Nyilvános a szigorodó transzferár szabályok tervezete

Ahogy arról már korábbi hírlevelünkben is beszámoltunk, jelentősen szigorodni fognak a transzferár szabályok már az idei, vagyis a 2022-ben kezdődő adóévtől. Ennek megfelelően a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017. (X.18.) NGM rendelet („TP rendelet”) újabb részletszabályokkal fog kiegészülni. A TP rendelet módosításával kapcsolatos jogszabálytervezetet a napokban bocsátották társadalmi egyeztetésre. Az új szabályokat az alábbiakban foglaljuk össze.

A társasági adó törvény 2023-tól hatályos módosítása értelmében a transzferár nyilvántartási kötelezettség hatálya alá tartozó adózóknak azon túl, hogy a társasági adóbevallás benyújtásáig el kell készíteniük a transzferár dokumentációt, ezentúl már adatot kell szolgáltatniuk a társasági adóbevallásukban a nyilvántartási kötelezettséggel érintett ügyletekről is. Az adatszolgáltatás először a 2022. december 31-ét követően beadott bevallásban lesz esedékes, tehát a legtöbb vállalat esetében a 2022. adóévről szóló bevallásban is, amely 2023. május 31-éig lesz esedékes.

Ennek részleteit a TP rendelet fogja tartalmazni. A TP rendelet tervezett módosítása alapján az adatszolgáltatási kötelezettség az alábbi egyébként nyilvántartáskészítési kötelezettséggel nem érintett ügyletekre is kiterjed majd:

  • magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként kötött szerződés,
  • APA-határozattal érintett ügylet,
  • független féltől származó költségek átterhelése haszon nélkül,
  • ingyenes pénzeszközátadás és -átvétel.

Egyetlen könnyítésként, 50 millió forintról 100 millió forintra emelkedik majd az az ügyleti értékhatár, amely alatt nem szükséges dokumentációt készíteni.

A nyár elején a transzferár dokumentáció készítési kötelezettséghez kapcsolódói mulasztási bíróságok mértéke már megemelkedett. Így a transzferár dokumentáció készítési vagy iratmegőrzési kötelezettség megszegése esetén nyilvántartásonként kiszabható mulasztási bírság a korábbi kétmillió forint helyett ötmillió forintra, míg ismételt jogsértés esetén nyilvántartásonként a korábbi négymillió forint helyett tízmillió forintra változott. A bírságok szempontjából ezentúl már a TP rendelet részletszabályainak módosítására is érdemes lesz figyelni.

A hatályos szabályozás értelmében a transzferár nyilvántartás egy fődokumentumból és egy helyi dokumentumból állt. A TP rendelet tervezett módosítása szerint a fődokumentum továbbra is egy nyilvántartásnak számítana, míg a helyi dokumentumok ügyeltenként külön-külön nyilvántartásoknak minősülnének. Következésképpen ilyen módon a transzferár nyilvántartások összeállításával kapcsolatosan megállapítható mulasztási bírság összege – több ügyletet feltételezve – akár meg is többszöröződhet.

Ennek mentén a TP rendeletet is pontosítanák annak megfelelően, hogy milyen esetekben élhetnek az adózók az ellenőrzött ügyletek összevonásának lehetőségével. A TP rendelet egyértelműsítené azt, hogy az egyes ügyletek összehasonlíthatóságát a felek által ellátott funkciók, az alkalmazott eszközök és vállalt kockázatok, a gazdasági körülmények és az üzleti stratégiák befolyásolhatják. Mindemellett azonban az is bekerülne a TP rendeletbe, hogy mely esetekben nem élhetnek az adózók a tranzakciók összevonásával. A javaslat egyértelműsítené, hogy nem vonható össze a beszerzés a beszerzett anyagokból gyártott termékek értékesítésével, valamint ráfordításokat érintő ügylet elsősorban bevételeket érintő ügylettel sem kezelhető összevontan. Ezeket a rendelkezéseket a 2023-ban kezdődő adóévre vonatkozóan kellene először alkalmazni.

A társasági adóbevallásban a TP rendelet tervezett módosítása értelmében az alábbiakról kellene az adózóknak adatot szolgáltatniuk:

  • Az ügylet megnevezése egy előre meghatározott nomenklatúra alapján;
  • A legjellemzőbb TEÁOR’08 (NACE Rev. 2.) kód, amennyiben értelmezhető az ügylet tekintetében;
  • Az ügyletben érintett másik kapcsolt vállalkozás(ok) elnevezése, adószáma, külföldi esetében külföldi adószám hiányában valamely más azonosító száma, adóilletőségének állama;
  • Az ügylet tárgyiévi ténylegesen fizetendő (nettó) ellenértéke forintban, kapcsolt partnerenkénti bontásban;
  • A társasági adóalap-korrekció mértéke forintban, kapcsolt partnerenkénti bontásban;
  • Az alkalmazott transzferár-megállapítási módszer;
  • Módszer- és ügyletfüggő mutatók (jövedelmezőségi mutató, százalékos jogdíj, jutalékos szolgáltatási díj, referenciakamat);
  • A tesztelt fél által alkalmazott, vagy a díjszámítás alapjául szolgálóan alkalmazott számviteli sztenderd megadása (nomeklatúra alapján: magyar, IFRS, US GAAP, egyéb);
  • Az összehasonlító elemzés eredményeként megállapított szokásos piaci ár vagy ártartomány (jövedelmezőségi mutató, százalékos jogdíj, jutalékos szolgáltatási díj, kamatfelár, teljes kamatláb);
  • Módszer- és ügyletfüggően már az esetleges adóalap-kiigazítással számolt, adott ügyletben ténylegesen alkalmazott ár/mutató.

A jogszabálymódosítás pontosítaná továbbá, hogy amikor a helyi dokumentumban be kell mutatni azt, hogy „a szokásos piaci ár-megállapítási módszer alkalmazása során felhasznált pénzügyi adatok hogyan köthetők az adózó beszámolójában foglalt adatokhoz”, azaz, hogyan köthetők az adózó számviteli információs rendszeréhez, akkor milyen érdemi információt kell megadni (pl.: a költséghelyek azonosítóját, munkaszámokat).

Amire érdemes figyelni:

Várhatóan az adóhatóság már elkezdte a kockázatelemző szoftverét előkészíteni, mellyel a kapott adatokat feldolgozza. A jövőben minden bizonnyal célzottan fog transzferár ellenőrzéseket kezdeményezni, illetve várakozásaik szerint a korábbiakhoz képest lényegesen nagyobb eredményességgel. A kellemetlen meglepetések elkerülése érdekében véleményünk szerint mielőbb érdemes felkészülniük a vállalkozásoknak. A riportálandó adatok összegyűjtésén túl az alkalmazott piaci árak elemzését is érdemes lehet megkezdeni, annak érdekében, hogy még az éves zárást megelőzően lehetőség nyíljon a szükséges korrekciók elvégzésére.