Az adókülönbözet a bevallott, bejelentett, bevallani, bejelenteni elmulasztott vagy az adatbejelentés, bevallás alapján kivetett, illetve kivethető és az adóhatóság által utólag megállapított adó, költségvetési támogatás különbözete, ide nem értve a következő időszakra átvihető követelés különbözetét. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény nem önálló jogkövetkezményként határozza meg az adókülönbözetet, de fontos szerepet játszik az adóhiány és a kapcsolódó szankciók (adóbírság, késedelmi pótlék) meghatározásában.

Ez a fogalom gyakran felmerül adóellenőrzések során, különösen akkor, ha eltérés mutatkozik a bevallott és a ténylegesen megállapított adóösszeg között. Ez a különbség nemcsak technikai jellegű, hanem komoly jogkövetkezményekkel is járhat, különösen akkor, ha adóhiánynak minősül. Az alábbiakban bemutatjuk az adókülönbözet keletkezésének okait, következményeit és azt is, hogyan lehet önellenőrzéssel csökkenteni a kockázatokat.

Mikor keletkezik adókülönbözet?

Alapvetően az alábbi esetekben fordulhat elő:

• Ha az adózó által bevallott vagy bejelentett adó eltér az utólag megállapított összegtől.
• Ha az adózó nem nyújtott be adóbevallást, de az adóhatóság egy ellenőrzés során ezt megállapítja.
• Ha az adózó olyan adókedvezményt vagy költségvetési támogatást vesz igénybe, amelyre nem jogosult.
• Amennyiben az adóhatóság közhiteles nyilvántartás, adatbejelentés vagy hatósági adatszolgáltatás alapján állapít meg eltérést.

Az adókülönbözet következményei

Itt alapvetően két szempontot érdemes megvizsgálni. Az egyik, hogy nem minden adókülönbözet minősül adóhiánynak:

• Amennyiben az adózó az eltérést időben korrigálja (pl. önellenőrzéssel), az adókülönbözetet ugyan megállapítják, de nem jár automatikusan szankcióval.
• Ha azonban az adókülönbözet adóhiánnyá válik (pl. azért, mert nem fizették meg időben), akkor az adóbírság és késedelmi pótlék is kiszabható rá.

A másik vizsgálandó szempont épp az adóbírság és késedelmi pótlék kapcsolata:

• Ha az adókülönbözet adóhiánynak minősül, az adóhatóság adóbírságot szabhat ki, amelynek mértéke főszabály szerint 50%, de súlyos jogsértések esetén akár 200% is lehet.
• Az esedékességig meg nem fizetett adókülönbözet után késedelmi pótlékot is felszámítanak, amelynek mértékét a jegybanki alapkamat +5 százalékpont alapján kell meghatározni.

Önellenőrzéssel csökkenthető az adókülönbözet jogkövetkezménye?

Ez egy gyakran előforduló kérdés. A válasz rá, hogy igen, ha az adózó önellenőrzést végez, akkor a feltárt adókülönbözet után nem állapítanak meg adóbírságot, hanem csak az önellenőrzési pótlékot kell megfizetni, amely az eredeti késedelmi pótléknál kedvezőbb feltételeket biztosít.

Önellenőrzéssel az adókülönbözet korrigálható, azonban ezt az adóhatósági ellenőrzés megkezdése előtt kell elvégezni, különben az adóbírság elkerülhetetlenné válik.

Hogyan segíthet Önnek az Andersen Magyarország?

Az Andersen Magyarország szakértői csapata adókülönbözettel kapcsolatos jogi és adózási kérdésekben teljes körű támogatást nyújt az alábbi szolgáltatásokkal:

• Adókülönbözet előzetes felmérése és elemzése, hogy elkerülhető legyen az adóhiány és a kapcsolódó bírságok kiszabása.
• Tanácsadás az önellenőrzés lehetőségeiről és alkalmazásáról, amely csökkentheti az adókülönbözethez kapcsolódó szankciókat.
• Szakértői vélemény készítése az adókülönbözettel kapcsolatos jogértelmezési kérdésekben, amely segítheti az ügyfél érdekérvényesítését az adóhatósági eljárások során.
• Képviselet adóhatósági ellenőrzések és jogorvoslati eljárások során, ideértve a fellebbezések és méltányossági kérelmek előkészítését is.
• Adóstratégiai tanácsadás, amely biztosítja a jogkövető és adóhatékony működést, minimalizálva az adókülönbözet és a kapcsolódó kockázatok lehetőségét.

Célunk, hogy ügyfeleink időben kezeljék az adókülönbözetet, és elkerüljék az ezzel járó adóhatósági szankciókat, miközben teljes mértékben megfelelnek a hatályos jogszabályoknak.