Tavaszi adócsomag az Országgyűlés előtt

2021. május 11-én a Kormány benyújtotta az Országgyűlésnek az adótörvény-módosításokra vonatkozó javaslatait. A változások leginkább pontosításokat és jogalkalmazást segítő módosításokat tartalmaznak, de kiemelhető a kriptovalutákból származó jövedelmekre vonatkozó új szabályozás, a szociális hozzájárulási adó további 0,5%-os csökkentése és a szakképzési hozzájárulás kivezetése 2022. július 1-től.

Személyi jövedelemadó

Kriptoeszközökkel végrehajtott ügylet mint új tőkejövedelem kategória

Régóta várt szabályozási űrt töltött be a jogalkotó a kriptoeszközökkel végrehajtott ügyletből származó jövedelem szabályozása által. A jelenlegi szabályok alapján a bitcoin és ahhoz hasonló kriptovalutával való kereskedelem az egyéb jövedelem szabályai szerint volt adóköteles, így tehát az összevont adóalap részeként személyi jövedelemadó (15%), valamint szociális hozzájárulási adó (jelenleg 15,5%) is terheli (azzal, hogy nem magyar illetőségű társaságtól szerzett bevétel esetén a szocho-t a magánszemélynek kell megfizetnie, emiatt mind az SZJA mind a SZOCHO alapja a megállapított jövedelem 87%-a). A módosítás a tőkejövedelmek között, így külön adózó jövedelemként, az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből származó jövedelem mintájára rendeli szabályozni az így szerzett bevételt. Az új jövedelemkategória főbb szabályai:

  • A jogalkotó egy igen széles definíciót adott a kriptoeszköz fogalmára: ez alapján kriptoeszköz az az érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható.
  • Adóztatási pont csak abban a pillanatban következne be, amikor a kriptoeszközt képviselő vagyoni érték kikerül a kriptovilágból. Tehát mindaddig, amíg kriptoeszköz kriptoeszközre váltódik át, az ügylet adómentes lenne.
  • Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekhez hasonlóan a jövedelmet az adóévben elért ügyleti nyereség után kellene megállapítani, ha az meghaladja az ügyleti veszteségek összegét és egyéb, az ügyletkötésekhez kapcsolódó díjak, jutalékok összegét.
  • Nem kellene bevételt megállapítani, ha az ügyletből származó bevétel nem haladja meg a minimálbér 10 %-át (feltéve, hogy a magánszemély aznap nem szerez bevételt más, azonos tárgyú ügyletből, és az adóévben e bevételek összege a minimálbért nem haladja meg).
  • Adókiegyenlítéssel élhetne a magánszemély, ha az összes ügyleti veszteség meghaladja az összes ügyleti nyereség összegét. Így minden adóévben megfizetett adóként lenne figyelembe vehető az adóév és az azt megelőző két adóév ügyleti veszteségeinek adótartalma.
  • A kriptoeszköz értékesítéséből származó jövedelem után nem kellene szociális hozzájárulási adót fizetni.
  • Az átmeneti rendelkezések szerint azok, akik 2022 előtt kriptoeszközre tekintettel jövedelmet nem állapítottak meg, választhatnák, hogy valamennyi ilyen jövedelmére e szabályokat alkalmazzák és azt a 2022. évi ügyleti eredményként veszik figyelembe. Itt jegyezzük meg, hogy a javaslat beterjesztése szakmailag elég furcsára sikerült, hiszen a 2020-as személyi jövedelemadó bevallás esedékessége még nem járt le és ha valaki most szándékosan a javaslat miatt nem vallja be a kriptoeszközei kereskedelme után szerzett jövedelmét, akkor technikailag még adóelkerülést követ el, amely továbbra is bírságolható.

Módosuló átalányadózási szabályok – reakció a szigorú KATA szabályozásra?

Az átalányadózás szabályai átalakulnak, amely akár a KATA szabályainak szigorítására tett reakcióként is értelmezhető. A KATA választásától elzárt egyéni vállalkozók jelentős hányada az átalányadózás választása mellett tette le a voksát, köszönhetően az egyszerű és átlátható szabályoknak és az azzal járó alacsony adminisztrációs terheknek. A jogalkotó a módosítási javaslat szerint adómentessé tenné az átalányadózást választó egyéni vállalkozó jövedelméből az éves minimálbér felét meg nem haladó részt. Ez közel 1 millió forint adómentes jövedelem megszerzését tenné lehetővé. További jelentős módosítás, hogy a jelenleg évi 15 millió forintos bevételi értékhatárt a jogalkotó közel 20 millió forintra emelte.

A költségátalány mértékei tekintetében egyszerűsítene a jogalkotó. Alapesetben 40%, bizonyos tételesen meghatározott tevékenységek esetében 80%, kizárólag kiskereskedelmi tevékenység, illetve mezőgazdasági őstermelők esetében pedig 90% költséghányad levonásával lenne megállapítható a jövedelem.

Adómentes juttatások

  • A javaslat adómentes juttatásként nevesítené a kifizető által biztosított – kizárólag emberi erővel hajtott vagy legfeljebb 300 W teljesítményű elektromos motorral segített – kerékpár magáncélú használatát (ezzel párhuzamosan társasági adó szempontból is elismert költségnek minősülne a kerékpár átadása, használata, fenntartása és üzemeltetése révén felmerült költség, ráfordítás).

Szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás

  • Jelentős kedvezményeket biztosít a szociális hozzájárulási adó tervezett módosítása is. A módosítási javaslat szerint az adó mértéke 2022. július 1-től fél százalékponttal,15 %-ra csökken. Ezzel párhuzamosan a szakképzési hozzájárulás mint önálló adónem is megszűnne, így összességében, a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan, ismét két százalékponttal csökkenne a munkáltatói adóterhelés.
  • A szakképzési hozzájárulás kivezetésével az abban biztosított szakirányú oktatás és duális képzésre vonatkozó adókedvezmény 2022. július 1-től a szociális hozzájárulási adóból lenne igénybe vehető. Az adó mértékét meghaladó kedvezmény, valamint a szociális hozzájárulási adófizetésre nem köteles adóalanyok az adókedvezményt visszaigénylés keretében érvényesíthetnék.
  • A fentiek mellett, a módosítás szerint nem keletkezne adófizetési kötelezettsége a kifizetőnek a szakképzési munkaszerződés, valamint a tanulószerződés alapján létrejött jogviszonyra tekintettel.

Társadalombiztosítási járulék

Az adómentes jövedelemrészre vonatkozó SZJA törvény módosítás miatt a javaslat lehetővé tenné, hogy az átalányadózó főállású egyéni vállalkozó a minimálbér alapulvételével teljesített járulékkötelezettség terhére is igénybe vehesse a családi járulékkedvezményt az adómentes átalányban megállapított jövedelemre jutó járulék erejéig.

Áfa

Behajthatatlan követelések áfájának visszaigénylése

A javaslat elfogadása esetén megszűnnének a behajthatatlan követelés jogcímén történő utólagos áfa-alapcsökkentésre vonatkozó bizonyos feltételek. A módosítás hatályba lépését követően az alábbi feltételek nem zárnák ki automatikusan az adóalap csökkentés végrehajthatóságát, mindazonáltal az adóhatóság az adóalapot és fizetendő adót csökkentő adóalany ellenőrzésekor e körülményeket is mérlegelné és értékelné:

  • a vevő az eredeti ügylet teljesítési időpontjában fizetésképtelenségi eljárás hatálya alatt állt;
  • a vevő adószáma törölve volt ekkor;
  • a vevő az eredeti ügylet teljesítési időpontjában, illetve az azt megelőző éven belül szerepelt a nagy összegű adóhiánnyal vagy nagy összegű adótartozással rendelkezők adatbázisában;
  • a vevő az eredeti ügylet teljesítési időpontjáig az eladó kapott rá vonatkozóan figyelmeztető levelet az adóhatóságtól.

A módosítás a törvény elfogadását követő napon lépne hatályba és az átmeneti rendelkezés alapján azokra az elszámolásokra lenne alkalmazandó, amelyek esetében az elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítési időpontja 2015. december 31-ét követő időpontra esik.

A javaslat elfogadása esetén továbbá külön, írásbeli kérelem útján lehetőség lenne visszaigényelni a behajthatatlan követelésként elszámolt összeg áfatartalmát, ha a követelés behajthatatlanná válásának megállapításakor az eredeti ügyletre számított elévülési idő már eltelt. A kérelmet a követelés behajthatatlanná válásának megállapításától számított egy éven belül lehetne benyújtani, és csak abban az esetben, ha a behajthatatlan követelés jogcímén történő utólagos adóalapcsökkentésre vonatkozó feltételek teljesülnek.

Amennyiben a kérelemre történő adó-visszatérítést követően a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték egy része, vagy annak egésze mégis megtérül, a megtérítés időpontját magában foglaló időszakra benyújtott bevallásban az összeget adóalap-növelő tételként szerepeltetni kell.

A szabályozás a törvény kihirdetését követő napon lépne hatályba és azokra a kérelmekre lenne alkalmazható, amelyek vonatkozásában a behajthatatlan követelésként történő elszámolásra alapot adó ok a törvény hatályba lépésének napján, vagy azt követően következik be. Az átmeneti rendelkezés alapján amennyiben a behajthatatlan követelésként történő elszámolásra alapot adó ok a törvény hatályba lépését megelőzően következett be, de az ok bekövetkezte óta még nem telt el 1 év, úgy az adóalanynak az új rendelkezés hatályba lépésétől számítva 180 napja lenne a kérelem benyújtására.

Pénzforgalmi szolgáltatók adatszolgáltatási kötelezettsége

2021. július 1-jétől az egyablakos rendszer alkalmazási hatálya jelentősen kibővül, választható lesz minden, a Közösség tagállamában, nem adóalanynak nyújtott szolgáltatás utáni, illetve a Közösségen belüli távértékesítés utáni bevallási és adófizetési kötelezettségre. A 150 euró alatti import küldemények utáni áfa-fizetésre vonatkozó szabályok is átalakulnak.

Az új szabályok egyszerűsítést jelentenek a vállalkozások részére, de egyúttal megnehezítik az adóhatósági ellenőrzést. A határon átnyúló e-kereskedelmi ügyletek jobb ellenőrizhetősége érdekében a javaslat új nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget telepítene a pénzforgalmi szolgáltatókra a határon átnyúlóan nyújtott fizetésekhez kapcsolódóan.

Főszabály szerint a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója lenne kötelezett negyedévente adatszolgáltatásra, ha a határon átnyúló fizetések száma meghaladja a küszöbértéket (25 db).

A javaslat szerint, ha a kedvezményezett egyik pénzforgalmi szolgáltatója sem található a Közösség területén, a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója válna kötelezetté.

Az új adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó szabályok a javaslat szerint 2024. január 1-jén lépnének hatályba.

Külföldi utas áfa visszatérítése

Az Áfa tv. – a Héa-irányelvben foglaltakkal összhangban – az export adómentességek körében külön szabályozást tartalmaz az olyan termékértékesítés adómentességére, amelynél a beszerző külföldi utas és a termék a külföldi utas személyi vagy útipoggyászának részeként hagyja el az Európai Közösség (a továbbiakban: Közösség) területét.

A termékértékesítés adómentességéhez a külföldi utasnak igazolnia kell a termék Közösség területéről való elhagyását. Az igazolás korábban csak adóhatóság által erre a célra rendszeresített nyomtatvány vagy más, az állami adóhatóság által engedélyezett, meghatározott adattartalmú nyomtatvány záradékolásával és lebélyegzésével történhet. A javaslat megteremti az elektronikus igazolás lehetőségét is, a törvény kihirdetését követő naptól a termék kivitelét a számla digitális bélyegzővel történő hitelesítésével is lehetne igazolni.

