Adókedvezmények és állami támogatások

Adókedvezmények és állami támogatások

Az adókedvezmények és az állami támogatások a gazdaságfejlesztés kulcseszközei: célzottan ösztönzik a beruházásokat, az innovációt és a termelékenység növelését, miközben segítik a munkahelyteremtést, a képzést és az energiahatékonysági átállást. A vállalatok számára mindez kézzelfogható pénzügyi előnyt jelent: csökkenő adóteher, javuló cash‑flow, kedvezőbb projekt‑megtérülés és gyorsabb megvalósítás formájában. Legyen szó K+F tevékenységről, kapacitásbővítő beruházásról vagy fenntarthatósági fejlesztésről, a hazai és uniós (EU) programok, valamint a különféle adókedvezmények stratégiai finanszírozási pillérekké válhatnak.

A megfelelő támogatási konstrukció kiválasztása azonban szakmai előkészítést és megfelelőséget kíván: az igénybevétel feltételei, az elszámolhatóság, a maximális támogatási intenzitás és az összeszámítási (kumulációs) szabályok összetettek, az EU‑s és hazai jogszabályi környezet pedig pontos dokumentációt és utókövetést ír elő. Éppen ezért a folyamat a lehetőségek feltérképezésétől és a megtérülési számításoktól indul, majd a pályázati/igénybevételi dokumentáció elkészítésén, a hatósági egyeztetéseken és a projektmonitoringon át vezet. A jól megtervezett adókedvezmény‑ és támogatási stratégia nemcsak rövid távú pénzügyi előnyt ad, hanem hosszú távon is erősíti a vállalat versenyképességét.

Az elmúlt években erősen beszűkült a vissza nem térítendő készpénztámogatást biztosító pályázati kínálat. A vállalkozások napi pályázati értesítői is jellemzően kevés, szűk célcsoportot érintő felhívást mutatnak, miközben a meghirdetett programok (pl. a Gyármentő Program) kerete percek alatt kimerül. Ebben a környezetben a vállalati beruházások tervezésénél nem érdemes kizárólag ezen forrásokra építeni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a cégeknek a közvetlen támogatások helyett / mellett egyéb ösztönzőkre, mindenekelőtt adókedvezményekre is érdemes támaszkodniuk.

Az adókedvezmények többnyire nem készpénzalapú támogatásnak minősülnek, hanem a jövőbeni fizetendő adóterhet mérséklik, vagyis szükséges mögöttük a nyereségtermelő működés. Cserébe viszont ugyanazt a projektméretet és intenzitást képesek támogatni, mint a közvetlen állami támogatások, úgy, hogy akár nagyobb támogatási intenzitás is elérhető a szabályok keretei között. Tapasztalat, hogy a korábbi bőkezű pályázati időszak „leszoktatta” a cégeket az adókedvezmények tudatos igénybevételéről, miközben beruházások továbbra is vannak. Érdemes tehát újra előtérbe helyezni az adókedvezmény‑alapú finanszírozási logikát.

Budapesten a fejlesztési adókedvezmény korlátozottabban vehető igénybe, míg energiahatékonysági és K+F célú kedvezmények a fővárosban is elérhetők, különösen KKV‑k esetében. A KKV‑minősítés cégcsoport‑szinten értelmezendő, és folyamatos monitoringot igényel. A fő sarokszámok: <250 fő foglalkoztatott és ≤50 millió € árbevétel vagy ≤43 millió € mérlegfőösszeg. Gyakori hiba, hogy a cégek ezt a minősítést nem követik tudatosan, holott a támogatási jogosultság és intenzitás múlhat rajta.

Az energiahatékonysági adókedvezmény ma az egyik legkézzelfoghatóbb lehetőség: főszabály szerint Budapesten 30%, vidéken 45% támogatási intenzitás érhető el (100 egység beruházásra rendre 30/45 egység adókedvezmény), amely KKV-k esetén 10 / 20%-kal növelhető. Új könnyítés, hogy közvetlen energiahatékonysági cél esetén nem kell alternatív beruházáshoz viszonyított „többletköltséget” igazolni; az elszámolható költség a teljes beruházási/felújítási érték lehet.  Létezik egy egyszerűsített út is, ahol az intenzitás feleződik (nagyvállalat esetén 15% Budapest / 22,5% vidék), viszont az adminisztratív teher és a dokumentációs kockázat is jelentősen csökken. Fontos a végső energia‑megtakarítás igazolása (energetikai auditorral), de minimális beruházási érték nincs. Egy szélsőséges példával élve: még egy energiahatékonyabb laptopcsere is beleférhet ebbe a kategóriába.

Az EKD támogatásokat sokan a nagy, zöldmezős projektekhez kötik, pedig a minimum beruházási küszöb a közelmúltban több térségben 2 millió € szintre csökkent, így ez a kisebb léptékű beruházásoknál is vizsgálandó opció.  Ráadásul az EKD adókedvezményekkel is kombinálható: például egy 30%-os EKD támogatás mellett a terület maximális támogatási intenzitásáig fejlesztési adókedvezmény is igénybe vehető.

A jelenlegi gazdasági környezetben a projekt‑tervezés első lépése legyen az adókedvezmények feltérképezése (lokáció, KKV‑státusz, tevékenység, energetikai célok, K+F‑profil). Ha releváns, az EKD és a ritkábban megjelenő hazai célprogramok vizsgálata is szóba jöhet. Így az EU‑s források hiányában is összeállítható egy pénzügyileg robusztus finanszírozási mix, amely kézzelfoghatóan javítja a beruházások megtérülését és végrehajthatóságát.

Szakemberekből álló csapatunk segítséget nyújt Önnek pénzbeli támogatások vagy adókedvezmények formájában történő állami támogatások meghatározásában és igénylésében.

  • Adózási oldalról támogatjuk a befektetési helyszín kiválasztási folyamatát Európán belül, amely során az egyes potenciális helyszíneket összehasonlítjuk és elemzését készítünk az elérhető támogatásokról
  • Segítséget nyújtunk az adókedvezményekre és támogatási ösztönzőkre jogosult beruházások és K+F tevékenységek azonosításában
  • Segítséget nyújtunk az állami támogatások igénylésében, az adókedvezmények maximalizálásában, a hatóságokkal folytatott egyeztetéseken, továbbá vállaljuk a pályázati folyamat menedzselését és koordinálását
  • A felhasznált állami támogatások, adókedvezmények és a kapcsolódó költségek átvizsgálását követően tanácsot adunk a rendelkezésre álló ösztönzők optimális felhasználására vonatkozóan