Az utolsó pillanatokban jelentek meg a 2025. évre érvényes díjtételek, melyek egyaránt meglepő fordulatot hoztak az eddigi szabályozáshoz és a jogalkotó eredeti célkitűzéséhez képest is.
Korábbi cikkünkben elemeztük már a magyar zöld adózás helyzetét és rendszerét, melyben komoly (bár főleg adminisztratív) változást jelent 2025-től a környezetvédelmi termékdíj megszüntetése azon termékek esetében, ahol eddig átfedés mutatkozott az EPR köteles (körforgásos) termékekkel.
EPR díjak 2025-től
Az EPR díjak mértéke már azok bevezetése előtt is komoly visszhangot váltott ki, 2023 nyarától ugyanis a legtöbb esetben a korábbi termékdíj kötelezettség hat-nyolcszorosában határoztak meg azokat. Az EPR díjak kapcsán már kötelezettségszegési eljárás is folyik Magyarország ellen, melyet az Európai Bizottság indított, kifogásolva többek között azt, hogy a díjak (pénzügyi hozzájárulások) közzétételére vonatkozó követelmények nem felelnek meg a hulladékokról szóló uniós keretirányelv rendelkezéseinek.
Ahogyan arról mi is beszámoltunk, az idei őszi adócsomag egyik nagy sajtóvisszhangot kiváltó eleme volt bizonyos adónemek (pl. gépjárműadó, jövedéki adó) adómértékének a valorizációja, vagyis az inflációkövető automatikus adóemelés bevezetése. Nos, az EPR díjak kapcsán erre a jogalkotó már azok bevezetésekor is figyelemmel volt. Az EPR rendelet értelmében ugyanis, ha a tárgyévet megelőző év (jelen esetben 2024) november 30. napjáig nem hirdetik ki a tárgyévre (jelen esetben 2025) vonatkozó díjrendeletet, a díjak akkor sem maradnak változatlanok, hanem az MNB előrejelzése alapján meghatározott várható infláció mértékével automatikusan megemelkednek.
Nem elég tehát, hogy a jogalkotó eleve magas EPR díjakat határozott meg, még a díjemelés kapcsán is bebiztosította magát. Meglepő és talán váratlan is a legújabb fordulat ehhez képest az EPR díjak történetében. A 2024. november 28-án megjelent új díjrendelet értelmében ugyanis a 2025-re vonatkozó EPR díjak a legfőbb anyagáramok tekintetében megegyeznek az eddigi, 2024-re és 2023-ra vonatkozó díjak mértékével.
A jogalkotó tehát azt a szándékát, hogy ne emelje meg 2024-ről 2025-re vonatkozóan az EPR díjakat, csak úgy érhette el, ha új díjrendeletet ad ki, amelyben az eddig is érvényes díjakat rögzíti. Természetesen a keretrendszer megmaradt, így az óra újra ketyeg, tehát amennyiben 2025. november 30-ig nem érkezik újabb díjrendelet, úgy a valorizáció újfent színre lép és az EPR díjak automatikus emelkedését válthatja ki 2026-ra.
DRS díjak 2025-től
Hasonló a helyzet a DRS köteles termékek kapcsán a gyártó által fizetendő csatlakozási és szolgáltatási díj mértékének a meghatározásával is, az automatikus adóemelés itt is eleve a rendszer része volt. A jogalkotó azonban hasonlóan döntött, ugyanis a DRS rendszerben fizetendő szolgáltatási díj mértéke továbbra is megegyezik a hasonló anyagáramokra vonatkozó EPR díjak mértékével. Ez utóbbi fejlemény azért is fontos, mert az EPR rendelet mentesíti a kötelezően visszaváltási díjas (DRS rendszer alá tartozó) termékek első belföldi forgalomba hozatalát az EPR díj alól.
A jogalkotó tehát összességében nem tartotta indokoltnak sem az EPR díj sem pedig a DRS rendszerben fizetendő szolgáltatási díj megemelését, ezt pedig csak jogalkotással tudta biztosítani, amelynek a fentiek szerint tett eleget.
Több ponton módosult a DRS- rendelet
A fentiekhez kapcsolódó hír még, hogy több ponton módosult maga a DRS rendelet is. A gyártókat és a fogyasztókat érintő legfontosabb változás, hogy a kötelezően visszaváltási díjas (DRS díjas), újrahasználható termék darabonként fizetendő visszaváltási díját (ez nem összekeverendő a fent elemzett csatlakozási és szolgáltatási díjjal) úgy kell a gyártónak kialakítani, hogy az általános forgalmi adóval növelt (bruttó) visszaváltási díj egész számmal meghatározott forintösszeg legyen.
A fenti díjváltoztatás tehát csak a többutas palackokat érinti, amelyeket nem bezúznak, hanem visszaküldik a gyártónak, ahol tisztítás után újratöltik őket. Ilyenek például a kis űrtartalmú üveges üdítők között is találhatók. A gyártók eddig több esetben bruttó értékként forintban nem egész értékű díjat határoztak meg (pl. 26,67 forint), ami a kifizetésnél okozott is konfliktusokat, sőt már az is előfordult, hogy a hasonló termékeket nem vették vissza egyesével az üzletek. Mivel az öt forintos a legkisebb jelenleg fizetésre használható érme, így feltehetőleg nullára, vagy 5-re kell hogy végződjön majd a jövőben a többutas palackok visszaváltási díja ahhoz, hogy a díj készpénzben a fogyasztó részére helyben kifizethető legyen.