Társasági adó

Csoportos társasági adóalanyiság

A javaslat szerint a jövőben nem lehetne csoportos társasági adóalany tagja nonprofit gazdasági társaság, közérdekű nyugdíjas szövetkezet, valamint iskolaszövetkezet. Az átmeneti szabályok alapján azonban az aktuális adóév végéig még fennmaradna meglévő csoporttagságuk.

A csoportos társasági adóalanyra vonatkozó változások a törvénymódosítás kihirdetését követő 31. naptól lennének alkalmazandóak.

Közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány

Tekintve, hogy egy új, részben vállalkozási működési formáról van szó, a törvény kiegészülne a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó szabályokkal. Ennek keretében – többek között – a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak adott támogatás 20%-ával – alapítói vagy csatlakozói vagyonrendelés esetén 40%-ával – csökkenthető lenne az adózás előtti eredmény, feltéve, ha az adózó rendelkezik a megfelelő igazolással (hasonlóan a közhasznú szervezeteknek nyújtott támogatáshoz). Továbbá, az ilyen vagyonkezelő alapítvány céljainak, közfeladatának, közérdekű tevékenységének megvalósításával összefüggésben szerzett bevételének összes bevételhez viszonyított arányában számított adóalapja mentes lenne a társasági adó alól.

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak nyújtott támogatáshoz kapcsolódó adóalap-csökkentésre vonatkozó szabály a törvénymódosítás kihirdetését követő napon lépne hatályba, és elsőként a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványról szóló törvény kihirdetésének napját követő ügyletekre lenne alkalmazható, míg a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány bevételének adómentességére vonatkozó szabály a kihirdetést követő 31. naptól lenne hatályos.

Hibrid gazdasági társaság

Az adóelkerülés visszaszorítására vonatkozó uniós törekvésekkel összhangban belföldi illetőségű adózónak minősülne a Magyarországon bejegyzett vagy székhellyel rendelkező hibrid gazdálkodó szervezet, amennyiben annak belföldi illetőséggel nem rendelkező többségi tulajdonosa olyan adójogrendszer hatálya alá tartozik, amely ezt a hibrid gazdálkodó szervezetet is a helyi társasági adó vagy annak megfelelő adó alanyaként kezeli. A javaslat értelmében a befektetési alapok és a Magyarországon befektetővédelmi szabályozás alá tartozó más kollektív befektetési formák mentesülnének a belföldi illetőségű adózónak való minősítés alól.

A javaslat értelmében a hibrid gazdasági társaság a magyar vagy más ország szabályai által nem adóztatott jövedelme után adózna.

A javaslat értelmében a hibrid gazdasági társasággal kapcsolatos módosítások 2022. január 1-jétől lennének alkalmazandóak.

Energiaellátók jövedelemadója

A javaslat módosításokat tartalmaz az energiaellátók jövedelemadó-alapjának növelő és csökkentő tételeire vonatkozóan.

Egyik változás, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány részére történő vagyonjuttatás, támogatás összegével nem kellene megnövelni az adóalapot. Ez a szabály a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványról szóló törvény kihirdetésének napját követő ügyletekre vonatkozna.

Emellett a negatív adóalap elhatárolhatóvá válna és az adózó döntése szerint a keletkezését követő 5 adóévben a pozitív adóalap csökkentésére felhasználható lenne. A felhasználás legfeljebb a negatív adóalapra vonatkozó csökkentő tétel nélkül számított adóévi adóalap 50%-áig terjedhet. Az elhatárolás feltétele lenne, hogy a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett. A javaslat a törvény kihirdetését követő naptól válna hatályossá, de átmeneti rendelkezésként első alkalommal a 2020. adóévi negatív adóalap elhatárolására is lehetőség lenne.

Pénzügyi szervezetek különadója

A javaslat szerint 2022. január 1-jétől megszűnne a kockázati tőkealap-kezelők, tőzsde, árutőzsdei szolgáltatók pénzügyi szervezetek különadó kötelezettsége. A naptári évtől eltérő üzleti éves kockázati tőkealap-kezelők, árutőzsdei szolgáltatók ezt első alkalommal a 2022-ben kezdődő adóévükre alkalmazhatják majd.

