A szokásos piaci ár elve (”arm’s length principle”) a transzferáraknak a nemzetközi standardja, amelyet az OECD tagországok – és egyre nagyobb számban az OECD-n kívüli országok – alkalmaznak a kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciók társasági adózási szempontból történő értékelésére. Ez az elv biztosítja, hogy az azonos vállalatcsoporthoz tartozó vállalkozások a köztük fennálló, a tulajdonosi, irányítási és ellenőrzési jogokat érintő összefonódásokra tekintettel ne tudják manipulálni az adóalapjukat azáltal, hogy az egymás közötti kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatokban elszámolt ellenértéket mesterségesen állapítják meg, annak érdekében, hogy ezzel jogosulatlan adóelőnyt érjenek el.

Az OECD Modellegyezmény 9. cikke – a szokásos piaci ár elve definíciója

A kapcsolt felek közötti ügyletekben alkalmazandó transzferárak megállapítására vonatkozó nemzetközi szabványt, amely a kettős adóztatás elkerüléséről szóló bilaterális egyezmények mintájául szolgál, az OECD Modellegyezmény 9. cikke tartalmazza. Eszerint, amennyiben a kapcsolt vállalkozások az egymás közötti ügyleteikben olyan feltételeket kötnek ki, amelyek eltérnek attól, amelyet független vállalkozások alkalmaznának összehasonlítható piaci körülmények mellett, akkor azzal a nyereséggel az adott vállalkozás társasági adóalapja kiigazítható és ez a nyereség megadóztatható, amely a szokásos piacitól eltérő feltételek nélkül realizálható lett volna. Ez tulajdonképpen a szokásos piaci ár elvének definíciója.

Az OECD Modellegyezmény Kommentárja alapján a 9. cikk hivatalos magyarázata az OECD által kidolgozott „Transzferár irányelvek a multinacionális vállalkozások és az adóhatóságok számára”, amelynek legfrissebb változatát 2022. januárban publikálták.

A magyar szabályozás a transzferárak megállapításával összefüggésben a társasági adó törvény rendelkezései alapján az OECD Transzferár Irányelvek iránymutatásainak figyelembevételével készült.

Érdemes megjegyezni, hogy a funkcionális elemzés eredményéül kapott karakterizáció támpontot nyújt a szokásos piaci ár meghatározása során a tesztelt fél és az alkalmazott jövedelmezőségi mutató megválasztásában.

Transzferárazással érintett adónemek

Amennyiben a kapcsolt vállalkozások között az alkalmazott transzferár alacsonyabb a szokásos piaci árnál, akkor adóalap kiigazítási (növelési) kötelezettség érvényesül a társasági adó mellett az alábbi adónemekben is:

• helyi iparűzési adó (HIPA)
• innovációs járulék
• energiaellátók jövedelemadója
• kisvállalati adó (KIVA)

Bejelentési, dokumentációs és adatszolgáltatási kötelezettségek

A transzferárak megállapításához kapcsolódóan az adóeljárási szabályok előírják a kapcsolt vállalkozási viszonynak az adóhatósághoz történő bejelentését a felek közötti első szerződéskötést követő tizenöt napon belül.

A transzferár-képzés adójogi szempontból való megfelelőségének igazolásához a Tao tv. és az ahhoz kapcsolódó részletszabályokat rögzítő, 32/2017. (X.18.) NGM rendelet a kapcsolt felek közötti tranzakciók esetében, amennyiben azok adóévi szokásos piaci ellenértéke a 100 millió forintot meghaladja, főszabályként – meghatározott kivételekkel – dokumentációs és adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő:

• A transzferár-nyilvántartás a cégcsoport szinten készült fődokumentumból (”master file”) és a cégcsoporthoz tartozó egyes tagvállalatok ügyleti szintű helyi dokumentumaiból (”local file”) áll.
• 2022-től bevezetésre került továbbá a kapcsolt felek közötti, dokumentációs értékhatárt elérő ügyletek esetében a társaságiadó-bevallásban teljesítendő transzferár adatszolgáltatási kötelezettség is.

