Az adóhatósági ellenőrzés (adóellenőrzés vagy jogkövetési vizsgálat) egy olyan eljárás, amelynek keretében az adóhatóság utólagosan vonja ellenőrzés alá az adózót annak érdekében, hogy megvizsgálja, az adózó az adójogszabályokkal összhangban teljesítette adókötelezettségeit. Adóhatósági ellenőrzése főszabály szerint elévülési időn belül van lehetőség és az adónemtől függően, azt vagy az állami adó- és vámhivatal, vagy az önkormányzati adóhatóság folytatja le.

Az adóeljárások fajtáiról általában

A hatályos jogszabályi rendelkezések alapján az adóhatósági ellenőrzések két típusát különböztetjük meg: jogkövetési vizsgálat és adóellenőrzés.

Jogkövetési vizsgálat

Ennek az eljárásnak a keretében az adóhatóság elsősorban azt vizsgálja, hogy az adózó eleget tett-e a jogszabályban előírt egyes adókötelezettségeinek (pl. adómegállapítási, adatbejelentési és bevallási kötelezettségeinek). A jogkövetési vizsgálat nem keletkeztet lezárt időszakot. Érdemes kiemelni, hogy az eljárás során tett megállapítások mérlegelése után az adóhatóság adóellenőrzést is elrendelhet.

Adóellenőrzés

Ez az eljárás az adó, illetve a költségvetési támogatás alapjainak és összegének vizsgálatára irányul, és minden esetben hatósági határozat kiadásával zárul. Az adóellenőrzést az adóhatóság meghatározott adónemre és meghatározott időszakra rendelheti el.

Fontos kiemelni, hogy az adóellenőrzés ellenőrzéssel lezárt időszakot teremt, azaz a vizsgált adónem és időszak tekintetében az adóhatóság által megállapított adókötelezettséget csak ismételt ellenőrzés vagy felülellenőrzés keretében lehet módosítani (önellenőrzéssel pedig csak rendkívüli és kivételes esetben).

Mikor kerülhet sor adóellenőrzésre?

A Magyarországon működő vállalkozások mindegyike számíthat erre az eljárásra. Az adóhivatal törekvése az, hogy elévülési időn belül, vagyis 5 évente legalább egy alkalommal ellenőrizze az adózókat (cégeket és magánszemélyeket egyaránt). Ehhez egy összetett kockázatelemző rendszert működtet, amelynek segítségével elemzi és értékeli a rendelkezésére álló adatokat, így határozza meg ellenőrzési tevékenységének irányát és célpontjait.

Az ellenőrzési eljárás megindítására leggyakrabban a következő kiválasztási okok miatt kerülhet sor:

• az adózó adóbevallásának tartalma (esetleg annak hiánya);
• adókötelezettségek ellenőrzése magas, rövid lejáratú kötelezettségek (tagi kölcsön) esetén;
• gyakran székhelyet váltó vállalkozások;
• azon induló vállalkozásoknál, amelyeknél a szokatlanul magas árbevétel mellett rendkívül alacsony nyereséget vagy veszteséget mutatnak ki;
• az adózó partnereinél végzett adóvizsgálatok adatai alapján;
• kevés munkavállalót foglalkoztató cégeknél, amelyek kiugróan magas árbevételt értek el;
• az adóhatóság által kockázatosnak minősített tevékenységi kör esetén;
• nemzetközi információcsere vagy társhatósági megkeresés alapján valószínűsíthető mulasztások esetén.

Bizonyítási teher, a tényállás tisztázása

Az adóellenőrzés során – főszabály szerint – a tényállást az adóhatóság köteles feltárni, tisztázni és bizonyítani, kivéve, ha a törvény az adózó kötelezettségévé teszi a bizonyítást. Bizonyítatlan, bizonyítékokkal nem alátámasztott tényállásra nem lehet megállapításokat alapozni.

Fontos hangsúlyozni, hogy az adóhatóság nem válogathat a bizonyítékok között és a tényállás-tisztázása során köteles az adózó javára szolgáló tényeket, adatokat is feltárni, figyelembe venni. Az adózó érdeke, hogy ebben a folyamatban tevőlegesen is részt vegyen oly módon, hogy felhívja az adóhatóság figyelmét, ha az nem vett figyelembe valamilyen lényeges tényt vagy körülményt.