Illeték

  • A javaslat a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságokra vonatkozóan olyan változtatást fogalmazna meg, mely szerint a mérleg fordulónapja és az illetékkötelezettség keletkezése közötti időszakban megszerzett/elidegenített ingatlanok és más (nem pénzügyi) eszközök értékével korrigálni kellene a korábbi mérleg ingatlanai és összes eszköze értékét, ha azok együttes hatására a társaság státusza megváltozna, azaz a társaság belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társasággá válna vagy éppenséggel megszűnne az ilyen besorolása. A javaslat nem írja elő, hogy a korrekciót milyen dokumentumokkal kellene alátámasztani, az lehet. pl. közbenső mérleg is. A módosítások a törvény kihirdetését követő 31. napon válnának hatályossá.
  • A javaslat bővíti az illetékmentességgel rendelkezők körét. A törvény kihirdetését követően a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra is vonatkozna a teljes személyes illetékmentesség (feltéve, hogy az előző adóévben nem volt társasági adókötelezettségük).
  • A jövőben nemcsak a megelőlegezett (gyermekvállaláshoz kapcsolódó) családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK), hanem minden igénybe vett CSOK estén kiszabnák a vagyonszerzőre a visszterhes vagyonátruházási illetéket, ha a CSOK-ot a vagyonszerző a határidő lejártát megelőzően bármely okból teljes összegben visszafizeti vagy vissza kell fizetnie. Az utólagos illetékfizetésre nem kerülne sor, ha a támogatott vagyonszerző a támogatást csak részben (pl. a gyermekvállalási határidő lejártának időpontjában meglévő gyermekek után járó CSOK összegével csökkentett összegben) fizetné vissza. A CSOK-kal kapcsolatos változásokat azokban az illetékügyekben kell alkalmazni, melyekben az illetékkötelezettség a rendelkezések hatálybalépését (kihirdetést követő 31. nap) követően keletkezik.

Vám

A 2021. év számos újdonsággal szolgált már eddig is nemzetközi kereskedelemben érintett gazdálkodóknak és a vámszakmában érdekeltek számára. A Brexit folyamat lezárása megfelelő „bemelegítés” volt az év közepén életbe lépő, 22 euró értékű küldemények ÁFA mentességének megszűnéséhez és az ezzel járó vámkezelési kötelezettség megjelenéséhez.

Tekintettel arra, hogy a 150 euró belső értékű EU-n kívülről érkező küldemények vámkezelése elképzelhetetlenül nagy terhet fog róni mind a gazdálkodói, mind pedig a vámhivatali oldalra, a jogalkotó igyekszik könnyíteni a vámkezelést végző szolgáltatók adminisztratív terhein. Az informatikai rendszerek fejlesztése mellett, azon az előíráson is változtatni kíván, miszerint a vámeljárások során kötelezően alkalmazandó nyelv a magyar. A javaslat értelmében a kis értékű szállítmányok szabad forgalomba bocsátására benyújtható vám-árunyilatkozaton az árumegnevezés megadható angol nyelven is. Ezzel a könnyítéssel remélhetőleg lényegesen nő annak az esélye, hogy a napi több százezres csomagforgalmat bonyolító vállalkozások időben eleget tudjanak tenni a kötelezettségeiknek.

A vámtörvény további módosítását jelentené a vámhatóságnak a jelenlegi 8 nap helyett 30 nap állna rendelkezésre, hogy döntsön:

  • a vámigazgatási ügy elintézésében való részvétel kapcsán a kizárásról, ha
    • a kizárási okot az ügyfél jelentette be,
    • ha a kizárási ok a szerv kiadmányozási jogkörrel rendelkező vezetőjével szemben merül fel,
  • az igazolási kérelemről, valamint
  • az ügyfél által benyújtott kézbesítési kifogást illetően a végzés meghozatalára.

A vámigazgatási bírság témakörét érintően a javaslat szerint a gyorsított eljárás alkalmazása mindazon esetekben alkalmazható lenne, ahol a vámhiány összege nem éri el a 100 ezer forintot, a jelenlegi 50 ezer forint helyett. A gyorsított eljárásban kiszabott vámigazgatási bírság azonnali átutalással történő megfizetéséről a vámhatóság igazolást ad ki, melyet kizárólag az érintett kérésére állít ki.

