DAC9-adatszolgáltatás (GIR-adatszolgáltatás)

A DAC9-adatszolgáltatás a globális minimumadóhoz kapcsolódó, csoportszintű adatszolgáltatási kötelezettség, amelynek célja, hogy az érintett multinacionális vállalatcsoportok és nagyméretű belföldi vállalatcsoportok egységes formában szolgáltassanak adatokat a kiegészítő adó megállapításához. A GIR-adatszolgáltatás, vagyis a GloBE Information Return a globális minimumadó-rendszer nemzetközi információs bevallása, amelynek uniós adóhatóságok közötti adatcseréjét a DAC9 irányelv teremti meg.

A DAC9 elnevezés az Európai Unió közigazgatási együttműködési irányelvének kilencedik módosítására utal. A szabályozás a globális minimumadó, más néven Pillar Two vagy GloBE rendszer gyakorlati végrehajtását támogatja azzal, hogy lehetővé teszi a kiegészítő adóval kapcsolatos információk standardizált, központi benyújtását és az adóhatóságok közötti automatikus cseréjét.

Mi a DAC9-adatszolgáltatás célja?

A DAC9-adatszolgáltatás célja kettős. Egyrészt biztosítja, hogy az adóhatóságok hozzáférjenek azokhoz az adatokhoz, amelyek alapján ellenőrizhető a globális minimumadó szabályainak alkalmazása. Másrészt csökkenti az érintett vállalatcsoportok adminisztratív terheit azzal, hogy a jelentéstétel csoportszinten, egységes adattartalommal és formátumban teljesíthető.

A DAC9 irányelv nélkül a globális minimumadó hatálya alá tartozó vállalatcsoportok egyes tagjainak főszabály szerint külön-külön kellene adatszolgáltatást teljesíteniük abban az országban, ahol működnek. A DAC9 ezzel szemben lehetőséget teremt arra, hogy a csoport egyik kijelölt tagja – jellemzően a végső anyavállalat vagy egy kijelölt benyújtó szervezet – központilag nyújtsa be a szükséges adatokat az egész vállalatcsoportra vonatkozóan.

Mi a különbség a DAC9 és a GIR között?

A két kifejezés szorosan összefügg, de nem teljesen azonos. A GIR, vagyis a GloBE Information Return a globális minimumadóhoz kapcsolódó információs bevallás, amely a vállalatcsoport adózási és pénzügyi adatait tartalmazza. A DAC9 ezzel szemben az az uniós jogi keret, amely lehetővé teszi, hogy ezeket az adatokat az Európai Unión belül az adóhatóságok egymás között automatikusan megosszák.

Egyszerűbben fogalmazva: a GIR maga az adatszolgáltatás, míg a DAC9 az az uniós mechanizmus, amely az adatszolgáltatás központi benyújtását és hatóságok közötti cseréjét szabályozza. Harmadik országokkal való információcsere esetén a GIR MCAA, vagyis az OECD által kidolgozott multilaterális illetékes hatósági megállapodás játszik hasonló szerepet.

Kik érintettek a DAC9/GIR-adatszolgáltatásban?

A DAC9/GIR-adatszolgáltatás a globális minimumadó hatálya alá tartozó vállalatcsoportokat érinti. Ide főszabály szerint azok a multinacionális vállalatcsoportok és nagyméretű belföldi vállalatcsoportok tartoznak, amelyek konszolidált éves árbevétele az irányadó időszakban eléri vagy meghaladja a 750 millió eurós küszöbértéket.

Magyarországon a globális minimumadóval kapcsolatos szabályokat a 2023. évi LXXXIV. törvény vezette be. Ez a kiegészítő adókra, a bejelentési és bevallási kötelezettségekre, valamint az adatszolgáltatásra vonatkozó főbb előírásokat is tartalmazza. A hazai szabályozás alapján a magyarországi csoporttagoknak azt is vizsgálniuk kell, hogy önállóan, kijelölt helyi szervezetként vagy más csoporttag által teljesített központi benyújtás részeként érintettek-e a kötelezettségben.

Milyen adatokat tartalmaz a GIR-adatszolgáltatás?

A GIR-adatszolgáltatás részletes adatokat tartalmaz a vállalatcsoportról, annak tagjairól, a csoportszintű adózási pozíciókról és a globális minimumadó számításához szükséges információkról. Az adatszolgáltatás kiterjedhet többek között a csoport szervezeti struktúrájára, az érintett joghatóságokra, a csoporttagok minősítésére, az alkalmazott mentességekre, valamint a tényleges adómérték és a kiegészítő adó számítására.

A magyar végrehajtási szabályozás előkészítése során kiemelt jelentőséget kapott az adatszolgáltatás részletes adattartalma. A tervezett és elfogadott szabályok alapján a GIR nem pusztán adminisztratív bejelentés, hanem a globális minimumadó-bevallást megalapozó, részletes számítási és vállalati adatokat tartalmazó adatszolgáltatás.

Hogyan történik a DAC9-adatszolgáltatás benyújtása?

A DAC9 rendszerének egyik legfontosabb újítása a központi benyújtás lehetősége. Ez azt jelenti, hogy az érintett vállalatcsoport nem feltétlenül köteles minden országban külön-külön teljesíteni az adatszolgáltatást, hanem azt egy kijelölt csoporttag is benyújthatja az egész csoport nevében. Az adatszolgáltatást befogadó adóhatóság ezt követően továbbítja az adatokat azoknak az országoknak, amelyek az adott vállalatcsoport működése alapján érintettek.

Magyarországon a NAV tájékoztatása szerint a DAC9/GIR-adatszolgáltatást OECD által meghatározott XML-formátumban kell teljesíteni. Ez M2M API-kapcsolaton keresztül vagy közvetlen feltöltéssel nyújtható be a NAV DACentral-portálján. A validált adatszolgáltatást a cég képviselőjének jóvá kell hagynia.

Mi a DAC9-adatszolgáltatás jelentősége?

A DAC9-adatszolgáltatás jelentősége abban áll, hogy a globális minimumadó-rendszer nemzetközi működéséhez szükséges adatáramlást egységes keretek közé tereli. Mivel a GloBE szabályok lényege, hogy a nagyvállalatcsoportok jövedelme joghatóságonként legalább 15 százalékos tényleges adóterhelés alá essen, az adóhatóságoknak összehasonlítható, ellenőrizhető és csoportszinten értelmezhető adatokra van szükségük.

A szabályozás ugyanakkor nemcsak hatósági szempontból fontos. Az érintett vállalatcsoportok oldalán a DAC9/GIR-adatszolgáltatás a globális minimumadó-megfelelés egyik központi eleme. A megfelelő adatszolgáltatás előfeltétele a helyes adópozíció meghatározásának, a mentességek alkalmazásának, valamint a potenciális adókockázatok kezelésének is.

Mire érdemes figyelni a DAC9/GIR-adatszolgáltatás során?

A DAC9/GIR-adatszolgáltatás teljesítése a gyakorlatban összetett feladat, mert több ország, több csoporttag, több adatforrás és több szakterület együttműködését igényelheti. Az érintett vállalatoknak célszerű időben tisztázniuk, hogy melyik csoporttag teljesíti az adatszolgáltatást, milyen adatköröket kell összegyűjteni, milyen mentességek alkalmazhatók, és hogyan biztosítható az összhang a globális minimumadó-bevallás, a helyi számviteli adatok, a CbCR-adatok és a csoportszintű kalkulációk között.

Külön figyelmet érdemel az adatok technikai előkészítése is. Mivel az adatszolgáltatás strukturált, géppel feldolgozható formátumban történik, a vállalatoknak nemcsak az adatok tartalmi helyességét, hanem azok megfelelő formátumát, validálhatóságát és benyújthatóságát is biztosítaniuk kell.

Hogyan kapcsolódik a DAC9 a globális minimumadóhoz?

A DAC9-adatszolgáltatás a globális minimumadó rendszerének végrehajtását szolgálja. A GloBE szabályok alapján az érintett vállalatcsoportoknak joghatóságonként kell vizsgálniuk, hogy az adott országban elért nyereségük tényleges adóterhelése eléri-e a 15 százalékos minimumszintet. Ha ez nem teljesül, kiegészítő adófizetési kötelezettség merülhet fel.

A DAC9/GIR-adatszolgáltatás ehhez biztosítja az információs hátteret. Az adatszolgáltatásban szereplő adatok alapján válik ellenőrizhetővé, hogy a vállalatcsoport milyen számításokat végzett, milyen mentességeket alkalmazott, és mely joghatóságokban merülhet fel kiegészítő adó.

Hogyan segíthet az Andersen Magyarország?

Az Andersen Magyarország szakértői csapata támogatást nyújthat a DAC9/GIR-adatszolgáltatásra való felkészülésben és a globális minimumadóval kapcsolatos kötelezettségek teljesítésében. A feladat jellemzően nem kizárólag adózási kérdés, hanem számviteli, pénzügyi, jogi, IT- és csoportszintű koordinációs szempontokat is felvet.

Az Andersen szakértői segítséget nyújthatnak többek között:

• a globális minimumadó és a DAC9/GIR-adatszolgáltatási kötelezettség fennállásának vizsgálatában;
• a magyar csoporttagok szerepének és felelősségi körének meghatározásában;
• a szükséges adatkörök azonosításában;
• a csoportszintű és helyi adatok összehangolásában;
• a mentességek és választási lehetőségek értékelésében;
• az adatszolgáltatáshoz és bevalláshoz kapcsolódó belső folyamatok kialakításában;
• a globális minimumadóval kapcsolatos adózási és adminisztratív kockázatok feltárásában.