Komoly gondokat okozhat májusban a magyar cégeknek a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletekről történő NAV adatszolgáltatás bevezetése. Rövid felkészülési idő, informatikai problémák és tisztázatlan szabályozási kérdések akadályozhatják a transzferár dokumentáció határidőre történő benyújtását.
Magyarországon mintegy 20 ezer céget érint a transzferár dokumentációs kötelezettség, vagyis a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek nyilvántartására vonatkozó szabályozás. Ezen a téren jelentős változások léptek életbe az idei évtől, hiszen a transzferárral kapcsolatos ügyletszintű adatokat már a társasági adóbevallásban is közölni kell május 31-ig.
Mik a legfontosabb változások?
A transzferár-dokumentációt a korábbi szabályozás szerint szintén az adóbevallásra előírt határidőig kellett elkészíteni, azonban ezt május 31-ig nem kellett benyújtani és meglétét sem kellett igazolni. A 2022. augusztus 26-án életbe lépett változásoknak megfelelően a dokumentáció benyújtása továbbra sem lesz kötelező, ugyanakkor az érintett cégeknek a társasági adóbevallással együtt részletes adatokat kell szolgáltatniuk a kapcsolt vállalkozásokkal (pl. cégcsoporton belül anyavállalattal vagy leányvállalatokkal) lefolytatott ügyleteikről. Jelenteni kell többek között az ügylet típusát, a tevékenység kódját, ellenértékét, a kapcsolt felek adatait és a transzferár megállapításának módszerét. Az adatokat a könnyebb feldolgozás érdekében előre meghatározott struktúrában kell benyújtani az adóhatóságnak.
Túl rövid a felkészülési idő
Az új szabályozás célja hatósági, ellenőrzési oldalról indokolható, de több probléma is van vele. Az egyik a fokozatosság hiánya, hiszen a cégeknek informatikai szempontból nehéz lesz megoldaniuk, hogy a bevalláshoz szükséges adatokat időben összeszedjék saját rendszereikből.
A koncepció részletes szabályairól szóló rendelet 2022. december 28-án jelent meg, így az érintetteknek legjobb esetben is csak 4-5 hónapjuk maradt a felkészülésre, ami rendkívül kevés. Nincs tesztidőszak és nincs türelmi időszak sem, az adatszolgáltatás elmaradását az adóhatóság azonnal szankcionálhatja. Ezen túlmenően az évközi módosítás eredményeképpen a mulasztási bírság mértéke is jelentősen megemelkedett a korábbiakhoz képest, ráadásul ez immár külön-külön nyilvántartásonként (lényegében ügyletenként) is kiszabható.
Külföldön más határidők érvényesek
Komoly problémát okozhat az is, hogy egy nemzetközi cégcsoport esetén a transzferárat, illetve az adóalap módosítását nem csak a magyar fél döntése alapján határozzák meg. Ez általában egy konszenzusos megállapodás, amelyhez az adott cég külföldi kapcsolt vállalkozásainak a beleegyezésére is szükség van. Külföldön azonban jellemzően nem május 31-e a beszámoló és a nyilvántartások elkészítésének határideje, ezért a transzferárakról szóló döntések ott később születnek meg. Vagyis az új szabályozás szerint a magyar félnek úgy kell döntenie az alkalmazott piaci árról, hogy nem biztos, hogy azzal a cégcsoport külföldi tagjai (anyavállalat, testvérvállalat) is egyetértenek. Emiatt a május 31-én benyújtott transzferár adatok nagy eséllyel pontatlanok lesznek, amelyeket a cégeknek helyesbítés útján később korrigálniuk kell.
A felsorolt nehézségek mellett az érintetteknek májusban arra is számítaniuk kell, hogy a transzferár-dokumentáció összeállításához rendelkezésre álló külső tanácsadói kapacitás valószínűleg nem lesz elegendő.
Élesedik a NAV új csodafegyvere
A transzferár adatok strukturált összegyűjtésével egy igen pontos ellenőrzési eszközre tesz szert az adóhatóság, amely így friss adatokhoz fog jutni arról, hogy az adott iparág szereplői milyen árazást használnak, illetve milyen jövedelmezőségre és nyereségre tesznek szert tevékenységük során. Ez lehetőséget teremt a keresztellenőrzésekre, az anomáliák feltárására és a kockázatelemzés javítására, vagyis összességében jelentősen hozzájárul az ellenőrzési tevékenység hatékonyabbá tételéhez.