A tranzakciós illeték (jogszabályi elnevezése: pénzügyi tranzakciós illeték) a lakossági vagy vállalati pénzügyi műveletekre (többek között átutalási vagy beszedési megbízásokra, bankkártyás vásárlásokra, pénzváltásra, postai tranzakciókra, stb.) kivetett fizetési kötelezettség, amelyet a műveletet lebonyolító pénzügyi intézmény vagy pénzforgalmi szolgáltató vall be és fizet meg az államnak.

A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvényt 2012. július 9-én fogadta el a Parlament. Érdekesség, hogy az illeték mértékét még az elfogadott jogszabály hatályba lépése előtt, 2012 októberében megemelték (különbséget téve a készpénzfelvételt és a készpénzt nem érintő műveletek között). A törvény végül 2013. január 1-jén lépett hatályba. A tranzakciós adó néven is emlegetett illeték mértékét és a vonatkozó előírásokat azóta több alkalommal is emelték, illetve módosították.

A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény hatálya a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező

  • pénzforgalmi szolgáltatóra,
  • nem pénzforgalmi szolgáltató, hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézményre,
  • pénzváltási tevékenységre jogosult hitelintézetre,
  • a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítőre,
  • befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosult befektetési vállalkozásra és hitelintézetre, valamint

a külföldi székhellyel, fiókteleppel rendelkező,

  • pénzforgalmi szolgáltatási,
  • hitel- és pénzkölcsönnyújtási,
  • pénzváltási,
  • pénzváltás-közvetítési,
  • befektetési szolgáltatási

tevékenységet Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásként végző személyre terjed ki.

A pénzügyi tranzakciós illeték az előzőekben említett szervezeteket terheli, így az ügyletben akár jogosulti, akár kötelezetti oldalon részt vevő magánszemélyek, vállalkozók, egyéb szervezetek nem tartoznak az adó hatálya alá, nem kell tranzakciós illetéket megállapítaniuk, bevallaniuk és fizetniük.

Illetékfizetési kötelezettség keletkezik minden olyan jogszabályban meghatározott fizetési / pénzügyi művelet esetén, amelyet a pénzforgalmi szolgáltató az ügyféllel kötött keretszerződése alapján a pénzforgalmi szolgáltatáskor nyújt. Ezek körébe tartozik többek között

  • az átutalás,
  • a beszedés,
  • a készpénzátutalás,
  • a készpénzfizetésre szóló csekk beváltása,
  • a kölcsöntörlesztés, vagy
  • a jutalék- és díjbevételek felszámítása.

Az illetékköteles tranzakciók teljes listáját a törvény tartalmazza.

A tranzakciós illeték alapja az esetek többségében az az összeg, amellyel a pénzforgalmi szolgáltató a fizető fél fizetési számláját – a fizető fél saját vagy a kedvezményezett megbízása alapján – megterheli.

Mértéke a 2024. július 31. napját követően teljesített fizetési műveletekre és a fizetési műveletnek nem minősülő műveletekre 0,45%, de legfeljebb 20 000 forint. Fontos kitétel, hogy az 50 000 forint alatti műveleteket az illeték nem terheli, illetve a 20 000 forint feletti műveletek esetében csak a 20 000 forintot meghaladó részt terheli. A készpénz kifizetésre magasabb, 0,9 százalékos illeték vonatkozik, és ennél a kategóriánál nincs összegben meghatározott maximum.

A pénzügyi tranzakciós illetékek szabályaira vonatkozóan a 2024-es őszi adócsomag is tartalmaz fontos változásokat. Ezek egyike, hogy a készpénzbefizetések, átutalások után fizetendő pénzügyi tranzakciós illeték adómértékei tartósan a 2024 augusztusban megemelt értéken maradnak. Továbbá a korábban átmeneti jelleggel bevezetett, a különböző pénznemek közötti átváltást (konverziót) terhelő kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték – amelynek mértéke az illeték alapjának 0,45 százaléka, de fizetési műveletenként, vételenként, illetve csereügyletenként legfeljebb 20 ezer forint – 2025-től továbbra is alkalmazandó lesz. Ennek oka, hogy a jelenleg az extraprofitadóról szóló kormányrendelet szintjén szabályozott rendelkezéseket beépítik a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvénybe.