A múlt héten társadalmi egyeztetésre feltöltött adócsomag-tervezetben elbújtatva már szerepeltek azok az Áfa-törvényt kiegészítő fordulatok, amelyek újra megteremtik a jogszabályi feltételeit az eÁfa rendszer bevezetésének. Mint ismert, a koncepció pár évvel ezelőtt már szerepelt a jogszabályokban, akkor azonban visszavonulót fújt az adóhatóság. Ami januárt követően érkezik, az egy sokkal szofisztikáltabb rendszer lesz, amely azonban minden adózót érinteni fog az elkövetkező években.
Az eÁfá-rendszerrel már több cikkünkben is foglalkoztunk korábban. Jelenleg a NAV pilot fejlesztői folyamatának a végénél járunk, így a rendszer rövidesen elstartol. Ezt támasztja alá az is, hogy a Kormány honlapjára feltöltött 2024-es adócsomag már tartalmazza azokat az Áfa-törvényt és az adózás rendjéről szóló törvényt kiegészítő szabályokat, amelyek az indulásnak ágyaznak meg. Amennyiben ezeket a változásokat az Országgyűlés megszavazza (természetesen csak azután, hogy beterjesztették a csomagot a Parlament elé), törvényi akadálya már nem lesz az eÁfa bevezetésének.
De mit is lehet látni a jogszabálymódosításokból?
2024-től az áfabevallásokat háromféleképpen lehet majd benyújtani az adóhatósághoz. Az első opció továbbra is a már évek óta bevált megoldás marad: az ÁNYK nyomtatványon történő bevallás. Az ÁNYK alapját képező technológia azonban a várakozások szerint nem marad sokáig velünk, az eÁfa felfutásával párhuzamosan várhatóan a későbbiekben ki fogják vezetni (ennek pontos dátuma nem ismert jelenleg).
A második opció az eÁfa felületen a NAV által kiajánlott, az adózó által szerkesztett és benyújtott bevallás lesz. Ez a megoldás sem jelent majd tehát a NAV által kiajánlott, „kész” bevallást, azáfabevallás benyújtásához egy sor adózói döntésre, nyilatkozatra is szükség van, ezt az eÁfával sem lehet majd megspórolni. Ami újdonság lesz ebben a körben, az az, hogy a NAV az online számlaadat-szolgáltatás, online pénztárgép-szolgáltatás, valamint az import vámhatározatok alapján megjeleníti a felületen azokat a tranzakciókat, amelyek szerkesztését követően az adózó benyújthatja azáfabevallását.
A harmadik opció az M2M eÁfa rendszerének használata, amely a már egy korábbi cikkünkben említett SAF-T adatszolgáltatás egyik első magyarországi megjelenése. Várhatóan ez a bevallási forma lesz az, amely a középvállalkozási szinttel kezdődő adózói körben a legnagyobb népszerűségnek örvend majd. Az M2M eÁfáról már több cikkünk is megjelent (lásd alább), a lényeg az, hogy az M2M eÁfa keretében az adózónak a NAV által elvárt adatstruktúrában kell az áfaanalitikáját feltölteni és jóváhagyni áfabevallás jogcímén. Az implementációs folyamat keretében kulcsfontosságú lesz a vállalati adókódok sztenderd adókódoknak való megfeleltetése, továbbá az API alapú adatkapcsolat kiépítése a zavartalan kommunikáció biztosítása érdekében.
Az Andersen az elmúlt hónapokban szorosan együttműködött a NAV-val az M2M eÁfa pilot projekt keretében, tapasztalatainkról, illetve az M2M eÁfa működéséről az elkövetkező hetekben folyamatosan beszámolunk.
A cikksorozat korábbi részei:
Hogy fog kinézni az eÁfa bevallás-benyújtási folyamat?
ÁFAlanszter – Sztenderd adókódok szerepe, kapcsolat a vállalati adókódokkal