Az eredetileg tervezett 3,9 százalék helyett végül 5,9 százalék lett a 2023-as költségvetés hiánya. Míg a kiadási oldalon elsősorban pont a hiány fedezésére felvett hitelek emelkedő kamata, addig a bevételi oldalon az erőteljesen alulteljesítő ÁFA-bevételi sor jelentette a legnagyobb problémát.
Az utolsó szó jogán az új adójogszabályokról
A korábbi adásokban többször is foglalkoztunk azzal, hogy az őszi adócsomag milyen meglepetéseket tartogat számunkra. A témával kapcsolatban még utoljára szeretnénk megemlíteni néhány tételt és felvetni pár kérdést, már csak azért is, mert a jogalkotó az ünnepek környékén sem pihent.
Az egyik ilyen tétel az egyszerűsített foglalkoztatás. Az új rendelkezések szerint ugyanis az ennek keretében végzett foglalkoztatás után fizetendő közterheket és az ezzel összefüggő nyugellátás számítási alapját már a minimálbérhez igazodva fogják megállapítani. Ez azt jelenti, hogy az eddigi fix napi összeg helyett – valorizáló módon – a hónap első napján érvényes minimálbér százalékában kell meghatározni a fizetendő közteher mértékét.
Érdekes szakmai kérdés az is, hogy mi lesz azokkal az adókkal, amelyeket rendeletekkel vezettek be az elmúlt években? Korábban ezek a jogszabályok törvényekben jelentek meg, az utóbbi időben azonban a rendeleti forma vált gyakoribbá. Úgy tűnik számunkra, mintha kísérleti jelleget öltene az adójogszabályok, adónemek bevezetése: ami beválik, azt később törvényi szintre emelik. Így járt most a tranzakciós illeték, a bankadó, de ide lehet sorolni a légitársaságok extraprofitadóját is, amely gyakorlatilag zöldadóként él tovább.
Másfélszeresére duzzadt a költségvetési hiány a tervezettnél
Az eredetileg 3,9 százalékosra lőtték be, majd tavaly októberben 5,2 százalékra emelték, de ezt sem sikerült tartani, mert az év végén 5,9 százalékra nőtt.
A kiadási oldalon pont a hiány fedezésére felvett hitelek kamata jelentett extra terhet, a bevételi oldalon pedig az ÁFA-bevételek teljesített alul. Ez utóbbi tételsor az elmúlt években felülteljesített, a Pénzügyminisztériumnál ezért nyilvánvalóan azt várták, hogy ez a növekvő trend továbbra is érvényesülni fog, de sajnos pont az ellenkezője történt. A kiskereskedelmi fogyasztás drámai mértékben visszaesett, ami nagy hatással volt az ÁFA-bevételekre.
Végre elindult az eÁFA-rendszer
Az eÁFA-rendszerrel a podcast indulása óta rendszeresen foglalkozunk. Idén több adásban is részletesen elemeztünk az új koncepciót a lehetséges hatásaival együtt. A rendszer hosszas előkészítő munka után ez év január 1-jén végre elindult az adatlekérdezési szolgáltatásokkal. A következő fázis február 1-jén kezdődik, amikor elérhetővé válnak az éles bevallási funkciók.
Az eÁFA-rendszer használata még nem kötelező, most várhatóan egy 2-3 éves átmeneti időszak (próbaidőszak) kezdődött el. Az adóhatóság gyakorlatilag egymással versengő bevallási opciók választását teszi lehetővé az adózók számára. A cégek ugyanis háromféleképpen adhatják majd be áfabevallásukat: az eddig megszokott módon, az ÁNYK (Általános Nyomtatványkitöltő) használatával, az adóhatóság által elkészített kiajánlás elfogadásával, amely az SZJA-bevallásokhoz hasonlóan egy webes felületen történik, gép-gép (machine to machine – M2M) kapcsolaton keresztül (a vállalatirányítási rendszerek és a NAV rendszerének összekötve).
