A transzferár az adóhatóság fókuszában

A hazai és nemzetközi szabályozási környezet fejlődésével egyre nagyobb hangsúly kerül a gazdasági társaságok átlátható, prudens működésére. Egyes elemzők szerint a globalizációnak köszönhetően a világkereskedelem több mint 60 százaléka kapcsolt vállalkozások között zajlik. A jelenlegi, meglehetősen globalizált gazdaságban, ahol a multinacionális vállalkozások kiemelkedő szerepet töltenek be, a transzferárazás kulcsfontosságú kérdés az OECD és az Európai Unió napirendjén is. A vállalatcsoportok számára ebből adódóan elengedhetetlenné vált, hogy a rájuk vonatkozó transzferár szabályokat is körültekintően alkalmazzák.

Gyakran jelenthet azonban kihívást a csoporton belüli ügyletek árazása, annak a feltérképezése, hogy mely tranzakciókat szükséges évről-évre dokumentálni A 2023-ban hatályba lépett törvénymódosítás fontos változásokat tartalmaz a transzferárazással kapcsolatban. A tapasztalat az, hogy az új adatszolgáltatási kötelezettség alapján több és célzottabb adóellenőrzéseket indít az adóhatóság.

Mi az a transzferár?

Az az ár, amelyet ugyanazon cégcsoportba tartozó – kapcsolt – vállalatok egymás között végrehajtott ügyleteik vonatkozásában alkalmaznak. A független felek között, hasonló körülmények esetén alkalmazandó / alkalmazott ár a szokásos piaci ár. A szokásos piaci ár elve azt a követelményt jelenti, hogy a kapcsolt vállalkozásoknak úgy kell az áraikat kialakítaniuk, mintha függetlenek lennének egymástól.

Mi a transzferárazás jelentősége?

A nemzetközi vállalatcsoportok tagjai különböző országokban eltérő mértékű adóterheket kötelesek teljesíteni. A köztük megvalósuló tranzakciók árazása ezért adóalap módosításra, valamint az adófizetési kötelezettség mesterséges átcsoportosítására adhat lehetőséget.

Az adóhatóságok számára ezért kiemelt jelentőségű a vállalatcsoporton belül alkalmazott árak, a tranzakciók nyilvántartásának, dokumentációinak folyamatos ellenőrzése. A magyar szabályozás összhangban van az Európai Unió vonatkozó szabályrendszerével, valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által kiadott transzferár iránymutatásokkal is.

Mikor tekintendő két vállalat egymással kapcsoltnak?

A hatályos jogszabályok értelmében akkor minősül két gazdasági társaság kapcsolatnak, ha

• egyik a másikban többségi befolyással rendelkezik;
• egy harmadik vállalat mindkettőben többségi befolyással rendelkezik.

A tulajdoni részesedések vizsgálatakor tehát – szemben sok más országgal – Magyarországon többségi befolyás megléte szükséges ahhoz, hogy kapcsoltság alakuljon ki a két fél között. Fontos azonban, hogy nem csak a közvetlen, hanem a közvetett befolyás is kapcsoltságot eredményeztet.

Kapcsoltság alakul ki abban az esetben is, ha ugyanazon személy két (vagy több) vállalat üzleti és pénzügyi politikájára döntő befolyást gyakorol, ebben az esetben tehát az ügyvezetésük megegyezik.

Az Andersen kapcsolódó szolgáltatásai

A transzferárazási ciklus egészén állunk ügyfeleink rendelkezésére. Szolgáltatásaink alapvetően két csoportba sorolhatók:

Transzferár tervezés

1. Kapcsolt vállalati viszonyok feltérképezése, kapcsolt vállalatok beazonosítása
2. A kapcsolt tranzakciók és a dokumentálandó ügyletek feltárása, rendszerezése
3. Potenciális „láthatatlan” szolgáltatások, tevékenységek feltárása, a megfelelő árazási stratégia kialakítása
4. Tulajdonosi tevékenységek, részvényesi szolgáltatások elemzése
5. A vállalatcsoporton belüli szerződések, valamint a meglévő transzferár nyilvántartás áttekintése, véleményezése vagy lokalizálása
6. A kapcsolt ügyletek vonatkozásában felmerülő kockázatok azonosítása
7. Transzferár tanácsadás, a vállalatnál alkalmazott transzferár elvek felülvizsgálata vagy megtervezése
8. Tanácsadás az egyszeri ügyletek (pl. nagy értékű apport, vállalatközi hitel, ingyenes szolgáltatásnyújtás) tekintetében
9. Támogatás üzleti átszervezések során, adózási következmények feltárása, piaci ár meghatározása
10. Konzultáció a jogszabályi környezet változásai okán; BEPS akcióterv, országonkénti jelentéstételi kötelezettség (Country-by-Country Reporting – CbCR), adókikerülés elleni irányelv (ATAD)

Transzferár dokumentáció (implementáció)

1. Segítség a transzferárazási politika vállalati szintű kialakításában
2. Az adóhatóság által elfogadott és használt adatbázisok segítségével összehasonlító elemzés végzése, amellyel alátámasztható az alkalmazott transzferár
3. Előzetes ármegállapítási megállapodás (APA) iránti kérelem elkészítése és benyújtása a Pénzügyminisztérium részére, képviselet a Pénzügyminisztérium előtt és folyamatos kapcsolattartás
4. A transzferár dokumentáció teljes körű elkészítse
5. A vállalatcsoport központi dokumentációjának felülvizsgálata, szükség esetén elkészítése
6. Segítség az országonkénti jelentés (CbCR) elkészítésében, teljesítésében
7. Támogatás (társasági adóbevallás részeként teljesítendő) adatbejelentő elkészítésében