Adóellenőrzés

Adóellenőrzés

Az adóhatósági ellenőrzés (adóellenőrzés vagy jogkövetési vizsgálat) egy olyan eljárás, amelynek során az adóhatóság utólagosan vizsgálja meg az adózással kapcsolatos jogszabályok betartását és a kötelezettségek teljesítését. Lezárt időszakra irányul, vizsgálatának tárgyát megtörtént gazdasági események képezik. Az ellenőrzési folyamat az adóhatóság hatáskörébe és illetékességébe tartozó valamennyi adónemre és adózóra kiterjedhet.

Az adóellenőrzés fogalma

Jelenleg két fajtája van ezeknek az eljárásoknak: az adóellenőrzés és a jogkövetési vizsgálat.

Előbbi során az adóhatóság elsősorban azt vizsgálja, hogy az adózó eleget tett-e a jogszabályban előírt adómegállapítási, adatbejelentési és bevallási kötelezettségeinek. Az adóellenőrzés az adó, illetve a költségvetési támogatás alapjainak és összegének vizsgálatára fókuszál. Az adók esetében két tényezőre irányul: az ellenőrzéssel érintett adónemre (pl. ÁFA, SZJA, társasági adó vagy akár több adónem is egyszerre) és az ellenőrzéssel érintett időszakra (egy hónaptól akár több évre kiterjedően).

Az eljárás alatt a revizorok többek között megvizsgálhatják

  • az adózó által benyújtott bevallások valódiságát,
  • a számlák adattartalmát,
  • a bizonylatok eredetiségét,
  • az azokkal alátámasztott gazdasági események megtörténtét és jogszabályi megfelelőségét,
  • a levonásba helyezett ÁFA-t,
  • a cég vevőit és beszállítóit,
  • vagy az adózó bármely más, adózással kapcsolatos tevékenységét.

Fontos kiemelni, hogy az adóellenőrzés ellenőrzéssel lezárt időszakot teremt. Ez azt jelenti, hogy a vizsgált adónem és időszak tekintetében az adóhatóság által megállapított adókötelezettséget csak ismételt ellenőrzés vagy felülellenőrzés keretében lehet módosítani (önellenőrzéssel nem).

A jogkövetési vizsgálat fogalma

Az adóhatósági ellenőrzési eljárások másik formája a jogkövetési vizsgálat, amely főként adatgyűjtésre, valamely gazdasági esemény mélyebb vizsgálatára, valamint a hiányosságok és hibák feltárására irányul. A folyamat fő célja az, hogy az adózó lehetőséget kapjon a korrigálásra, de komoly szerepet játszik a jogkövető adózói magatartásra való ösztönzésben és a cégek adózási kérdésekben történő támogatásában is.

A jogkövetési vizsgálat nem keletkeztet lezárt időszakot. Érdemes kiemelni, hogy az eljárás során tett megállapítások mérlegelése után az adóhatóság adóellenőrzést is elrendelhet.

Mikor kerülhet sor adóellenőrzésre?

A Magyarországon működő vállalkozások mindegyike számíthat erre az eljárásra. Az adóhivatal törekvése az, hogy elévülési időn belül, vagyis 5 évente legalább egy alkalommal ellenőrizze az adózókat (cégeket és magánszemélyeket egyaránt). Ehhez egy összetett kockázatelemző rendszert működtet, amelynek segítségével analizálja és értékeli a rendelkezésére álló adatokat, így határozza meg ellenőrzési tevékenységének irányát és célpontjait.

Az ellenőrzési eljárás megindítására leggyakrabban a következő kiválasztási okok miatt kerülhet sor:

  • az adózó adóbevallása (esetleg annak hiánya);
  • adókötelezettségek ellenőrzése magas, rövid lejáratú kötelezettségek (tagi kölcsön) esetén;
  • gyakran székhelyet váltó vállalkozások;
  • azon induló vállalkozásoknál, amelyeknél a szokatlanul magas árbevétel mellett rendkívül alacsony nyereséget vagy veszteséget mutatnak ki;
  • az adózó partnereinél végzett adóvizsgálatok adatai alapján;
  • kevés munkavállalót foglalkoztató cégeknél, amelyek kiugróan magas árbevételt értek el;
  • az adóhatóság által kockázatosnak minősített tevékenységi kör esetén;
  • nemzetközi információcsere vagy társhatósági megkeresés alapján valószínűsíthető mulasztások esetén.