Két lépésben nő az üzemanyagok ára a jövedéki adó emelése miatt
Erősen tematizálta a médiát az elmúlt hetekben az üzemanyagok jövedéki adójának emelése, illetve az, hogy ez miként jelenik majd meg az árakban. A témával kapcsolatban komoly hullámvasutat járt be a MOL kommunikációja. Az olajtársaság ugyanis bejelentette, hogy a magyar családok támogatása érdekében fokozatosan, két lépésben érvényesíti a kiskereskedelmi áraiban a jövedéki adó változását. A hír hátterében az állhat, hogy a kétlépcsős áremelésnek valószínűleg jelentősége van az inflációs statisztikák szempontjából, mert ebből a szempontból nem mindegy, milyen üzemanyagárakkal indul a január.
Érdemes felidézni, hogy nemrégiben módosították a kiskereskedelmi különadót, amelynek egyik fő kedvezményezettje épp a MOL, aminek következtében nagyobb mozgástere van árkedvezmények adására, mint a piac többi szereplőjének.
TikTokon hirdetőre csapott le az adóhatóság
A NAV beszámolója szerint a szervezet Heves vármegyei munkatársai több különböző adatbázist, információt felhasználva ellenőriztek egy TikTok-hirdetőt, akiről kiderült, hogy hol, mikor és milyen értékű árut adott el, valamint az is, hogy bevételei után nem fizetett adót.
Az illegálisan működő kereskedő „márkás” ruhaneműket, cipőket, csizmákat, táskákat, karórákat, ékszereket árult. Bebizonyosodott az is, hogy az azonosított eladónak nem volt érvényes adószáma, nem volt érdekeltsége gazdasági társaságban és munkahelye sem, így üzletelt.
DRS rendszer: működési zavarok a visszaváltó automatáknál
Január 1-jén elindult a kötelező visszaváltási (DRS) rendszer, amelynek működésébe máris egy apró hiba csúszott. Az egyik frissen telepített, de üzembe még nem helyezett visszaváltó automata ugyanis portugál nyelvű és eurós összeget tartalmazó cetliket nyomtatott.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség tájékoztatása szerint bár a visszaváltó automatákat Magyarországon vásárolt üvegekkel és sörösdobozokkal tesztelték, csak olyan palackok dobhatók beléjük, amelyek után már fizettek visszaváltási díjat. Ha olyan üvegeket vagy dobozokat helyeznek a berendezésekbe, amelyek nem felelnek meg a követelményeknek, az ilyen rendellenességekhez vezethet és károkat is okozhat.
Visszavonják a bolgár gázadót
Úgy tűnik, Bulgáriában besült egy új adónem. Az ország előbb brutális adót vetett ki az orosz gáz tranzitszállításaira, majd később visszamenőleg felfüggesztette az intézkedést. Az eredeti rendelkezés szerint Bulgária 20 leva/MWh, vagyis 10 euró/MWh adót (3800 forint), hivatalos nevén energia-hozzájárulást próbált volna beszedni az orosz gázimport, illetve az orosz eredetű gáztranzit után.
Még jobban spórolna a kormány az önkormányzatokon
A K-Monitor véleménye szerint az Orbán-kormány minden eddiginél komolyabb megszorítást tervez az önkormányzati szektor feladatainak finanszírozásánál. A közpénzek átlátható felhasználásáért és a korrupció visszaszorításáért kampányoló civil szervezet a Pénzügyminisztérium által december 30-án kiadott, Makrogazdasági és Költségvetési Előrejelzés 2023-2027 című dokumentum elemzése alapján jutott erre a következtetésre.
A K-Monitor szerint a dokumentumból kiderül, hogy a kormány által az önkormányzati szektor feladatainak finanszírozására nyújtott költségvetési támogatás 2027-ig nem hogy az inflációt nem követi majd le, de számszerűen is csökkenne, miközben a jelentősebb saját adóbevételekkel rendelkező településekre kivetett „szolidaritási adó” tovább növekszik. Ezzel a központi költségvetésből az önkormányzati rendszer felé folyó nettó finanszírozás így soha nem látott mélypontra csökkenne.
Az adás itt hallgatható meg:
- SPOTIFY: https://spoti.fi/47tD4Pg
- YOUTUBE: https://youtu.be/RPF2EcbaoEw
- PODPAD: https://bit.ly/4aKg55z
- APPLE PODCAST: https://bit.ly/41LMNPX
- SOUNDCLOUD: https://bit.ly/48NEfuh
A podcast hivatalos LinkedIn csatornája exkluzív tartalmakkal:
https://linkedin.com/company/nyugtaval-podcast
A podcast hivatalos honlapja: