Az idei őszi adócsomag részeként 2026. október 27-én este a kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójáról szóló törvényjavaslatot is benyújtották az Országgyűlés elé. A társadalmi egyeztetésre bocsátott verzióban megfogalmazott szabályok alapvetően nem változtak: megmaradt a nem főfoglalkozású kisadózók bevonása a főfoglalkoztatású kisadózók mellett, a kifizetőknek történő számlázás lehetősége, az évi 22 millió forintos bevételi keret, valamint a kifizetőktől származó bevételhez kapcsolódó 15 százalékos kiegészítő adó. A benyújtott változat ugyanakkor többek között szigorítja a munkaviszony kiváltásának megakadályozását szolgáló szabályokat, pontosítja az 50 százalékos bevételi korlát alkalmazását, és részletesebben rendezi a régi és az új KATA közötti átmenetet.

Az alábbiakban bemutatjuk a társadalmi egyeztetésre bocsátott és a parlament elé benyújtott jogszabály-szövegek közötti legfontosabb eltéréseket.

A parlament elé benyújtott változat továbbra is lehetővé tenné, hogy az új KATA-t ne csak főfoglalkozású, hanem nem főfoglalkozású egyéni vállalkozók is válasszák. Utóbbi körbe tartoznak többek között a legalább heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkezők, a nyugdíjasok, a nappali tagozatos hallgatók, valamint azok, akik más vállalkozásban biztosított társas vállalkozónak minősülnek.

Változatlan az a lényeges újítás is, hogy a kisadózó már nem kizárólag magánszemélyektől szerezhetne bevételt. Belföldi és külföldi kifizetőknek, így gazdasági társaságoknak, más szervezeteknek, egyéni vállalkozóknak is számlázhatna, feltéve, hogy nem teljesül valamely kizáró vagy megszűnési feltétel.

A havi tételes adó összege szintén nem módosult:

  • 2027-ben a főfoglalkozású kisadózó havi 100 ezer forintot fizetne;
  • a nem főfoglalkozású kisadózó havi terhe 50 ezer forint lenne;
  • 2028-tól a tételes adó a minimálbérhez és az általános köztehermértékekhez igazodna.

Megmaradt az évi 22 millió forintos bevételi keret is. A keretösszeg feletti bevételt továbbra is 40 százalékos különadó terhelné, míg év közben kezdődő vagy szünetelő adóalanyiságnál az értékhatárt a tételes adóval érintett hónapok alapján kellene arányosítani.

A Parlament elé benyújtott javaslat továbbra is kizárná az új KATA alkalmazását, ha az egyéni vállalkozó a jelenlegi munkáltatójától vagy a munkaviszony megszűnését követő 24 hónapon belül a korábbi munkáltatójától szerez kifizetői bevételt, mint kisadózó egyéni vállalkozó. A korlátozás a munkáltató vagy volt munkáltató jogutódját és kapcsolt vállalkozását is érintené. Ilyen bevétel megszerzése esetén az adóalanyiság a bevétel megszerzését megelőző nappal megszűnne.

A benyújtott változat ezt a kört tovább bővíti: már a jogutód kapcsolt vállalkozásától származó bevétel is megszüntetné az adóalanyiságot. A törvényjavaslat ezenfelül külön meghatározza a kapcsolt vállalkozás fogalmát, és ehhez a társasági adóról szóló törvény kapcsoltsági szabályait rendeli alkalmazni.

Új belépési korlátozás is megjelent. Nem választhatná az új KATA-t az, akinek a jelenlegi – 2022-ben bevezetett – KATA szerinti adóalanyisága kifizetői bevétel miatt szűnt meg, ha ezt a bevételt a munkáltatójától, a volt munkáltatójától, azok jogutódjától, vagy a felsoroltak valamely kapcsolt vállalkozásától szerezte. A rendelkezés célja, hogy a korábbi KATA megszűnését követően az érintett vállalkozó ne léphessen át közvetlenül az új rendszerbe ugyanazon gazdasági kapcsolat keretében folytatott tevékenységgel.

Nem változott az a szabály, amely szerint a kisadózói adóalanyiság az adóév utolsó napján megszűnne, ha az egyazon kifizetőtől, külföldi kifizetőtől, illetve a hozzá kapcsolódó vállalkozásoktól származó bevétel eléri az éves összes bevétel 50 százalékát. Ez a korlátozás a túlzott gazdasági függőség és a munkaviszonyhoz hasonló vállalkozói kapcsolatok kiszűrését szolgálná.

A benyújtott szöveg egyértelművé teszi, hogy az arányszám meghatározásakor az adóév utolsó napjáig ténylegesen befolyt bevételt kell figyelembe venni. Ez azért lényeges, mert a kisadózó bevételébe az adóalanyiság megszűnésekor a kibocsátott, de még ki nem fizetett számlák ellenértéke is beleszámít. A pontosítás alapján azonban az 50 százalékos bevételi tesztnél nem ezekkel, hanem kizárólag a december 31-éig ténylegesen megszerzett („befolyt”) összegekkel kell számolni. A jogalkotói szándék egyértelmű, azonban a módosító javaslat jelenlegi megfogalmazása nehezen értelmezhető olyan esetekre, ha a bevétel nem pénz, hanem pl. szolgáltatás, vagy forgalomképes / értékkel bíró jog.

Az adminisztráció is egyszerűsödne. A társadalmi egyeztetésre bocsátott verzió szerint az 50 százalékos arány elérését az adóévet követő január 15-éig külön kellett volna bejelenteni. A benyújtott javaslat alapján a kisadózónak ezt elég lenne az adóévet követő év február 25-éig benyújtandó éves adóbevallásában közölnie. A NAV ebben az esetben nem külön határozattal szüntetné meg az adóalanyiságot, hanem az a törvény erejénél fogva, az adóév utolsó napján szűnne meg.