Iratbetekintési jog

Az adózónak joga van kérelemmel fordulnia az adóhatósághoz annak érdekében, hogy iratbetekintés keretében megismerhesse az adóeljárás (adóellenőrzés vagy jogkövetési vizsgálat) teljes iratanyagát. Erre legkésőbb az adóhatósági vizsgálat lezárultát követően, a jogvesztő határidőn belül tanácsos sort kerítenie, hogy a megalapozott észrevétel elkészítéséhez minden fontos információ a rendelkezésére álljon.

Ezt a lehetőséget azért érdemes hangsúlyozni, mert bár jogszabályi kötelessége lenne, a tapasztalatok szerint az adóhatóság nem minden esetben ismerteti teljes körűen a megállapításait alátámasztó bizonyítékokat, ahogy egyes, az adózó érdekeit szolgáló iratokról és tényekről sem mindig tesz említést.

A megbízólevél kézbesítése

Az adóeljárás megkezdése szempontjából a megbízólevélnek kiemelt szerepe van, amelyet minden esetben kézbesíteni kell (személyesen, postai vagy elektronikus úton) az adózó részére. A megbízólevél kézbesítésének dátuma azért lényeges, mert ezen időponttól számítódnak az ellenőrzési határidők. A megbízólevél tartalmából derül ki, hogy az adóhatóság milyen típusú vizsgálatot indított, milyen adónemeket és milyen időszakot (hány évre visszamenőleg) ellenőriz. Fontos kiemelni, hogy amennyiben az adóellenőrzés megkezdését előzetes értesítés nem előzte meg, úgy a megbízólevél átvételével áll be az önellenőrzési tilalom.

Az adóellenőrzés folyamata, határideje, befejezése

Határidők, határidő-hosszabbítások

Az adóhatósági ellenőrzések lefolytatása határidőkhöz kötött: jogkövetési vizsgálatnál ez alapesetben 30 nap, míg adóellenőrzésnél 90 nap. Az adóhatóság meghatározott esetekben meghosszabbíthatja ezeket a határidőket. A teljes eljárás azonban így sem tarthat tovább 365 napnál (bizonyos adózók esetében 180 napnál).

A határidő lejárta után az adóhatóság nem végezhet ellenőrzési tevékenységet. Sőt, az e tilalom megsértésével megszerzett bizonyítékokat sem lehet figyelembe venni az eljárás során.

Az adóellenőrzés lezárása – jegyzőkönyv

Az adóhatóság az eljárás végén jegyzőkönyvet készít. Ebben ismerteti a vizsgálat alatt beszerzett bizonyítékokat, az általa feltárt tényállást és az adózó adókötelezettségeivel kapcsolatos megállapításokat, következtetéseket. Jogvesztő határidőn belül az adózónak joga van észrevételt tenni (észrevételezési jog) az összeállított jegyzőkönyvvel kapcsolatban. E jog gyakorlásának kiemelt jelentősége van. Ez ugyanis az utolsó alkalom, amikor főszabály szerint még lehetőség van új tényeket előadni, új bizonyítékokat becsatolni.

Az így véglegesített jegyzőkönyvet az adóhatóság lezárja, tartalmát adóellenőrzés esetében határozatba foglalja. A határozattal szemben az adózó általános esetben fellebbezéssel élhet, speciális esetben pedig felülvizsgálati kérelemmel támadhatja.

Az Andersen adóellenőrzés kapcsán nyújtott szolgáltatásai

Tapasztalt adószakértőink az adóellenőrzési eljárásokkal kapcsolatban az alábbi feladatok ellátását vállalják ügyfeleink részére:

• Az adózó képviselete az adóeljárásban az adóhatósággal szemben
• Az ellenőrzéssel kapcsolatos stratégia kialakítása
• Beadványok szerkesztése, készítése, benyújtása (pl. észrevétel, fellebbezés)
• Rendelkezésre álló bizonyítékok értékelése (a tényállás tisztázása)
• Adóperes képviselet ellátása (törvényszék, Kúria, Alkotmánybíróság és Európai Bíróság előtt is)
• Vitás adókérdések kapcsán hatósági állásfoglalások, megerősítések beszerzése
• Próbaellenőrzések lefolytatása