A törvény szövegében néhány egyéb pontosítás és kiegészítés is helyet kap, miszerint

  • önálló fellebbezésnek van helye a kézbesítési kifogást elutasító elsőfokú végzés ellen;
  • fellebbezés elutasítása végzéssel kell történjen;
  • döntés módosítása, visszavonása esetében a jelenlegi „határozat” szó „döntés”-re változik, ezzel lehetőség nyílik a vámhatóság számára, hogy ne csak saját határozatait, hanem végzéseit is felül tudja vizsgálni.

Jövedéki adó

A javaslatban számos olyan új elemmel találkozhatunk, amelyek az EU-s jogszabályi környezetben történt változások következtében váltak szükségessé. A 2020/262 (EU) irányelvnek való megfelelés érdekében, vagy éppen az Uniós Vámkódex rendelkezéseinek megfelelően új fogalmak kerülnének bevezetésre, valamint kiegészülnének a jelenlegi meghatározások.

A hivatkozott irányelvnek megfelelően bevezetésre kerülnének többek között az alábbi fogalmak:

  • a másik tagállamból adófelfüggesztési eljárás keretében szállított jövedéki termék mellett a másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal szállított jövedéki termék fogalma, bár ezen termékszállításokra vonatkozó rendelkezései csak 2023. február 13-tól lesznek alkalmazandóak;
  • a jövedéki termékek szállításának elektronikus nyilvántartását lehetővé tevő úgynevezett e-EKO okmány, amely az uniós számítógépes rendszerben történő rögzítés révén fogja lehetővé tenni a szállítások teljesen papírmentes felügyeletét;
  • az „eseti igazolt feladó” fogalma, aki az állami adó- és vámhatóság által kiadott engedély vagy egy másik tagállam illetékes hatóságának bejegyzése birtokában a szabad forgalomba bocsátott jövedéki terméket másik tagállamba kereskedelmi céllal egy alkalommal feladni jogosult;
  • mint új dohánytermékkategória, a hagyományos dohánytermékek mellett megjelenik a töltőfolyadék, a füst nélküli dohánytermék és a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék is.

Az Uniós Vámkódexhez igazodva a jövedéki törvényben pontosításra kerülne az importálás, a szabálytalan behozatal, a vámjogi szempontból történő szabad forgalomba bocsátás fogalma is. Ennél a pontnál érdemes kitérni arra a pontosításra, miszerint a szabálytalan behozatal esetén is adókötelezettség keletkezik, nemcsak az importálás esetében.

Az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjának meghatározásában is egy helyen pontosítana a jogalkotó, ugyanis a jelenlegi „belföldre megérkezik” meghatározás helyettez az az időpont lenne, amikor a jövedéki terméket az adóraktár engedélyese, a bejegyzett kereskedő, az eseti bejegyzett kereskedő vagy a jövedéki engedélyes kereskedő átveszi. Emiatt a kereskedelmi célú szállítások esetében szükséges tisztázni a jogszabályban, hogy az akkor kezdődik, amikor a termék elhagyja az engedélyesek telephelyét vagy a vámjogi szabadforgalomba bocsátás helyét, és akkor fejeződik be, amikor a terméket az engedélyes átveszi.

Szintén pontosításra kerül, hogy kereskedelmi célú szállításnak a nem magánszemély részére vagy nem csomagküldő kereskedelem keretében végzett szállítás minősül. A magánszemély által nem kereskedelmi céllal másik tagállamból behozható termékkategóriák közé bekerülne a füst nélküli dohánytermék és a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék, meghatározott mennyiségi korláttal.

A csomagküldő kereskedelemre vonatkozó módosítás értelmében nem lenne kötelező a másik tagállamból belföldre irányuló csomagküldő kereskedelem végzése esetén adóügyi képviselő megbízása, az a csomagküldő kereskedő állami adó- és vámhatóság általi nyilvántartásba vétele esetén is végezhetővé válik.