Bizonyítási teher, a tényállás tisztázása

Az adóellenőrzés során – főszabály szerint – a tényállást az adóhatóság köteles feltárni, tisztázni és bizonyítani, kivéve, ha a törvény az adózó kötelezettségévé teszi a bizonyítást. Bizonyítatlan, bizonyítékokkal nem alátámasztott tényállásra nem lehet megállapításokat alapozni. Fontos hangsúlyozni, hogy az adóhatóság nem válogathat a bizonyítékok között és a tényállás-tisztázása során köteles az adózó javára szolgáló tényeket, adatokat is feltárni, figyelembe venni. Az adózó érdeke, hogy ebben a folyamatban tevőlegesen is részt vegyen oly módon, hogy felhívja az adóhatóság figyelmét, ha az nem vett figyelembe valamilyen lényeges tényt vagy körülményt.

A megbízólevél kézbesítése

Az adóellenőrzés a megbízólevél szabályos kézbesítésével kezdődik (személyesen, postai vagy elektronikus úton). A kézbesítés dátuma azért lényeges, mert ez számít az ellenőrzési folyamat első napjának, és ekkortól kell számítani az ellenőrzési határidőt is. A megbízólevél tartalmából derül ki, hogy az adóhatóság milyen típusú vizsgálatot indított, milyen adónemeket és milyen időszakot (hány évre visszamenőleg) ellenőriz. Fontos kiemelni, hogy a megbízólevél átvételével és aláírásával az adózónak már nincs lehetősége az önellenőrzésre az ellenőrzés alá vont időszak bevallásai tekintetében.

Az adóhatóság ezt követően kezdi meg a kérdéses időszak bizonylatainak és az azokat alátámasztó dokumentumok (szerződések, igazolások, kivonatok, stb.) megvizsgálását.

Az adóellenőrzés folyamata határideje, befejezése

Határidők, határidő-hosszabbítások

Az adóhatósági ellenőrzések lefolytatása határidőkhöz kötött: jogkövetési vizsgálatnál ez alapesetben 30 nap, míg adóellenőrzésnél 90 nap. A NAV meghatározott esetekben meghosszabbíthatja ezeket a határidőket, a végső korlát e tekintetben 365 nap. Az ellenőrzés határidejét a megbízólevél kézbesítésétől, átadásától kell számítani. A határidő lejárta után az adóhatóság nem végezhet ellenőrzési tevékenységet, sőt, az e tilalom megsértésével megszerzett bizonyítékokat sem lehet figyelembe venni az eljárás során.

Az adóellenőrzés lezárása – jegyzőkönyv

Az adóhatóság az eljárás végén jegyzőkönyvet készít, amelyben ismerteti a vizsgálat alatt beszerzett bizonyítékokat, az általa feltárt tényállást és az adózó adókötelezettségeivel kapcsolatos megállapításokat, következtetéseket. Jogvesztő határidőn belül az adózónak joga van észrevételt tenni az összeállított jegyzőkönyvvel kapcsolatban. Ez az utolsó alkalom, amikor főszabály szerint még lehetőség van új tényeket előadni, új bizonyítékokat becsatolni. Az így véglegesített jegyzőkönyvet az adóhatóság lezárja, tartalmát határozatba foglalja.

Az Andersen adóellenőrzés kapcsán nyújtott szolgáltatásai

Tapasztalt adószakértőink az adóellenőrzési eljárásokkal kapcsolatban az alábbi feladatok ellátását vállalják ügyfeleink részére:

  • Az adózó képviselete az adóeljárásban az adóhatósággal szemben
  • Az ellenőrzéssel kapcsolatos stratégia kialakítása
  • Beadványok szerkesztése, készítése, benyújtása (észrevétel, fellebbezés)
  • Rendelkezésre álló bizonyítékok értékelése (a tényállás tisztázása)
  • Adóperes képviselet ellátása (törvényszék, Kúria, Alkotmánybíróság és Európai Bíróság előtt is)
  • Vitás adókérdések kapcsán hatósági állásfoglalások, megerősítések beszerzése
  • Próbaellenőrzések lefolytatása