A kutatás-fejlesztési (K+F) adókedvezmény a társasági adó rendszerében elérhető olyan adóösztönző, amely a vállalkozások által végzett kutatás-fejlesztési tevékenységekhez kapcsolódó költségek után biztosít adóalap- vagy adókedvezményt. Célja, hogy ösztönözze az innovációt, a technológiai fejlődést és a versenyképesség növelését a gazdaságban.

A K+F adókedvezmény történeti áttekintése

A kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó adókedvezmény közel három évtizede része a magyar adórendszernek. A 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) már lehetőséget biztosított arra, hogy a vállalkozások a saját vagy megrendelt K+F tevékenységük költségeit adóalap-csökkentő tételként elszámolják.

Az elmúlt években azonban a nemzetközi adózási környezet változásai – különösen az OECD által kezdeményezett globális minimumadó (GloBE) szabályozás – új kihívásokat teremtettek. Ennek hatására Magyarország is módosította a K+F ösztönzők rendszerét:

• 2023 végén fogadták el a 2023. évi LXXXIV. törvényt, amely a globális minimumadó hazai szabályozását tartalmazza. A törvény egyúttal egy új típusú K+F adókedvezményt is meghonosított a magyar adórendszerben.
• Az új kedvezmény, amely 2024. január 1-jétől lépett hatályba, már nem csupán adóalap-csökkentést, hanem visszatérítendő adókedvezményt is lehetővé tesz, ami különös jelentőséggel bír a multinacionális vállalatcsoportok számára.
• Az új szabályozás értelmében az adózóknak választaniuk kell: vagy a korábbi adóalap-csökkentő kedvezményt alkalmazzák, vagy az új, visszatérítendő adókedvezményt. A választás öt évre kötelező érvényű.

Ez az új rendszer jelentős előrelépést jelent a magyar adórendszerben, mivel lehetővé teszi, hogy a K+F tevékenységekhez kapcsolódó támogatások nemzetközileg is elismert módon csökkentsék a vállalatok adóterheit.

Kutatás-fejlesztési tevékenység

A K+F adókedvezmény szempontjából érdemes megvizsgálni a kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenység fogalmát, amelyet a 2014. évi LXXVI. törvény (Innovációs törvény) határoz meg. A törvény három fő kategóriát különböztet meg:

1. Alapkutatás – Olyan elméleti vagy kísérleti munka, amelynek célja új tudományos ismeretek megszerzése anélkül, hogy konkrét gyakorlati alkalmazásra törekedne.
2. Alkalmazott kutatás – Olyan eredeti kutatás, amely konkrét gyakorlati cél elérésére irányul, és az alapkutatás eredményeire épül.
3. Kísérleti fejlesztés – Olyan szisztematikus tevékenység, amely új termékek, eljárások vagy szolgáltatások létrehozására, illetve meglévők jelentős fejlesztésére irányul.

A kutatás-fejlesztési tevékenység a Frascati Kézikönyv értelmezése szerint olyan módszeresen folytatott alkotómunkát jelent, amely a meglévő ismeretanyag bővítését célozza, beleértve az emberről, kultúráról és a társadalomról szerzett ismereteket is, valamint újszerű alkalmazások kidolgozását valamely tudományos vagy műszaki bizonytalanság feloldása érdekében. Ebből kiindulva az ilyen tevékenység megfelel az alábbi kritériumoknak:

• újszerű
• alkotói tevékenységre épül
• tudományos, műszaki bizonytalanságon alapul
• módszeresen végzett
• mások által felhasználható és/vagy reprodukálható.

A tevékenység minősítését – különösen adózási szempontból – célszerű független szakértői véleménnyel (pl. Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala – SZTNH) alátámasztani.

A K+F adókedvezmény érintettjei

A K+F adókedvezmény igénybevételére jogosult minden olyan belföldi illetőségű társasági adóalany, amely:

• saját maga végez K+F tevékenységet, vagy
• megrendeli azt más vállalkozástól (outsourcing),
• és a tevékenység megfelel a törvényi definíciónak.

Az új típusú K+F adókedvezmény különösen előnyös lehet:

• nagyvállalatok számára, amelyek a globális minimumadó hatálya alá tartoznak,
• innovatív KKV-k számára, amelyek nem tudják teljes mértékben kihasználni az adóalap-csökkentést, de a visszatérítendő adókedvezmény révén mégis részesülhetnek támogatásban.

Fontos: az új K+F adókedvezmény nem vehető igénybe ugyanazon költségekre, amelyekre más adókedvezményt (pl. fejlesztési adókedvezményt) vagy állami támogatást már elszámoltak.

A kedvezmény mértéke

Az új K+F adókedvezmény mértéke az elszámolható költségek 10%-a, amely:

• az adóévben és az azt követő három adóévben vehető igénybe,
• ha a kedvezmény összege meghaladja a fizetendő társasági adót, a különbözet a projekt első évét követő ötödik adóévben visszatéríthető,
• így a kedvezmény készpénz támogatássá is alakulhat, ami különösen előnyös a pályázati támogatásokhoz képest.

A maximálisan elszámolható költségek összege:

• Alapkutatás: legfeljebb 55 millió eurónak megfelelő forintösszeg,
• Alkalmazott kutatás: legfeljebb 35 millió eurónak megfelelő forintösszeg,
• Kísérleti fejlesztés: legfeljebb 25 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

A K+F adókedvezmény igénybevételének módja

Az adókedvezmény igénybevételének lépései:

1. Választás: Az adózó az adóbevallásában nyilatkozik arról, hogy az új K+F adókedvezményt választja. Ez a választás öt adóévre kötelező érvényű.
2. Dokumentáció: A K+F tevékenységet és a kapcsolódó költségeket részletesen dokumentálni kell. Célszerű szakértői véleményt is beszerezni.
3. Elszámolás: A kedvezmény az adóévben és a következő három évben érvényesíthető. A fel nem használt rész a projekt 5. évében visszaigényelhető.
4. Egyéb feltételek: A kedvezmény nem kombinálható más adókedvezményekkel ugyanazon költségekre.

Jogszabályi háttér

• 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról (Tao. tv.)
• 2014. évi LXXVI. törvény a kutatás-fejlesztésről és innovációról (Innovációs törvény)
• NAV útmutatók és állásfoglalások

Az Andersen K+F adókedvezményt érintő szolgáltatásairól ezen az oldalon lehet tájékozódni.