A szokásos piaci ár elve megsértésének szankciói

Amennyiben a kapcsolt vállalkozások megsértik a szokásos piaci ár elvének alkalmazását előíró szabályokat, akkor egy náluk elrendelt esetleges adóellenőrzés során az adóhatóság terhükre a transzferárazással érintett adónemekben adókülönbözetet és az abból adóhiánynak is minősülő összeg után annak a jogkövetkezményeit (adóbírság és késedelmi pótlék) állapíthat meg. Emellett, az adóeljárási törvényben speciális mulasztási bírság szankciók is vonatkoznak a vállalatközi kapcsolt tranzakciókkal összefüggő transzferárazási kötelezettségek megszegése esetére:

• A kapcsolt vállalkozási viszony bejelentésének, valamint az adóévi bevallásban teljesítendő transzferár adatszolgáltatásnak a hibás, hiányos, valótlan adattartalommal történő, vagy késedelmes teljesítése, illetve teljesítésének elmulasztása esetén legfeljebb egymillió forint mulasztási bírság állapítható meg.
• A dokumentációs kötelezettség, illetve az ezzel kapcsolatos iratmegőrzési kötelezettségek megsértése miatt az adóalany nyilvántartásonként ötmillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Ismételt jogsértés esetén 10 millió forintig, illetve azonos nyilvántartás vezetésének ismételt elmulasztása esetén az első esetben kiszabott mulasztási bírság mértékének négyszereséig (20 millió forintig) terjedő mulasztási bírság szabható ki.

Hogyan segíthetünk?

Az Andersen szakértői csapata széles körű tapasztalattal rendelkezik a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek szokásos piaci árának meghatározásában (a szokásos piaci ár elve alkalmazásában) és a transzferárazási ciklus egészén állunk ügyfeleink rendelkezésére. A transzferár tervezés fázishoz kapcsolódó szolgáltatásaink:

• Kapcsolt vállalati viszonyok feltérképezése, kapcsolt vállalatok beazonosítása
• A kapcsolt tranzakciók feltárása, rendszerezése és a felmerülő kockázatok azonosítása
• Potenciális „láthatatlan” szolgáltatások, tevékenységek feltárása, a megfelelő árazási stratégia kialakítása
• Tulajdonosi tevékenységek, részvényesi szolgáltatások elemzése
• A vállalatcsoporton belüli szerződések, valamint a meglévő transzferár nyilvántartás áttekintése, véleményezése vagy lokalizálása
• Transzferár tanácsadás, a vállalatközi tranzakciókban alkalmazott transzferár módszerek felülvizsgálata vagy megtervezése
• Tanácsadás az egyszeri ügyletek (pl. nagy értékű apport, vállalatközi hitel, ingyenes szolgáltatásnyújtás) tekintetében
• Támogatás üzleti átszervezések során, adózási következmények feltárása, piaci ár meghatározása
• A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás (APA-eljárás) iránti kérelem elkészítése és benyújtása a Nemzetgazdasági Minisztérium részére, képviselet az APA határozat kiadásáig és a megerősített módszertan implementálásához nyújtott tanácsadás
• Konzultáció a nemzetközi szabályozási környezet változásai okán szükséges feladatokról; BEPS akcióterv, országonkénti jelentéstételi kötelezettség (Country-by-Country Reporting – CbCR), adókikerülés elleni irányelv (ATAD)

A transzferár dokumentáció készítéshez kapcsolódó szolgáltatásaink:

• Segítség a transzferárazási politika vállalati szintű kialakításában
• Az adóhatóság által elfogadott és használt adatbázisok segítségével összehasonlító elemzés végzése, amellyel alátámasztható az alkalmazott transzferár
• A transzferár dokumentáció teljes körű (master file és local file) elkészítse
• A vállalatcsoport központi dokumentációjának felülvizsgálata, szükség esetén elkészítése
• Segítség az országonkénti jelentés (CbCR) elkészítésében, teljesítésében
• Támogatás (társasági adóbevallás részeként teljesítendő) transzferár adatszolgáltatás elkészítésében