Az eÁfa cikksorozatunk következő részében a rendszer működésének alapját képező sztenderd adókódokkal foglalkozunk.
A vállalkozások attól függően, hogy milyen vállalatirányítási szoftvert, számlázó programot használnak, illetve milyen ügyleti struktúrával rendelkeznek, jellemzően először saját vállalati adókódokkal azonosítják és csoportosítják a bevallási időszakban áfa szempontból releváns ügyleteiket, majd ezen vállalati adókódok segítségével készítik el bevallási időszakonként az Áfa analitikát és az arra alapuló Áfa bevallást.
Ahogyan azt már korábbi cikkünkben is említettük, a NAV kiemelt célja az eÁfa rendszer bevezetésével, hogy tovább haladjon a sztenderdizálás folyamatában, ennek révén pedig egy egységes adatstruktúra és a sztenderd adókódok bevezetésével leképezett áfa analitika mentén kapja meg az Áfa bevallásokat. Az egységesített adatstruktúra könnyítené az adóhatóság oldalán a bevallások gépi elemzését és az anomáliák esetleges kiszűrését is.
A sztenderd adókódok használata ugyanakkor mind a NAV, mind pedig a vállalkozók oldalán komoly feladatokat generál és beavatkozást igényel a jelenleg megszokott könyvelési metodikába.
Először is ahhoz, hogy az ügyleteket csoportosító adókódjegyzék egységes legyen, azt a NAV-nak mint állami adóhatóságnak és az Áfa bevallások ellenőrző, kezelő szervének kell leképeznie, majd gondoznia. Az első sztenderd adókódjegyzékét már elérhetővé tette az adóhatóság a Github felületén, melyet véleményezni is lehetett. A sztenderd adókódok a jelenlegi ÁNYK alapú Áfa bevallás összes sorának megfeleltethetőek, ezáltal biztosítva a lehetőségét annak is, hogy a későbbiekben az eÁfa bevallás akár a jól ismert és megszokott ÁNYK alapú formában is leképezhető legyen adózói lekérdezés formájában.
Természetesen a sztenderd adókódjegyzékben még lehetnek változások a rendszer várható bevezetéséig (2024. január 1.), és azt követően is folyamatosan szükséges követnie a kódjegyzéknek a jogszabályi háttér alakulását. A NAV-nak tehát folyamatosan frissítenie kell majd az adókódokat, illetve ezt a megfelelő időben kell kommunikálnia az adózók irányába is, hogy az új vagy módosított adókódok bevezetése zökkenőmentes lehessen.
A vállalkozói oldalnak az eÁfa rendszer bevezetése előtt meg kell ismernie a NAV sztenderd adókódjegyzékét. A tanácsadói szektor kiemelt feladata az, hogy ebben segítse a gazdasági szereplőket és támogassa őket a saját vállalati adókódjaik megfeleltetésében a sztenderd adókódokkal. Ez egyben jó lehetőség arra is, hogy az adott esetben már évek óta használt, de időközben elavult vagy túlságosan leegyszerűsítő, akár eltérő áfa kezelésű ügyleteket is összevonó vállalati adókódokat a felülvizsgálat révén aktualizálják.
A vállalati adókódok az eÁfa rendszer bevezetése okán nem tűnnek el szükségszerűen, hanem egy fordítókulcs révén válnak megfeleltethetővé a sztenderd adókódokkal. A sorrend az Áfa bevallások elkészítése során a továbbiakban várhatóan úgy alakul majd, hogy a bevallási időszakban releváns ügyletek először vállalati adókódot kapnak, majd a fordító kulcsnak köszönhetően akár gépi úton azonnal létrejöhetnek a hozzájuk tartozó sztenderd adókódok is. A sztenderd adókódoknak köszönhetően pedig már elkészülhet majd a NAV által elvárt vizsgált időszaki Áfa analitika és az arra alapuló eÁfa bevallás.
Az eÁFA cikksorozat eddigi cikkei: