A 2026-os őszi adócsomag tervezete 2027-től jelentősen módosítaná a kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységhez kapcsolódó adóösztönzőket és a fejlesztési adókedvezmény feltételrendszerét. A módosítások egyes K+F kedvezmények mértékének növelése mellett új jogosultsági feltételeket és korlátozásokat is bevezetnek. Az egyik legfontosabb változás, hogy a nagyvállalkozások számára a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének feltételévé válik a saját K+F költségek növelése. Ez a követelmény nem kizárólag a K+F célú beruházásokra, hanem más fejlesztésekre, például gyártókapacitás-bővítésekre is vonatkozik. A módosítások ezért a már K+F tevékenységet végző vállalkozások mellett azokat is érintik, akik fejlesztési adókedvezmény igénybevételével terveznek beruházást megvalósítani.
Új K+F követelmény a fejlesztési adókedvezménynél
Az adócsomag tervezete szerint a nagyvállalkozásoknak a fejlesztési adókedvezmény igénybevételéhez a saját tevékenységi körükben végzett K+F költségeiket az első három évben évente legalább 5%-kal kell növelniük, majd az elért szintet fenn kell tartaniuk. A növekedési követelmény teljesítését a megelőző három adóév átlagos K+F költségéhez viszonyítva kell vizsgálni. A tervezet külön rendelkezik azokról az esetekről is, amikor a vállalkozásnak valamelyik érintett adóévben nem merült fel saját K+F költsége.
A követelmény a fejlesztési adókedvezmény összes jogcímére alkalmazandó, kivéve a tiszta technológiákhoz kapcsolódó beruházásokat. Ez érdemi változást jelent a jelenlegi szabályozáshoz képest, amely általános jelleggel nem ír elő K+F költségnövelési kötelezettséget a fejlesztési adókedvezmény feltételeként.
A módosítás különösen azokat a nagyvállalkozásokat érinti, amelyek jelentős termelőkapacitás-bővítést, technológiai korszerűsítést vagy egyéb beruházást terveznek, de eddig nem, vagy csak korlátozott mértékben végeztek saját K+F tevékenységet.
Fontos különbség a nagyvállalkozás és a nagyvállalat fogalma között
Az új K+F követelmény szempontjából a nagyvállalkozás fogalma az irányadó, amely nem azonos a társasági adóról szóló törvény szerinti újonnan bevezetni tervezett nagyvállalat fogalmával. Nagyvállalkozásnak ebben az összefüggésben a KKV-nak nem minősülő vállalkozások tekintendők. A KKV-besorolásnál a 250 fős foglalkoztatotti létszámküszöb, az 50 millió eurós éves árbevételi és a 43 millió eurós mérlegfőösszeg-határ, valamint a partner- és kapcsolódó vállalkozások adatai egyaránt jelentőséggel bírnak. A társaságiadó-szabályozás szerinti nagyvállalati kategória ezzel szemben főszabály szerint az 500 millió eurót elérő éves bevételhez kapcsolódik. A K+F költségnövelési elvárás így a társasági adó szerinti nagyvállalati kategóriánál szélesebb vállalkozói kört érint.
A fejlesztési adókedvezmény további feltételei is módosulnak
Az új K+F követelmény mellett a fejlesztési adókedvezmény több általános szabálya is változik. Az általános beruházási jogcímhez kapcsolódó értékhatár 3 milliárd forintról 5 milliárd forintra emelkedik. A módosítás nem érinti egységesen valamennyi beruházási jogcím értékhatárát, az egyes jogcímekre továbbra is eltérő feltételek vonatkoznak.
A kedvezmény érvényesítésére rendelkezésre álló időszak is módosul. A tervezet szerint a fejlesztési adókedvezmény az első igénybevétel adóévében és az azt követő tíz adóévben vehető igénybe, legkésőbb a bejelentéstől számított tizenkettedik adóévben.
A 2027 után bejelentett beruházások esetében a fejlesztési adókedvezmény a K+F adókedvezmény levonását követően fennmaradó számított társasági adó legfeljebb 70%-áig érvényesíthető, szemben a jelenlegi 80%-os korláttal.
A tervezet emellett megszünteti az élelmiszer-higiéniai beruházásokhoz, a film- és videógyártást szolgáló beruházásokhoz, valamint a tőzsdei bevezetéshez kapcsolódó egyes fejlesztési adókedvezményi jogcímeket.
A változások együttesen befolyásolják a fejlesztési adókedvezményre való jogosultságot, valamint a kedvezmény összegét és időbeli érvényesíthetőségét.
Kétféle K+F adóösztönző: rugalmasabb választási lehetőség 2027-től
A 2026-os őszi adócsomag tervezete jelentősen átalakítja a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó társaságiadó-ösztönzőket. A vállalkozások továbbra is kétféle módon érvényesíthetnek adóelőnyt: a társasági adó alapjának csökkentésével vagy a fizetendő társasági adó közvetlen csökkentésével. A tervezet mindkét konstrukciót módosítja, és lényegesen rugalmasabbá teszi a közöttük történő választást.
