A kapcsolt vállalkozás fogalma és szabályozása kiemelt jelentőségű az adózás területén, különösképpen a transzferárazás szempontjából. A szokásos piaci ár elve értelmében a kapcsolt vállalkozásoknak egymás közötti ügyleteikben úgy szükséges eljárniuk, ahogy azt független felek az összehasonlítható körülmények között bonyolított ügyleteik során tennék. Kiemelt jelentőségű tehát a kapcsolt vállalkozási viszony vizsgálata és helyes megállapítása mind az adózó belföldi, mind külföldi gazdasági kapcsolatai tekintetében.

Mikor tekinthető két társaság kapcsolt vállalkozásnak?

A magyar jogszabályok között több is saját meghatározással rendelkezik a kapcsolt vállalkozások tekintetében. A transzferárazás szempontjából azonban a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény („Tao. törvény”) definíciója a mérvadó.

A Tao. törvény értelmében többek között akkor minősül két gazdasági társaság kapcsoltnak, ha

• egyik a másikban közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik;
• egy harmadik vállalat mindkettőben közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik;
• a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, a külföldi vállalkozó telephelyei, a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és a személy, amely a külföldi vállalkozóval az előbbi pontokban meghatározott viszonyban áll;
• az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az előbbi pontokban meghatározott viszonyban áll,
• továbbá abban az esetben is, amennyiben ugyanazon személy két (vagy több) vállalat üzleti és pénzügyi politikájára döntő befolyást gyakorol, tehát az ügyvezetés megegyezik.

A fentiek értelmében tehát a tulajdoni részesedések vizsgálatakor – szemben sok más országgal – Magyarországon többségi befolyás megléte szükséges ahhoz, hogy kapcsoltság alakuljon ki a két fél között. Fontos kiemelni, hogy nem csak a közvetlen, hanem a közvetett befolyás is kapcsoltságot eredményeztet.

A szabályozás összetettségét mutatja, hogy egy társasági adóalany számára kapcsolt vállalkozási viszony jöhet létre akár egy nem társági adóalany személlyel is. Ez különös figyelme igényel.

A többségi befolyás és a kapcsolt vállalkozás fogalmak viszonya

A Tao. törvény által hivatkozott többségi befolyás szempontjából a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény („Ptk.”) definíciója ad útmutatást. A Ptk. értelmében többségi befolyásnak minősül, amennyiben természetes személy vagy jogi személy a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik. Meghatározó befolyással természetes vagy jogi személy abban az esetben rendelkezik, amennyiben

• jogosult vezető tisztségviselők, felügyelőbizottság tagjai többségének megválasztására, visszahívására; vagy
• más tagok, részvényesek a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, rajta keresztül gyakorolják szavazati jogukat (együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek).

A többségi befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező a fenti jogosultságokkal nem közvetlenül, hanem közvetett módon rendelkezik. Azaz a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyben (köztes jogi személy) befolyással bír.

A közvetett befolyás mértéke a köztes jogi személy befolyásának olyan hányada, amilyen mértékű befolyással a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben rendelkezik. Ha a befolyással rendelkező a szavazatok felét meghaladó mértékű befolyással rendelkezik a köztes jogi személyben, akkor a köztes jogi személynek a jogi személyben fennálló befolyását teljes egészében a befolyással rendelkező közvetett befolyásaként kell figyelembe venni.

A többségi befolyás vizsgálatakor a közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani. A Ptk. közeli hozzátartozónak tekinti a házastársat, az egyeneságbeli rokont, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermeket, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülőt és a testvért. A fentiekkel fontos tisztában lenni a kapcsolt vállalkozás fogalom tárgyalásakor.

Ügyvezetés egyezősége

Az ügyvezetés a jogi személy irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatala, amelyek nem tartoznak a tagok/alapítók hatáskörébe. Társasági formánként eltérő az ügyvezetés módja, amelyet a Ptk. határoz meg:

• Kft. esetében egy vagy több ügyvezető lehet. Az ügyvezetés egyezősége tekintetében jelentősége van, hogy az ügyvezetők a cégjegyzésre önállóan, vagy együttesen jogosultak.
• Rt. esetében három természetes személyből álló igazgatóság látja el az ügyvezetést, amely jogait és feladatait testületként gyakorolja. Zrt. esetében lehetőség van arra, hogy az igazgatóság jogait vezető tisztségviselőként vezérigazgató gyakorolja, míg nyrt. esetén igazgatóság és felügyelőbizottság helyett egy legalább öt tagú igazgatótanács is működhet.

Fontos, hogy amennyiben az adózó és más személy között a tulajdonosi szerkezetre tekintettel megállapítható a többségi befolyásgyakorlás, azaz a két fél egymás kapcsolt vállalkozásának minősül, akkor az ügyvezetés egyezőségére tekintettel már nem szükséges minősíteni a kapcsolt vállalkozási viszonyt.

Kapcsolt vállalkozás: bejelentési kötelezettségek

A kapcsolt vállalkozásai tekintetében az adózónak bejelentési kötelezettsége merülhet fel. Fontos megjegyezni, hogy önmagában a kapcsolt vállalkozási viszony meglétéből még nem következik, hogy ennek a kötelezettségnek eleget is kell tenni. A bejelentési kötelezettséget a kapcsolt vállalkozásokkal kötött megállapodások, illetve szerződések keletkeztetik.

A kapcsolt vállalkozási viszonyt az első szerződéskötést követő 15 napon belül, míg a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését a megszűnést követő 15 napon kell bejelenteni az adóhatóság felé. A bejelentésre a ’T201T adatlap szolgál, amin fel kell tüntetni a kapcsolt vállalkozás nevét, székhelyét és adószámát.

Lehetséges szankciók

A kapcsolt vállalkozás viszonyhoz köthető bejelentési kötelezettségek elmulasztása vagy késedelmes teljesítése szankciókat vonhat maga után. Az adóhatóság mulasztási bírságot szabhat ki, így az adózóknak kiemelt figyelemmel kell kezelniük az esetlegesen felmerülő kötelezettségüket. Ahogy azt is, hogy eleget tettek-e annak.

Hogyan segíthet Önnek az Andersen Magyarország?

Az Andersen Magyarország szakértői széles körű tapasztalattal rendelkeznek a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek szokásos piaci árának meghatározásában. Emellett átfogó támogatást nyújtanak transzferárazás tekintetében az alábbi szolgáltatásokkal:

Szolgáltatásaink a következőket tartalmazzák:

• Kapcsolt vállalkozások feltérképezése, segítségnyújtás a kapcsolt vállalkozások be- és kijelentése során.
• Segítségnyújtás a transzferárazási politika vállalati szintű kialakításában.
• Az adóhatóság által elfogadott és használt adatbázisok segítségével összehasonlító elemzés végzése, amellyel alátámasztható az alkalmazott transzferár.
• Szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás (APA-eljárás) iránti kérelem elkészítése és benyújtása a Nemzetgazdasági Minisztérium részére. Képviselet a Nemzetgazdasági Minisztérium előtt és folyamatos kapcsolattartás.
• A transzferár nyilvántartás teljes körű elkészítse.
• A vállalatcsoport központi dokumentációjának felülvizsgálata, szükség esetén elkészítése.
• Segítségnyújtás az országonkénti jelentés (CbCR) elkészítésében, teljesítésében.
• Segítségnyújtás a társasági adóbevallás szokásos piaci árra vonatkozó adatszolgáltatási adatlapjának kitöltése során.