A 2024-es őszi adócsomag látványos evolúción ment keresztül az októberben társadalmi egyeztetésre bocsátott verzió óta. Már a Parlament elé november elején benyújtott tervezet is komoly változásokat tartalmazott ehhez képest, arról a számos módosító javaslatról nem is beszélve, amelyek az azóta eltelt időszakban érkeztek. Az alábbi cikkben igyekeztünk közérthetően összefoglalni a fontosabb tételeit a 2025-ös adójogszabály-változásokat tartalmazó törvénycsomagnak, amelyet az országgyűlési képviselők 2024. november 26-án megszavaztak.
Családi adókedvezmény módosítások
A kormány által előre beharangozott terveknek megfelelően a személyi jövedelemadózás szabályait érintő legfontosabb változás a családi adókedvezményt érinti. Ennek mértéke 2025. július 1-jével a másfélszeresére, majd 2026. január 1-jével a jelenlegi duplájára növekszik. Az összevont adóalap így havonta egy gyermek esetében a jelenlegi 66 670 forint helyett 2026-ban már 133 340 forinttal, kettő eltartott esetén a jelenlegi 133 330 forint helyett 266 660 forinttal, három és minden további eltartott esetén 220 000 forint helyett 440 000 forinttal lesz majd csökkenthető 2026. január 1-jétől.
Szellemi termék magánszemély általi apportja
Szintén az szja-szabályokat érinti egy új rendelkezés, amelynek értelmében a szellemi termék magánszemély általi apportja szja-mentes lesz a gazdasági társaság létesítő okiratában megjelölt érték (lényegében a piaci érték) erejéig, ha az apportáló a szellemi termékek létrehozó eredeti jogosult magánszemély.
Airbnb szigorítások
Az Airbnb rendszerben történő lakáskiadás esetében a tételes átalányadó éves mértéke 2025. január 1-jétől lakószobánként 150 ezer forintra emelkedik azokon a településeken, ahol a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót (így ez gyakorlatilag kizárólag Budapestet érinti). Az e limit alatt maradó településeken az átalányadó éves mértéke 38 400 forint marad. A törvény azzal is kiegészült, hogy a lakószoba fogalmát a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény szerinti lakóhelyiségként határozza meg.
Aktív Magyarok SZÉP-kártya alszámla
Új béren kívüli juttatásként nyitják meg 2025. január 1-jétől a SZÉP-Kártya Aktív Magyarok nevű zsebét, amelyre a munkáltatók havi 10 ezer forintot utalhatnak. Ezzel 450 ezer forintról 570 ezer forintra nő a kártyán keresztül évente fizethető összeg. Az új zsebről kifejezetten az aktív életmóddal, sportolással kapcsolatos szolgáltatások ellenértéke fizethető ki.
Lakhatási támogatások
A Gazdaságvédelmi Akciótervben meghirdetettekkel összhangban a SZÉP-kártya számlán 2025. január 1-jén nyilvántartott és a számlára 2025. évben utalt munkáltatói támogatás 50%-a 2025-ben lakásfelújításra fordított kiadásokra is felhasználható.
Emellett egy új rendelkezés értelmében béren kívüli juttatásnak minősül a 35 év alatti munkavállalónak lakhatási támogatásként nyújtott, a lakás bérleti díjára vagy lakáscélú hitel törlesztésére fordítható támogatás. Ennek havi mértéke nem haladhatja meg a 150 ezer forintot.
Sporttámogatás
A sporttámogatásokhoz kapcsolódó adókedvezményekkel összefüggésben egy új juttatási formát is bevezetnek jövőre, amely a látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezeteknek nyújtható. A támogatás összegét a juttató fél bizonyos feltételek mellett levonható költségként kezelheti az árbevétel 1 százalékáig.
Ezen felül változnak a látvány-csapatsport TAO támogatási szabályai is. 2025-től jogcím bővülés következtében az érintett sportágak országos szakszövetségei részére is adható TAO támogatás a sportcélú ingatlanok üzemeltetési költségeinek fedezésére.
Globális minimumadó
Egy új rendelkezés értelmében a belföldi csoporttagnak vagy a nevében eljáró kijelölt helyi szervezetnek az adóévre elismert belföldi kiegészítőadó-előleget kell megállapítania, bevallania és megfizetnie az elismert belföldi kiegészítő adóval érintett adóév utolsó napjától számított tizenegyedik hónap 20. napjáig. Ez a határidő az első esetben 2025. november 20-a lesz.
Ehhez kapcsolódó fejlemény, hogy a NAV november közepén publikálta annak a formanyomtatványnak a tervezetét, amelynek segítségével a globális minimumadóval érintett magyarországi cégeknek be kell jelenteniük kiegészítő adóalanyiságukat és adatokat kell szolgáltatniuk a vállalatcsoport tagjairól az adóhatóságnak. Az adatlap végleges verziója néhány nappal később már elérhetővé is vált az ONYA felületén.
Vámügynök áfa levonási joga
Míg jelenleg az importőr a közvetett vámjogi képviselő kedvező áfastátuszát felhasználva az adólevonási jog engedményezésén keresztül meg tudja spórolni az import áfa finanszírozását (a levonási jogot a vámügynökre engedményezi), 2025-től ez csak szigorú feltételek mellett lesz lehetséges. Egyrészt a vámügynöknek megbízható adózó státuszúnak kell lennie, másrészt az importőrnek vagy rendelkeznie kell import áfa önadózói engedéllyel, vagy havi bevallónak és megbízható adózó státusszal rendelkezőnek kell lennie.