1. K+F adóalap-csökkentés – magasabb kedvezmény a saját kutatás-fejlesztésre
Az adóalap-csökkentés keretében a vállalkozások a saját tevékenységi körben végzett K+F közvetlen költségeivel csökkenthetik társaságiadó-alapjukat.
A tervezet szerint a kutató-fejlesztők személyi jellegű ráfordításai, valamint az általuk használt tárgyi eszközök értékcsökkenése kétszeres összegben vehető figyelembe adóalap-csökkentő tételként. A költségek általános elszámolásával együtt ez összességében háromszoros adóalap-csökkentő hatást eredményezhet.
2. K+F adókedvezmény – megduplázódó mérték és projektenkénti választás
A másik lehetőség a K+F tevékenységhez kapcsolódó közvetlen társaságiadó-kedvezmény, amely nem az adóalapot, hanem a számított adót csökkenti.
A tervezet az adókedvezmény általános mértékét az elszámolható költségek 10%-áról 20%-ára emeli.
Fontos újdonság, hogy megszűnik az adókedvezmény választásához kapcsolódó ötéves kötöttség. A vállalkozások így ugyanabban az adóévben is alkalmazhatják a K+F adóalap-csökkentést és a közvetlen K+F adókedvezményt, és a kedvezmények közötti választást az egyes K+F projektekhez igazíthatják.
Ugyanazon elszámolható költségre azonban a két kedvezmény nem vehető együttesen igénybe.
3. Szigorodó feltételek a külső K+F szolgáltatásoknál
A kedvezmények bővülésével párhuzamosan szűkül az elszámolható külső K+F szolgáltatások köre. A tervezet alapján főszabály szerint csak meghatározott szolgáltatóktól – többek között kis- és középvállalkozásoktól, felsőoktatási intézményektől és kutatási szervezetektől – igénybe vett K+F szolgáltatások költségei vehetők figyelembe.
Az új feltételek mind az adóalap-csökkentés, mind a közvetlen K+F adókedvezmény alkalmazását érintik.
4. A kedvezmények közötti választás jelentősége
A változások nyomán a vállalkozásoknak érdemes K+F projektjeiket külön-külön megvizsgálniuk, és az elszámolható költségek, az adózási helyzet, valamint az egyéb igénybe vehető kedvezmények figyelembevételével meghatározniuk a legkedvezőbb megoldást.
A két konstrukció eltérő működése miatt nincs minden vállalkozásra és projektre egységesen optimális választás. A megfelelő adóösztönző kiválasztása ezért a K+F tevékenység pénzügyi és adózási tervezésének fontos részévé válik.
Növekednek a KIVA- és szochokedvezmények
A kisvállalati adóban a K+F tevékenységhez kapcsolódó jogosult bérköltség kedvezménye 50%-ról 200%-ra emelkedik.
A tudományos fokozattal rendelkező munkavállalókhoz kapcsolódó kedvezménynél továbbra is fennmarad a minimálbér kétszereséhez kötött havi korlát.
A kutatók után érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezmény mértéke szintén növekszik: a jogosult munkabér után fizetendő szociális hozzájárulási adó 50%-áról 100%-ára.
Az innovációs járulék mértéke a tervezet szerint 0,3%-ról 0,5%-ra emelkedik. A K+F közvetlen költségeihez kapcsolódó, helyi iparűzési adóalapon keresztül érvényesíthető csökkentési lehetőség továbbra is fennmarad.
Mire érdemes felkészülniük a vállalkozásoknak?
A tervezett módosítások a K+F és a fejlesztési adókedvezmény feltételeinek együttes vizsgálatát teszik szükségessé.
A fejlesztési adókedvezményt igénybe venni kívánó nagyvállalkozások számára különösen fontos a saját K+F tevékenység és a kapcsolódó költségek felmérése, valamint annak megvizsgálása, hogy az új növekedési és fenntartási követelmények hogyan teljesíthetők.
A K+F tevékenységet már végző vállalkozásoknak pedig érdemes felülvizsgálniuk, hogy az adóalap-csökkentés, a K+F adókedvezmény és az egyéb adóösztönzők közül melyek biztosítják számukra a legkedvezőbb eredményt, figyelemmel az igénybevételi és halmozási szabályokra is.
Az Andersen Adókedvezmények és állami támogatások üzletága a fejlesztési adókedvezmény és a K+F adóösztönzők jogosultsági feltételeinek vizsgálatában, az igénybevételi lehetőségek értékelésében, valamint a különböző kedvezmények összehangolt tervezésében támogatja ügyfeleit.
A cikk a 2026 őszén ismert adócsomag tervezetén alapul. A bemutatott rendelkezések a jogalkotási folyamat során változhatnak.