan. Az egyéni vállalkozó KATA-alanyisága már a bevétel megszerzését megelőző nappal megszűnne, ha saját munkáltatójától, a munkaviszony megszűnését követő 24 hónapon belül korábbi munkáltatójától, illetve ezek jogutódjától vagy kapcsolt vállalkozásától szerezne bevételt. Az ilyen bevételt tizenöt napon belül be kellene jelenteni a NAV-nak.
További korlátozásként az adóév végével megszűnne a KATA-alanyiság, ha az egyéni vállalkozó bevételének legalább 50 százaléka ugyanattól a kifizetőtől, külföldi kifizetőtől, illetve az e kifizetővel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló személyektől származna. A szabály a közvetett konstrukciókra is kiterjedne: ha a bevételt formálisan más személy fizeti ki, de a szolgáltatást ténylegesen a korábbi munkáltató vagy a meghatározó megrendelő részére teljesítik, a bevételt ettől a személytől származónak kellene tekinteni.
Az 50 százalékos határ átlépése önmagában nem visszamenőlegesen szüntetné meg az egész éves KATA-alanyiságot, hanem az adóév utolsó napjával vezetne a jogállás elvesztéséhez.
Mennyi lenne a tételes adó?
Az új rendszerben a tételes adó összege a vállalkozó jogállásától függne. A főfoglalkozású kisadózó 2027-ben havi 100 ezer forintot, a nem főfoglalkozású kisadózó pedig havi 50 ezer forintot fizetne. A tételes adót minden megkezdett naptári hónapra teljes összegben kellene megfizetni a következő hónap 12. napjáig.
A tételes adó összege 2028-tól automatikusan a minimálbérhez igazodna. Főfoglalkozású kisadózónál a tárgyévet megelőző év első napján érvényes minimálbérre jutó szociális hozzájárulási adó és társadalombiztosítási járulék együttes, ezer forintra kerekített összege lenne fizetendő. Nem főfoglalkozású kisadózónál a korábbi év eleji minimálbér 15 százalékának megfelelő összeg határozná meg a havi adót. A pontos összeget a NAV minden év január 12-éig közzétenné.
A 2026. december 31-én már a jelenlegi KATA hatálya alá tartozó, ott maradó vállalkozók átmenetileg eltérő összeget fizetnének: havi tételes adójuk a jelenlegi 50 ezer forintról 2027-ben 75 ezer, majd 2028-ban 100 ezer forintra emelkedne. Ez az átmeneti rendszer kizárólag a már bent lévő adózók előtt maradna nyitva, új belépésre nem lenne lehetőség.
Új KATA szabályok: emelkedne az éves bevételi keret
Az éves KATA-keret a jelenlegi 18 millió forintról 22 millió forintra emelkedne. Ha az egyéni vállalkozó az év minden hónapjában köteles tételes adót fizetni, a 22 millió forintot meghaladó bevétel után 40 százalékos különadót kellene fizetnie. Év közben kezdődő vagy olyan adóalanyiságnál, amelyben egyes hónapokra nem keletkezik tételesadó-fizetés, a keretet havi 1/12-ed részek alapján kellene arányosítani.
A bevételi keret nem azonos az alanyi áfamentesség értékhatárával. A 2027-re tervezett alanyi áfamentességi határ szintén 22 millió forint, 2028-ban azonban 24 millió forintra emelkedne, miközben a tervezet KATA-kerete változatlanul 22 millió forint maradna. A két szabályt ezért külön kell vizsgálni, különösen határérték közeli bevételnél.
Magasabb ellátási alap társulna a magasabb adóhoz
A főfoglalkozású kisadózó biztosítottnak minősülne, és a KATA kiváltaná a saját maga után fizetendő személyi jövedelemadót, társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót. Az egészségbiztosítási, gyermekvállalási és nyugdíjellátások számítási alapja 2027-ben havi 317 ezer forint, 2028-tól pedig az adott évi minimálbér lenne. Ez lényegesen magasabb a jelenlegi KATA 2026-os, havi 108 ezer forintos ellátási alapjánál.
A nem főfoglalkozású kisadózó e jogállása alapján nem válna biztosítottá, ezért a KATA-ra tekintettel társadalombiztosítási és álláskeresési ellátási jogosultságot sem szerezne. E vállalkozók biztosításáról jellemzően a munkaviszonyuk, nyugdíjas státuszuk vagy más biztosítási jogviszonyuk gondoskodna.
A jelenlegi KATA-ban maradó vállalkozók ellátási alapja átmenetileg ugyancsak emelkedne: a 2026-os 108 ezer forintról 2027-ben 161 ezer, 2028-ban 215 ezer forintra. Az új rendszerbe átlépők ellátási alapja tehát már 2027-ben is érdemben magasabb lenne a régi KATA-ban maradókénál, ami az adózási mód összehasonlításának egyik lényeges szempontja lehet.
Hogyan lehetne belépni vagy visszatérni a KATA-ba?
Az a vállalkozó, aki 2027. január 1-jétől kívánja alkalmazni az új KATA-t, a választását 2026. december 1-jétől jelenthetné be a NAV-nak. Az időben megtett bejelentés alapján az adóalanyiság 2027. január 1-jén jönne létre. Év közbeni választásnál főszabály szerint a bejelentést követő hónap első napjától kezdődne az adóalanyiság, míg az újonnan induló egyéni vállalkozó a nyilvántartásba vétel napjától válhatna kisadózóvá.
A tervezet kifejezetten kimondja, hogy a KATA választását nem akadályozza, ha az egyéni vállalkozó korábban ugyanarra az évre átalányadózást választott. Ez a rendelkezés a 2022 után átalányadózásra áttérő vállalkozók jelentős részének könnyítheti meg a visszalépést. Az áttérés előtt azonban vizsgálni kell a KATA jogosultsági feltételeit, a várható ügyfélstruktúrát, a kifizetői bevételekhez kapcsolódó 15 százalékos kiegészítő adót, valamint az átalányadózás alatt érvényesíthető költséghányadokat és adókedvezményeket is.