Megmaradt a kifizetőktől származó bevételt terhelő 15 százalékos kiegészítő adó. A kisadózónak akkor kellene ilyen adót fizetnie, ha a kifizetőktől származó éves bevételének 15 százaléka meghaladja az adott évben fizetendő tételes adó összegét. A kiegészítő adó a 15 százalékos összeg és a fizetendő tételes adó különbözete lenne.

Változatlanul érvényesülne az is, hogy a 22 millió forintos keret feletti bevételrészt már nem terhelné a 15 százalékos kiegészítő adó, arra csak a 40 százalékos különadót kellene megfizetni.

A benyújtott változat ugyanakkor új sorrendiségi szabályt vezet be arra az esetre, ha a kisadózó kifizetőtől és nem kifizetőtől egyaránt szerez bevételt, és az éves összeg meghaladja a keretet.

Ebben az esetben a 22 millió forintos keretösszeg számításakor először a nem kifizetőtől származó, majd a kifizetőtől származó bevételt kellene figyelembe venni. Ezzel a sorrendiségi szabállyal pontosan meghatározható, hogy a kifizetői bevétel mekkora része tartozik a 15 százalékos kiegészítő adó, illetve a 40 százalékos különadó hatálya alá. Például, ha a kisadózó 10 millió forint bevételt magánszemélynek, míg 15 millió forint bevételt kifizetőnek nyújtott szolgáltatásból szerez, akkor a 22 millió forintos keretösszeget a kifizetőtől származó 3 millió forintos bevétellel lépi túl, vagyis 12 millió forint kifizetői bevétel után 15 százalék kiegészítő adó, míg 3 millió forint bevétel után 40 százalék különadó fizetési kötelezettsége merül fel. 

Mind a társadalmi egyeztetésre bocsátott, mind az Országgyűlés elé benyújtott törvénytervezet átmeneti időszakot vezetne be, amely alatt a régi és az új KATA egyszerre működne. Az új KATA fő szabályai 2027. január 1-jén lépnének hatályba, a jelenleg is működő régi KATA azonban nem szűnne meg azonnal. Aki 2026. december 31-én már a régi rendszer alanya volt, és az adóalanyisága azóta nem szűnt meg, az 2027-ben és 2028-ban is használhatná tovább. Új belépők viszont már nem választhatnák a régi KATA-t.             

A régi KATA havi tételes adója 2027-ben 50 ezerről 75 ezer forintra, 2028-ban pedig 100 ezer forintra emelkedne. Az ellátások alapja ezzel párhuzamosan 2027-ben 161 ezer, 2028-ban pedig 215 ezer forintra nőne. A régi KATA 2028. december 31-én megszűnne, az érintett adózók pedig 2029. január 1-jétől főszabály szerint automatikusan átkerülnének az új rendszerbe.

Mindkét törvényjavaslat-változat lehetővé teszi, hogy akinek a régi KATA szerinti adóalanyisága kifizetőtől származó bevétel miatt szűnik meg, 15 napon belül bejelentkezzen az új KATA alá. Ebben az esetben az új adóalanyiság nem a következő hónap első napján, hanem már a bevétel megszerzésének napján létrejönne.

A benyújtott változat pontosítja, hogy az átlépés hónapjában megszerzett valamennyi bevételt már az új KATA alatti bevételnek kell tekinteni. Ezek az összegek így beleszámítanának:

  • a 22 millió forintos keretösszegbe;
  • a 40 százalékos különadó alapjába;
  • a 15 százalékos kiegészítő adó számításába;
  • valamint az egyazon kifizetőtől származó bevétel 50 százalékos korlátjába.

Az azonnali átlépés ugyanakkor nem lenne alkalmazható, ha a régi KATA megszűnését okozó kifizetői bevétel a munkáltatótól, a 24 hónapon belüli volt munkáltatótól, jogutódjuktól, vagy az ezekhez kapcsolódó, törvényben meghatározott személytől származik.

Mindkét változat lehetővé tenné, hogy az egyéni vállalkozó az új KATA megszűnésekor átalányadózásra térjen át, feltéve, hogy megfelel az Szja tv. szerinti feltételeknek. A társadalmi egyeztetésre bocsátott szöveg értelmében erről főszabályként az adóalanyiság megszűnésének bejelentésével egyidejűleg kell majd nyilatkozni.

A benyújtott javaslat viszont a főszabály alóli kivételszabályt ír elő arra az esetre, amikor a KATA-alanyiság az 50 százalékos bevételi arány miatt, az adóév utolsó napján szűnik meg. A kivételszabály alapján a kisadózó az átalányadózás választására vonatkozó jognyilatkozatát a következő év február 25-éig benyújtandó adóbevallásban tehetné meg.

A benyújtott törvényjavaslat nem alakítja át az új KATA eredeti, társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezetben leírt koncepcióját. A társadalmi egyeztetés után elsősorban a visszaélések megelőzését és a gyakorlati alkalmazhatóságot szolgáló pontosítások kerültek a szövegbe.

A munkáltatói kör szélesebb meghatározása és az azonnali átlépés korlátozása szigorítja a munkaviszony vállalkozói szerződéssel történő kiváltásának szabályait. Az 50 százalékos bevételi teszt, a kiegészítő adóval kapcsolatos sorrendiségi szabály, valamint a régi és az új KATA közötti bevételi elhatárolás pontosítása csökkenti az értelmezési bizonytalanságot. Az 50 százalékos korlát átlépésére vonatkozó éves bevallásba integrált bejelentés és az átalányadózás választásának külön szabálya egyszerűsítheti az adminisztrációt.