2012-től a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának („SZTNH”) hatáskörébe került a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítése, melyet egyrészt a vállalkozások előzetesen kérhetnek a tervezett tevékenységgel kapcsolatban, másrészt az adóhatóság (illetve más hatóságok és bíróságok) is felkérhetik az SZTNH-t szakértőként, hogy ítélje meg egy tevékenység K+F jellegét. Az SZTNH nemrégiben megjelent tájékoztatója szerint a minősítést nem csak előzetesen, hanem utólag is kérhetik a vállalkozások, habár ez utóbbinak nincs kötelező ereje.
Az utólagos K+F minősítéssel kapcsolatban az SZTNH közzétett egytájékoztatót, mely szerint harmadik személyek megkeresésére is szakértői véleményt ad ki befejezett, megkezdett és még folyamatban, illetve jövőben induló kutatás-fejlesztési projektek vonatkozásában, az innovációs törvény rendelkezései szerint. A szakvéleményben a megkereső fél kérdései alapján az SZTNH olyan szakkérdések eldöntésében foglal állást, amelyek a projektek tartalmát képező tevékenységek kutatás-fejlesztésnek való minősítését, valamint egyes költségeknek a kutatás-fejlesztési tevékenységekhez való hozzárendelhetőségét érintik.
A megkeresésre induló szakértői eljárás díjköteles, a díj összegére az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló 3/1986. (II. 26.) IM rendeletben meghatározottak az irányadók.
Az SZTNH tájékoztató kiemeli, hogy az utólagos K+F minősítésnek nincs kötelező ereje adózással, vagy más kérdésekkel összefüggő eljárások során, ugyanakkor véleményünk ennek ellenére az SZTNH véleménye megfelelő kockázatkezelés lehet, hiszen az adóhatósági is csak az SZTNH-hoz tudna fordulni, amennyiben kétsége merül fel a K+F jelleggel kapcsolatban.