A környezetvédelmi termékdíj fogalma és célja

A környezetvédelmi termékdíj egy 1995-ben bevezetett adójellegű fizetési kötelezettség, amely meghatározott termékek belföldi forgalomba hozatalakor vagy saját célú felhasználása esetén keletkezik. Ezek a termékek a használat közben és az elhasználódás után jellemzően hulladékként terhelik a környezetet, amelyet egyes esetekben veszélyeztetnek is. A termékdíj szabályozás elsődleges célja ennek megfelelően, hogy ösztönözze a hulladék és szennyezőanyag-kibocsátás csökkentését, illetve elősegítse a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodást. Kiemelt cél továbbá, hogy a termékek forgalmazása és felhasználása során okozott környezeti károk és kockázatok megelőzéséhez, csökkentéséhez pénzügyi forrásokat teremtsen.

A környezetvédelmi termékdíj jogszabályi háttere

A környezetvédelmi termékdíj tekintetében a 2012 elejétől hatályos 2011. évi LXXXV. törvény rendelkezései az irányadók.

Kik a környezetvédelmi termékdíj kötelezettjei?

Főszabály szerint, általános esetben a termékdíj alanya

• a termék első belföldi forgalomba hozója,
• saját célú felhasználója, vagy
• készletre vevője.

Speciális esetekben

• bérgyártásnál a bérgyártató,
• külföldi csomagolásnál az első belföldi forgalomba hozója, lebontott csomagolási hulladék első belföldi birtokosa.

A termékdíj köteles termékek köre

A szabályozás az alábbi csoportokba sorolja a környezetvédelmi termékdíj köteles termékeket:

• akkumulátorok;
• csomagolószerek;
• egyéb kőolajtermékek;
• elektromos és elektronikai berendezések;
• gumiabroncsok;
• reklámhordozó papírok;
• egyéb műanyagtermékek;
• egyéb vegyipari termékek;
• irodai papírok.

Az érintett termékek azonosításához kódrendszert kell alkalmazni. Ennek megfelelően vannak KT (környezetvédelmi termékkód) és CSK (csomagolószer-katalógus kódszám) kódok. Ezek a kódok a termékdíj-kötelezettség megállapítására is szolgálnak.

A termékdíj alapja és mértéke

A környezetvédelmi termékdíj alapja a termékdíjköteles termék tömege kilogrammban kifejezve, melyet a bevallásban két tizedesjegy pontossággal kell feltüntetni. Az egyes termékkörökre vonatkozó kilogrammra vetített általános szabályok szerinti egységnyi termékdíjtételt a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény 2. melléklete tartalmazza.

Ha a kötelezett egyéni hulladékkezelést teljesítőként jelentkezett be a NAV-hoz, az egyes termékkörökre vonatkozó kilogrammra vetített egységnyi termékdíjtételt és a fizetendő díjra vonatkozó számítási módot a törvény 3. melléklete tartalmazza.

A környezetvédelmi termékdíj szabályozásának megváltozása

A hazai termékdíj szabályozás a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR-rendszer) 2023 júliusi bevezetésével nagy átalakuláson ment át. Bár az 1995 óta velünk élő termékdíj szabályrendszere ezt megelőzően is többször átesett változtatásokon, az alaplogikája érintetlen maradt. Ezt az adójellegű kötelezettséget a NAV felé kell teljesíteni, és bár technikailag nem szűnt meg, jelentősége 2023 júliusa óta sokkal kisebbé vált. Ennek legfőbb magyarázata az, hogy az EPR-rendszerben bevezetett körforgásos termékek köre nagy átfedésben van a környezetvédelmi termékdíj által érintett termékek körével.

A jogalkotó felismerte, hogy a termékdíj-rendszert felesleges párhuzamosan működtetni az EPR-rendszerrel, ezért a Parlament elé 2024 őszén beterjesztett törvénytervezet alapján 2025 januárjától megszünteti az olyan termékek termékdíj-kötelezettségét, amelyek egyúttal EPR-kötelesek is. Ez jelentős változásokat hoz a vállalkozások számára, a kötelezettség megszüntetése ugyanis egyszerűsíteni fogja az adminisztrációt.

Az Andersen kapcsolódó szolgáltatásai

• A környezetvédelmi termékdíj-köteles termékek körének beazonosítása.
• Az érintett termékek speciális kódolása (a CSK és KT kód meghatározása).
• A folyamatokat optimalizáló átvállalások és visszaigénylések rendszerének kidolgozása (termékdíj-optimalizáció).
• A termékdíjjal kapcsolatos nyilvántartások és riportok áttekintése, optimalizálása.
• A bevallásokkal kapcsolatos feladatok átvállalása, az adminisztrációs tevékenység támogatása.
• Az EPR érintettség megállapítása