Nem teltek eseménytelenül a karácsonyt megelőző napok a karbonvám szempontjából. Mind az uniós, mind a hazai jogalkotás tett arról, hogy az érintett gazdálkodóknak legyen mit olvasni az ünnepek alatt. A CBAM-mel foglalkozó cikksorozatunk következő részében ezeket az újdonságokat tekintjük át.
Mint ismeretes, uniós szinten viszonylag későn született meg a 2025. december 31-ig tartó átmeneti CBAM (Carbon Border Adjustment Mechanism) rendszer végrehajtási rendelete, melyet minden tagállamban ki kell egészíteni a nemzeti végrehajtási jogszabályokkal. A hazai jogalkotás terén azonban viszonylag sokáig nagy volt a csend. November végén aztán társadalmi egyeztetésre bocsátották a magyar jogszabálycsomagot (törvény és annak végrehajtási rendelete), melyet december 22-én hirdettek ki a Magyar Közlönyben.
Az új karbonvám-törvényünk legfontosabb rendelkezése talán az, hogy végérvényesen kijelöli a magyar CBAM hatóságot, mely az előzetes várakozásoknak megfelelően a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság lett. A törvény azonban a vámhatóság számára is ad feladatot: a szervezetnek adatot kell szolgáltatnia a CBAM hatóság számára az importforgalomról.
A CBAM hatóság feladatai közé tartozik a CBAM rendszer üzemeltetéséhez szükséges nyilvántartások vezetése, a hatósági ellenőrzések lefolytatása és a bírságok kiszabása. Utóbbi kapcsán a jogszabály leszögezi, hogy még a legenyhébb mulasztás esetén is meg kell állapítani az EU átmeneti rendelet által meghatározott, minimális bírságot. A CBAM hatóság határozatai ellen fellebbezésnek nem lesz helye, azzal szemben közvetlenül bírósági felülvizsgálat lesz kezdeményezhető. A törvényi rendelkezéseket kiegészítő végrehajtási rendelet emellett rögzíti az EU Bizottság által kezdeményezett, ún. helyesbítési eljárások lefolytatásának menetét, és a bírságolás feltételrendszerét (a CBAM jogkövetkezményi rendszeréről egy későbbi cikkünkben részletesen is beszámolunk majd) tovább pontosítja.
A jogszabálycsomag hatálybalépésének időpontja 2024. január 20. lesz, ami azt is valószínűsíti, hogy január első felében a magyar gazdálkodók még nem lesznek olyan helyzetben, hogy hozzáférjenek az CBAM Átmeneti Trader Portálhoz. A jogszabály szerint kérelemmel kell majd a regisztrációkat kezdeményezni, ennek szabályai azonban nem ismertek jelenleg, és a CBAM hatóság a jogszabály hatálybalépését megelőzően valószínűleg még nem fogadja a bejelentkezési kérelmeket. Alapvető fontosságú lesz tehát, hogy az érintettek folyamatosan kövessék a fejleményeket.
A magyar jogszabállyal párhuzamosan megjelent az az uniós tájékoztató is, amely az előző cikkünkben már említett, EU Bizottság által diktált kibocsátási értékeket is tartalmazza. Tekintettel arra, hogy általános jelenség, hogy a gazdálkodók számára nem állnak rendelkezésre a CBAM adatszolgáltatáshoz a harmadik országos beszállítóktól származó kibocsátási adatok, a szóban forgó alapértelmezett értékeket várhatóan rengetegen fogják használni.
Amennyiben a CBAM-rendszer kapcsán segítségre van szüksége, forduljon bizalommal az Andersen csapatához!
Korábbi cikkeink a témában:
(1) Bevezetés előtt az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus
(2) Mi az a beágyazott kibocsátás és hogy számoljuk?