Ha az importőr nem tudja a fenti feltételeket teljesíteni, a vámügynök akkor is levonásba helyezheti az áfát, de csak akkor, ha az importőrt átvilágítja és adózási kockázatot nem állapít meg. Ez lesz a partnerátvilágítás intézménye.
ÁFA alanyi adómentesség
Uniós szabályoknak megfelelően 2025-től átalakul az alanyi adómentesség szabályozása. Ennek értelmében az EU-ban székhellyel rendelkező adóalany meghatározott feltételek mellett olyan tagállamban is alanyi adómentességet választhat, ahol nem telepedett le (pl. Magyarországon). A Magyarországon letelepedett adóalanyokra vonatkozó 12 millió Ft-os értékhatár nem változik.
Marad a kedvezményes lakásáfa
Nem meglepetés, hogy továbbra is marad a kedvezményes, 5%-os áfakulcs az új lakásokra. Ennek alkalmazását a megszavazott adócsomag alapján újabb 2 évvel, 2026. december 31-ig hosszabbítja meg. Fontos megjegyezni, hogy bizonyos előfeltételek teljesülése esetében akkor is alkalmazható lesz a kedvezményes áfa kulcs, ha 2030. december 31-ig történik meg az ingatlan átadása.
Valorizáció
Fontos és nagy sajtóvisszhangot kiváltó új rendelkezés, hogy valorizációt, azaz automatikus inflációkövető adóemelést vezetnek be több adónemben is:
- 2025-től az üzemanyagok és alkohol termékek jövedéki adójánál, a gépjárműadónál és a gépjármű visszterhes vagyonátruházási illetéknél;
- 2026-tól a tüzelőanyagok és dohánytermékek jövedéki adójánál, a regisztrációs adónál és a cégautóadónál.
A valorizáció során a tárgyévet megelőző évi adó mértéke a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a KSH által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával módosul.
A kiskereskedelmi adó kiterjesztése
A kiskereskedelmi adó alanyi körét 2025-től kiterjesztik azon külföldi vagy belföldi illetőségű platformüzemeltetőkre, akik kiskereskedelmi tevékenységet végző értékesítőknek biztosítanak online piacteret (ún. TEMU-adó). Az adó alapja a platformüzemeltető esetében a platformon keresztül értékesítő kiskereskedők által a platformon keresztül eladott áruk értékesítéséből származó nettó árbevételének együttes összege. Ha a platformüzemeltető saját maga is végez kiskereskedelmi tevékenységet, akkor az adó alapja egyrészt az előző összeg, másrészt a saját értékesítéseire meghatározott adóalap összege (progresszió).
Fontos kiemelni, hogy a platformüzemeltetőknek az adóalanyiság létrejöttétől számított 15 napon belül bejelentési kötelezettségük van.
A különleges gazdasági övezetek megszűnése
A helyi adókat érintő fontos változás, hogy 2025-től megszűnnek a különleges gazdasági övezetek. Ma Magyarországon négy ilyen övezet van: Gödön, Iváncsán, Mosonmagyaróváron és Pakson. Ezek most helyi adózási szempontból a vármegyéhez tartoznak, az új szabályozással azokhoz a településekhez kerülnek vissza, amelyektől korábban elvették őket.
A TBSZ számlákat érintő szocho változás
2025-től a TBSZ számlákhoz csak akkor kapcsolódik teljes kedvezmény a szocho-fizetési kötelezettségre, ha az eredeti célnak megfelelően, nem pedig idő előtt kerül sor a számla feltörésére. Az elfogadott módosítással a szabályozásban kikötötték, hogy a tartós befektetésből származó jövedelem csak abban az esetben nem lesz alapja a szocho-fizetési kötelezettségnek, ha azután egyáltalán nem kell személyi jövedelemadót fizetni. Minden más esetben a TBSZ számláról kivett összegek után szociális hozzájárulási adó is fizetendő (3 éves TBSZ tartás esetén 8%, 3 év előtti feltörés esetén 13%).
Adategyeztetési eljárás
Ezzel a névvel vezetik be 2025-től azt az eljárástípust, amelynek során az adóhatóság az adatszolgáltatásában talált hibák és eltérések tisztázására, javítására szólítja fel az adózót. Az érintettnek erre a felhívástól számított 15 nap áll a rendelkezésére. Ha ennek nem tesz eleget, mulasztási bírságra számíthat, amelynek tételei lépcsőzetesen emelkednek.
Egyéb források
A társadalmi egyeztetésre bocsátott adócsomagról itt írtunk bővebben>>
A Parlament elé benyújtott adócsomag tervezetről ebben a cikkben lehet részleteket olvasni>>
A tervezettel kapcsolatban benyújtott módosító-javaslatokat ebben a cikkben foglaltuk össze>>
Az extraprofit-adókat érintő fontosabb változásokról itt írtunk bővebben>>
Szerzők: Götz Attila (PR és kommunikációs szakértő) & Józsa Mónika (vezető menedzser)