A Parlament ma szavazott a 2025-ös adójogszabály-változásokat tartalmazó törvényjavaslatokról. Az október közepén társadalmi egyeztetésre bocsátott őszi adócsomag komoly változásokon ment keresztül, mire a Pénzügyminisztérium november elején benyújtotta tervezetét. Az elmúlt hetekben több olyan módosító javaslat is érkezett ehhez, amelyeket a csomaggal együtt ma szintén megszavaztak a képviselők. Ezeket a módosításokat mutatjuk be az alábbiakban.
Egyes adótörvények módosításáról
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényre („Szja tv.”) vonatkozó módosító javaslatok az eredetileg benyújtott törvényjavaslathoz képest:
- Az Szja tv. 3. §-a kiegészül a szellemi termék definíciójával. „52. Szellemi termék: a találmány, az iparjogvédelemben részesülő javak közül a szabadalom és az ipari minta, a védjegy, a szerzői jogvédelemben részesülő dolog, a szoftvertermék, az egyéb szellemi alkotás (újítás, műszaki, gazdasági, szellemi szolgáltatás stb.), a jogvédelemben nem részesülő, de titkosság révén monopolizált javak közül a know-how és a gyártási eljárás.”
- Az első házasok és a 25 év alatti fiatalok kedvezményeinek igénybevételi jogosultsága kiterjesztésre került az EGT-államok, valamint a Magyarországgal határos, nem EGT-államok állampolgáraira is.
- Az átalányadózási szabályok módosítása szerint az átalányadózás addig alkalmazható, amíg az egyéni vállalkozó az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végez, vagy emellett legfeljebb postai közreműködői és egyéb tevékenységet az egyetemes postai szolgáltató megbízásából. További feltétel, hogy a vállalkozói bevétel ne haladja meg az éves minimálbér ötvenszeresét.
- Az Szja tv. módosítása újdonságként bevezeti, hogy az egyéni vállalkozók a kiskereskedelmi tevékenység mellett, az egyetemes postai szolgáltató megbízásából végzett postai közreműködői és egyéb tevékenységeik után is jogosultak a 90%-os költséghányad alkalmazására az átalányadózás során. Továbbá ezek a tevékenységek is megkapták a saját ÖVTJ’24 besorolásukat.
- Kiegészült a törvény azzal, hogy a lakószoba fogalmát a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény szerinti lakóhelyiségként határozza meg.
- Az Szja tv. 70. § (7) bekezdésének kiegészítése alapján egyes meghatározott juttatásnak minősül az Aktív Magyarok program keretösszeget meghaladó része, a lakáscélú támogatás keretösszeget meghaladó része, valamint a 71. § (2) bekezdés a) pontjában szereplő juttatások értékhatárt meghaladó része.
- A béren kívüli juttatások köre bővül az Aktív Magyarok támogatással és a lakhatási támogatással. Az (1a) bekezdés szerint béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által az Aktív Magyarok alszámlára utalt támogatás, amelyet a Széchenyi Pihenő Kártya szabályai szerint az aktív életmód elősegítésére lehet felhasználni, és amely nem haladhatja meg a 70. § (8a) bekezdésben meghatározott keretösszeget. Az (1b) bekezdés értelmében béren kívüli juttatásnak minősül a 35 év alatti munkavállalónak lakhatási támogatásként nyújtott, lakás bérleti díjára vagy lakáscélú hitel törlesztésére fordítható támogatás, amely nem haladja meg a 70. § (8b) bekezdésében meghatározott keretösszeget.
A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996 évi. LXXXI. törvényre („Tao tv”.) vonatkozó módosító javaslatok az eredetileg benyújtott törvényjavaslathoz képest
A 22/C bekezdés módosítása alapján az adózó a támogatási igazolásban szereplő összegig döntése szerint adókedvezményt vehet igénybe a támogatás adóévében és az azt követő adóévekben, legkésőbb a támogatás naptári évét követő nyolcadik évben lezáruló adóévben. Az igénybevétel feltétele, hogy a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelem benyújtásakor az adózónak ne legyen lejárt köztartozása. Ez a kedvezmény független attól, hogy a támogatás nem növeli az adózás előtti eredményt az adóalap megállapításakor. A módosítás kizárólag látványcsapatsportok támogatására vonatkozik.
A 22/C. § módosításai a látványcsapatsportok támogatásának szabályait bővítik és pontosítják:
- (1) bekezdés ag) alpont: A látványcsapatsportok támogatásának jogcímei kiegészülnek a sportcélú ingatlanok üzemeltetési költségeire nyújtható támogatásokkal.
- (4) bekezdés f) pont: A támogatási igazolások összértéke a támogatott szervezet adott időszakra vonatkozó sportfejlesztési programjára legfeljebb 80%-ot tehet ki, de nem haladhatja meg az EU bizottsági rendeletekben meghatározott bejelentési határértéket.
- (5) bekezdés: A támogatási igazolások kiállításának feltétele, hogy az Állami Számvevőszék ne forduljon vagyonmegóvási intézkedés érdekében illetékes hatósághoz vagy szervezethez a támogatásra jogosult szervezettel kapcsolatban.
- (8) bekezdés: A sportcélú beruházások esetén az üzembe helyezés szabályai módosulnak, a Magyar Államhoz bejegyzett jelzálog teljesítésének határideje 30 napról 90 napra bővül.
- (9) bekezdés: A sportfejlesztési támogatások miniszteri jóváhagyási folyamata változik.
A Tao. törvény 30/I. § módosítása szerint a látványcsapatsportok meghatározott jogcímeken nyújtott támogatásai nem tartoznak az EU-s állami támogatási szabályok hatálya alá, ha a támogatott nem alkalmaz hivatásos sportolót (kivéve szakszövetségeket), vagy ha a támogatás tárgya korlátozott gazdasági célú vagy kizárólag helyi hatású sportcélú ingatlan beruházás vagy felújítás. Emellett ezek a támogatások nem minősülnek EU-s sportlétesítmények működési támogatásának, ha a sportcélú ingatlan megfelel a fenti feltételeknek.
A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIV. törvényre (GloBE tv.) vonatkozó módosító javaslatok az eredetileg benyújtott törvényjavaslathoz képest
A módosítás szerint, ha a belföldi csoporttagok helyett egy kijelölt szervezet jár el, akkor ez a szervezet az összes belföldi csoporttag nevében eljár. Továbbá, a vállalatcsoport bemutatása szűkült a csoport egyes konkrét adatainak megadására.
- A bevallás és előlegfizetés nem teljesítése esetén a jogkövetkezményekre az egész Art. alkalmazása kizárt, míg a korábbi tervezetben ez csak az Art. 227/B. §-ára és 231. §-ára vonatkozott. Emellett itt is megjelenik, hogy a kijelölt szervezet jár el az összes belföldi csoporttag nevében.
- A bevalláshoz kapcsolódóan a GIR megnevezés kikerül, és csak adatszolgáltatás marad. Továbbá a kijelölt szervezet nyújtja be az összes belföldi csoporttag nevében a bejelentést vagy adatszolgáltatást.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényre (Áfa tv.) vonatkozó módosító javaslatok az eredetileg benyújtott törvényjavaslathoz képest
Az Áfa tv. 129. § (1) bekezdés kiegészül az e) és f) pontokkal, miszerint az importáló helyett annak közvetett vámjogi képviselője gyakorolhatja a termék importjához kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonását a következő esetekben is:
- az importáló a levonási jog keletkezésének időpontját magában foglaló adó-megállapítási időszakban nem minősül az Art. rendelkezései szerint kockázatos adózónak, valamint
- a közvetett vámjogi képviselet ellátására vonatkozó szerződés megkötésének időpontjában vagy a levonási jog keletkezésének időpontját magában foglaló adó-megállapítási időszakban az Art. rendelkezései szerint megbízható adózónak nem minősülő importálóra vonatkozóan a közvetett vámjogi képviselő által az (1a) bekezdés szerinti időpontokban elvégzett partnerellenőrzés eredménye alapján nem merül fel adókockázat, és a partnerellenőrzés eredményéről a közvetett vámjogi képviselő az (1b) bekezdés szerint adatot szolgáltat.
Az Áfa tv. 129. § eredetileg csak az (1a) bekezdéssel egészült volna ki, ám a módosító javaslat szerint az alábbi (1a)-(1d) bekezdések is bevezetésre fognak kerülni:
- (1a) Az (1) bekezdés e) pontjában említett partnerellenőrzést a közvetett vámjogi képviselet ellátására vonatkozó szerződés megkötését megelőzően és ezt követően, ha ugyanezen importáló képviseletében több importálás történik, havi rendszerességgel, a hónap utolsó napjáig kell elvégezni. Nem kell a partnerellenőrzést elvégezni abban a hónapban, amikor az importáló képviseletében importálás nem történik.
- (1b) A partnerellenőrzés elvégzésének tényéről és eredményéről a közvetett vámjogi képviselő haladéktalanul, de legkésőbb az (1a) bekezdésben említett szerződés megkötéséig és a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig elektronikus úton adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére. A határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.
- (1c) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti partnerellenőrzés vizsgálati szempontjait az állami adó- és vámhatóság a honlapján teszi közzé.
- (1d) Ha az importáló rendelkezik a 156. § szerinti engedéllyel, akkor az (1) bekezdés c) –e) pontjában foglalt feltételektől függetlenül az importáló helyett annak közvetett vámjogi képviselője gyakorolhatja a termék importjához kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonását.
A 129. § kiegészül még az alábbi (4)-(6) bekezdésekkel:
- (4) Az állami adó- és vámhatóság a közvetett vámjogi képviselő elektronikusan benyújtott kérelme alapján az (1) bekezdés c) és d) pontjában foglalt feltételek fennállására vonatkozó, valamint az (1) bekezdés e) pontja szerinti partnerellenőrzéshez szükséges, a kérelemben megjelölt és az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott, az importálóra vonatkozó adatok megismerését a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül biztosítja, feltéve, hogy az adatok megismeréséhez az importáló a közvetett vámjogi képviselőnek címzett és a kérelemhez csatolt írásbeli nyilatkozatában előzetesen hozzájárult.
- (5) A közvetett vámjogi képviselő arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallásában, amelyben az engedményezett adólevonási jogot gyakorolja, importonként nyilatkozni köteles a) az áru átengedéséről szóló vámhatóság általi értesítés számáról, vagy a termék szabad forgalomba bocsátása során az adófizetési kötelezettséget megállapító határozat számáról, vagy a termék szabad forgalomba bocsátását igazoló kiegészítő árunyilatkozat számáról, b) az importáló adószámáról, c) az adó alapjáról és d) az adó összegéről.
- (6) Az az adóalany, aki (amely) bevallási kötelezettségét a 184. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint teljesíti, az (5) bekezdésben említett nyilatkozattételi kötelezettségét a 184. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti bevallásában teljesíti.”
A 253/P. § (3) bekezdés szerint az az adóalany, akinek (amelynek) gazdasági tevékenységének székhelye nem belföldön, de a Közösség területén van, választhatja, hogy harmadik államból importált termék távértékesítése utáni adófizetési és bevallási kötelezettségének az állami adó- és vámhatóság útján tesz eleget, feltéve, hogy 253/R. § szerinti közvetítőt bízott meg. A módosító javaslat szerint ez a választási jog nem illeti meg a következő adóalanyokat: aki (amely) a XIII. Fejezet 3. alcíme szerinti VAGY a Közösség belföldtől eltérő tagállama tekintetében a Héa-irányelv 284. cikkének megfelelő adómentességet alkalmazza. Az eredeti törvényjavaslatban csak a XIII. Fejezet 3. alcíme szerinti adómentesség alkalmazása jelent meg.
A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvényre vonatkozó módosító javaslatok az eredetileg benyújtott törvényjavaslathoz képest
Az „egyéb ellenőrzött ásványolaj” és a „gázolaj” fogalma kiegészül a releváns KN-kódokkal. Új kategóriaként jelenik meg a HVO, amely növényi vagy állati olajból hidrogénezéssel előállított termék. A kereskedelmi gázolaj fogalma tartalmazza a gázolajat és a HVO-t, amelyet közúti árufuvarozáshoz vagy meghatározott személyszállításhoz használnak.
Változik a Jöt. 134. § (3) bekezdése, miszerint egyszerűsített adóraktárban a 129. § (2) bekezdés a) pontja szerinti adómértékkel adózó egyéb csendes erjesztett ital előállítható, átvehető, tárolható, forgalomba hozható, a saját szőlőből vagy saját előállítású csendes borból palackos erjesztéssel előállított habzóbor előállítható, átvehető, tárolható, forgalomba hozható, a saját szőlőből vagy saját előállítású csendes borból nem palackos erjesztéssel előállított, palackozott habzóbor átvehető, tárolható, forgalomba hozható azzal, hogy a b) és c) pont szerinti előállított, átvett termék összmennyisége évente legfeljebb 50 000 liter lehet és a b) és c) pont szerinti termék együttes készlete nem haladhatja meg az 50 000 litert, valamint egyszerűsített adóraktárból nem adható fel habzóbor másik egyszerűsített adóraktárnak és kisüzemi bortermelőnek.
Változnak továbbá a kisüzemi bortermelőre vonatkozó szabályok.
A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvényre („Rega tv.) vonatkozó módosító javaslatok az eredetileg benyújtott törvényjavaslathoz képest
A 8 § bekezdés kiegészül az (5) bekezdéssel ám az eredeti törvényjavaslatban 2024. évet követően a regisztrációs adó mérték a tárgyévet megelőző évi regisztrációs adó mértékének a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált összege, amelyet 1000 forintra kerekítve kell megállapítani. A módisító javaslat szerint pedig a 2025. évet követően az adótétel megállapítása során a melléklet I. részének nyitó szövegrészében szereplő forintérték tárgyévet megelőző évi összegének a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált összegét kell alkalmazni, amelyet 1000 forintra kerekítve kell megállapítani.
Az eredeti törvényjavaslat szerint a 22. § aszerint módosulna, hogy a 8. § (5) bekezdés szerint megállapított adómértékeket az állami adó- és vámhatóság első alkalommal 2024. december 15-ig teszi közzé internetes honlapján. Ez a módosítás viszont kikerült a módosító javaslatból. Ehelyett a 9. § (4) bekezdése helyébe lépnek a következő rendelkezések: Ha az adókötelezettség átalakítás miatt keletkezik, az adó alanya köteles a területileg illetékes közlekedési hatósághoz benyújtott előzetes engedély iránti kérelmet benyújtani. A közlekedési hatóság az átalakítási engedély kiadásakor, annak egy példánya megküldésével haladéktalanul 20 értesíti a vámhatóságot az adóalany átalakítási szándékáról, közölve minden, az e törvény szerinti adókötelezettség megállapításához szükséges adatot (az eredeti és az átalakított gépjármű teljesítményét, üzemanyag fajtáját és környezetvédelmi osztályba sorolását, valamint az e törvény szerinti adó alanyának beazonosításához szükséges adatokat).
Az új módosító javaslatban megjelenik a Rega tv. 15. §-ának a módosítása, ami meghatározza, hogy a környezetvédelmi osztályba sorolás a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. fejezetének 2025. január 1. napján hatályos állapota szerint történik. Az eredeti törvényben most 2015. július 1. napján hatályos állapot szerint történik.
Kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvényre vonatkozó módosító javaslatok az eredetileg benyújtott törvényjavaslathoz képest
Módosul a törvény értelmező rendelkezései között a kiskereskedelmi tevékenység meghatározását. A módosítás szerint a kiskereskedelmi tevékenység a TEÁOR’25 szerinti 47.1-47.9 alágazatokba tartozó azon tevékenységeket foglalja magában, amelyek során a vevő magánszemély is lehet.
A Kiskereskedelmi adóról szóló törvény 6. §-a szerint az adóalanyok csökkenthetik az adómértékkel kiszámított adót:
- a) üzemanyag-kiskereskedelmi tevékenységből, külföldön átadott áruk, illetve platformon keresztül értékesített belföldi áruk nettó árbevételére jutó adó összegével;
- b) platformon keresztül más által végzett kiskereskedelmi tevékenység keretében külföldön átadott áruk nettó árbevételére jutó adóval;
- c) platformüzemeltetők esetében a saját és platformon keresztül más által végzett, külföldön átadott áruk nettó árbevételére jutó adóval.
A Kiskereskedelmi adóról szóló törvény 7. §-a módosításai szerint:
- Az adóalanyoknak az adóbevallásukban platformonként külön-külön meg kell jelölniük a platformon keresztül értékesített, belföldön átadott áruk nettó árbevételét.
- Az (5) bekezdéstől eltérően a platformon keresztül értékesítő, adófizetésre nem kötelezett adóalanyoknak is be kell vallaniuk az (1a) bekezdés szerinti adatokat.
- Platformüzemeltetőknek az adóalanyiság létrejöttétől számított 15 napon belül bejelentési kötelezettségük van.
- Ha a platformüzemeltető nem teljesíti adófizetési kötelezettségét és az adótartozás nem hajtható be, akkor az adóhatóság az adót a platformon keresztül értékesítő kiskereskedőre hárítja, legalább az árbevételre számított adó erejéig.
- Az adókötelezettséget nem teljesítő platformüzemeltetők internetes felületét az adóhatóság elérhetetlenné teszi.
Platformüzemeltetők esetében az adóalap a platformon keresztül értékesített áruk árbevételének összessége, míg, ha a platformüzemeltető saját kiskereskedelmi tevékenységet is folytat, az adóalap a két tevékenységből származó árbevétel együttes összege, kivéve a platformon keresztül saját maga által értékesített áruk árbevételét. Az adóalap tartalmazza a kiskereskedelmi áruk szállítói szolgáltatásokból származó árbevételét, az árkedvezményeket és a vevő által fizetett szállítási díjat.
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényre („Htv.”) vonatkozó módosító javaslatok az eredetileg benyújtott törvényjavaslathoz képest
A Htv. javasolt 51/T. § kiegészítése, tehát amely a különleges gazdasági övezetek megszűnésével kapcsolatos adózási szabályokat (pl. adómértékek, adókedvezmények átvitele, iparűzési adó kötelezettségek és adatátadás) rögzítette volna, elhagyásra kerül a törvényjavaslatból.
A Htv. javasolt 52. § 21. pontjának (állandó lakos definíciójának kiegészítése) elhagyása.
A vagyoni értékű jog fogalmának kiegészítése az építményi joggal.
A különleges gazdasági övezetek megszűnésével kapcsolatos javasolt rendelkezések, illetve a különleges gazdasági övezetek megszüntetésével összefüggő javasolt pontosítások elhagyása.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényre („Itv.”) vonatkozó módosító javaslatok az eredetileg benyújtott törvényjavaslathoz képest
Nő az illeték mértéke a peres eljárásokban az Összegző Módosító Javaslat rendelkezéseinek értelmében.
Új rendelkezésként kerül bevezetésre az Itv. 42. §-a alatt, mely alapján a peres eljárásban a követelés lakástulajdonnal vagy ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű joggal kapcsolatos, és a pertárgyérték 10.000.001–250.000.000 forint közötti, az (1) bekezdés a) pont ad) –ag) alpontja alapján megállapított illeték 50%-át, de legalább 489.500 forintot kell megfizetni. Ha a követelésnek csak egy része kapcsolatos lakástulajdonnal vagy ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű joggal, az illetéket e követelésrész tekintetében külön kell megállapítani, és az illeték megállapítása során az (1a) bekezdésben foglaltakat alkalmazni.
Változnak az illetékfizetés szabályai abban az esetben is, ha a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul – ideértve azt az esetet is, ha a felperes a keresetlevelet a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet visszautasító, illetve az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedését követő harminc napon belül a bírósághoz benyújtja. Ezekben az esetekben az (1a) és (1b) bekezdésben foglaltak figyelembevételével megállapított, az (1) bekezdés a) pontja szerinti mértékű illetéket kell fizetni, amelybe a fizetési meghagyásos eljárásért fizetendő díj – esetleges kedvezményekkel csökkentett – összegét be kell számítani.
A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvényre („Szocho tv.”) vonatkozó módosító javaslatok az eredetileg benyújtott törvényjavaslatához képest
A Szocho tv. módosítása szerint adófizetési kötelezettség keletkezik a lekötési hozam Magyarországon adóztatható részére. Az adómérték az Szja tv. 67/B. § alapján 0%, 8%, illetve 13% lehet, a hozam típusától függően.
A Szocho tv. 36/I. §-t érintő tartós befektetési számlán elhelyezett befektetés hosszú távú befektetésként történő kezelését ösztönző módosítás:
Emellett a tartós befektetési számlák hosszú távú kezelését ösztönző szabályok a 2025. január 1-je után kötött szerződésekre, valamint az újra kötésekre vonatkoznak.
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényre („Art.”) vonatkozó módosító javaslatok az eredetileg benyújtott törvényjavaslathoz képest
Az Art. 138/A. § (1) bekezdésben rögzített adategyeztetési eljárás meghatározása a következő szerint módosul. Az állami adó- és vámhatóság felhívására az adózó köteles a felhívásban megjelölt adatok közötti eltérést adategyeztetési eljárás keretében adatszolgáltatás útján tisztázni (a továbbiakban: adategyeztetés). Tehát a javaslatból kikerül a „hiányosság” fogalma és helyette az „eltérés”, mint adategyeztetési eljárás alapjául szolgáló tényező jelenik meg.
Az Art. 245. § értelmében az állami adó- és vámhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget tizenkettő nyitvatartási napra lezárhatja, ha az adózó be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott, igazolatlan eredetű árut forgalmaz, az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiségében (műhely, üzlet, telep stb.) elmulasztotta számla- vagy nyugtakibocsátási kötelezettségét, vagy a pénztárgép kötelező használatával és üzemeltetésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségét megszegte. A módosító javaslat szerint ezen mulasztás ismételt előfordulása esetén a lezárás alkalmazása nem mellőzhető, kivéve a következő eseteket:
- (1b) Üzletlezárás alkalmazásának nincs helye, ha az adózó a mulasztást megállapító határozat elleni fellebbezési jogáról lemond, és a határozatban előírt mulasztási bírság esedékességéig a bírság mellett, az (1c) bekezdésben meghatározott összegű, határozatban előírt, üzletzárást kiváltó bírságot is befizeti. Ha az e bekezdés szerinti feltételek nem teljesülnek, úgy az adóhatóság ennek tényéről, és az üzletzárás intézkedés foganatosításáról az adózót értesíti.
- o (1c) Az üzletlezárást kiváltó bírság összege az (1) bekezdés szerinti jogsértések miatt kiszabott mulasztási bírság: tízszerese a tizenkét napra elrendelt üzletlezárás esetén, míg húszszorosa a harminc napra elrendelt üzletlezárás esetén.
Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvényre („Avt.”) vonatkozó módosító javaslatok az eredetileg benyújtott törvényjavaslathoz képest
Az adóhatóság a végrehajtás során felmerült költségeket miniszteri rendelet alapján állapítja meg a módosítás szerint.
Az októberi tervezet kivette volna törvényből a törvény hatályát a különleges gazdasági övezetre kiterjesztő részt, ám jelen módosítás szerint ebben nem lesz változás.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvényre („Sztv.”) vonatkozó módosító javaslatok az eredetileg benyújtott törvényjavaslathoz képest
Az Sztv. 177. §-ának kiegészítése szerint az adótörvények módosításait kötelezően a 2025 januárjában induló üzleti évre kell alkalmazni, de bizonyos rendelkezések opcionálisan már a 2024-ben induló üzleti évre is alkalmazhatók.
Emellett egyes vállalkozók mentesülnek az önköltségszámítás belső szabályzatának elkészítése alól, még akkor is, ha korábban nem éltek a mentesítési lehetőséggel.
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvényre vonatkozó módosító javaslatok az eredetileg benyújtott törvényjavaslathoz képest
A bányászatról szóló törvény módosítása szerint a bányajáradék mértéke a kitermelt ásványi nyersanyag értékéhez igazodik, különösen a földgáz esetében. A mérték a TTF földgáz tőzsdei jegyzésár havi átlagától függ, az módosításban szereplő sávok szerint.
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényre vonatkozó módosító javaslatok az eredetileg benyújtott törvényjavaslathoz képest
A vízkészletjárulék mértékének, illetve annak fizetésére vonatkozó kiegészítő rendelkezés jelent meg az Összegző Módosító Javaslat szerint.
A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvényre vonatkozó módosító javaslatok az eredetileg benyújtott törvényjavaslathoz képest
A víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény módosítása szerint a miniszter a lakossági és nem lakossági felhasználók hatósági díjait külön rendeletben állapíthatja meg. Az így meghatározott díjak évente az előző évi átlagos infláció mértékével emelkednek, a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján.
A társasági egyeztetésre bocsátott adócsomagról ebben a cikkben, a Parlament elé benyújtott tervezetről pedig ebben a cikkben írtunk részletesen.