Az Egyesült Királyság EU-ból történt kilépése kapcsán szintén szükséges a jogszabály bizonyos pontjainak módosítása, ugyanis 2021. január 1-jétől csak Észak-Írország és a ciprusi brit katonai bázisok területén alkalmazandóak az uniós jövedéki szabályok.

A jövedéki engedélyeseket érintő tervezett változások, illetve további pontosítások a törvény szövegében:

  • jövedéki engedélyes kereskedő adatszolgáltatása nem kellene, hogy kiterjedjen az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatokra;
  • adóraktári adatszolgáltatási kötelezettség kiegészítése és pontosítása: belföldi címzett részére történő szabadforgalomba bocsátásáról a szállítólevél adattartalmával megegyező adatokat a szabadforgalomba bocsátással egyidejűleg kellene, hogy megküldje az állami adó- és vámhatóságnak;
  • ha a jövedéki engedélyes kereskedőnek a tárgyhóban nem keletkezett adófizetési kötelezettsége, akkor nem kellene adóbevallást benyújtania;
  • a szabadforgalomban végzett tagállami szállítások esetén jövedéki biztosítékot kellene nyújtani a termékek feladását megelőzően, az adófizetési kötelezettséggel megegyező összegben a terméket átvevő adóraktár engedélyesnek, bejegyzett kereskedőnek, eseti bejegyzett kereskedőnek vagy jövedéki engedélyes kereskedőnek;
  • a jövedéki engedélyes kereskedő fix összegű biztosítékát ki kellene egészíteni, ha a másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott, a jövedéki engedélyes kereskedő részére feladott jövedéki termékek adótartamára nyújtandó jövedéki biztosíték összege meghaladja azt.

Helyi adók – Idegenforgalmi adó

  • A jelenlegi szabályok szerint idegenforgalmi adómentesség illeti meg azt a magánszemélyt, aki az önkormányzat illetékességi területén közszolgálati kötelezettség teljesítése miatt tölt el legalább egy vendégéjszakát. A törvényjavaslat szerint az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény szerinti egészségügyi szolgálati jogviszony is közszolgálati kötelezettségnek minősülne majd, így a fenti adómentesség megilletné az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal rendelkezőket is a törvény kihirdetését követő naptól.

Számvitel

  • 2022. január 1-jétől az olyan szerződések esetében, amelyeknek tárgya azonos munkafolyamattal, nagy tömegben, sorozatosan gyártott termékekre vonatkozik (pl. gépipari, építőipari beszállítók szerződései) nem lenne kötelező alkalmazni a szerződés elszámolási egységére vonatkozó szabályokat. Tehát a vállalkozás dönthetne úgy, hogy nem alkalmazza sem az aktív, sem a passzív időbeli elhatárolásra vonatkozó előírásokat, és ebben az esetben a szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódó egyéb előírásokat sem alkalmazná.
  • Az uniós és hazai forrású fejlesztési támogatások esetén is lesz lehetőség a támogatási bevétel időbeli elhatárolására, hasonlóan a működési célú támogatások elszámolásához.
  • A javaslat tartalmaz több, gyakorlati végrehajtást segítő rendelkezést is, így például a know-how szellemi terméken belül átsorolásra kerülne a jogvédelemben nem részesülő, de titkosságuk révén monopolizált szellemi javak közé.

Könyvvizsgálat

  • A független könyvvizsgálói jelentésnek ezentúl a könyvvizsgáló arra vonatkozó véleményét is tartalmaznia kellene, hogy azon vállalkozó pénzügyi kimutatásai, amelynek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák, megfelelnek-e a vonatkozó európai uniós előírásoknak.
  • 2022. január 1-jétől a kamarai tag könyvvizsgáló számára a törvény egyértelmű lehetőséget biztosítana arra, hogy a kiadott független könyvvizsgálói jelentést elektronikus okiratban kiállítsa, azt elektronikusan aláírja, időbélyegzővel ellássa. Az erre vonatkozó részletes előírásokat a kamara szabályzatában határozza meg.