A kapcsolt vállalkozások egymás közötti ügyleteik tekintetében transzferár-nyilvántartás készítésére kötelezettek, amennyiben az adóévi teljesítés értéke szokásos piaci áron meghaladja a nettó 100 millió forintot. A magyar szabályozás 2018. január 1-jével átvette az OECD Transzferár Irányelvek kétszintű dokumentációs kötelezettségre vonatkozó iránymutatását, így a transzferár nyilvántartás fődokumentumból és – ellenőrzött ügyletenként, illetve összevont ügyletként elkészített – helyi dokumentumból áll. A transzferár helyi dokumentum az adózó nyilvántartás-készítési kötelezettséggel érintett kapcsolt ügyleteinek, illetve az annak tekintetében alkalmazott árazás (ideérve a szokásos piaci jelleg vizsgálatának) bemutatására szolgál. A hiányzó vagy hiányosan elkészített nyilvántartás mulasztási bírság kiszabását vonhatja maga után.

A transzferár helyi dokumentum definíciója

A magyar transzferár szabályozás által 2018. január 1-jével bevezetett kétszintű dokumentációs kötelezettség értelmében a transzferár nyilvántartás fődokumentumból és helyi dokumentumból áll, utóbbit ellenőrzött ügyletenként vagy a szükséges feltételek teljesülése esetén összevonandó ügyletenként kell elkészíteni. A transzferár nyilvántartás-készítési kötelezettséggel, valamint a nyilvántartás formai és tartalmi elemeivel kapcsolatos szabályokat a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017. (X.18.) NGM rendelet („Transzferár rendelet”) tartalmazza.

A transzferár helyi dokumentum az adózó nyilvántartás-készítési kötelezettséggel érintett kapcsolt ügyleteinek bemutatására szolgál. Ebben szükséges bemutatni az adózó működését és tevékenységének jellemzőit, az ügylet legfőbb szerződéses feltételeit, valamint a felek között alkalmazott transzferár szokásos piaci jellegének alátámasztására irányuló vizsgálat eredményeit.

A transzferár helyi dokumentum tartalma

A jelenleg hatályos magyar transzferár-szabályok alapján a transzferár helyi dokumentum adózói szintű közös részből és ügyletenként külön ügyleti szintű részekből épül fel.

A helyi dokumentum adózói szintű közös részének legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

• az adózó ügyvezetése (menedzsmentje) felépítésének bemutatása, szervezeti ábrája, azon személyek megnevezése, akiknek az ügyvezetés jelentést tesz és azon országok megnevezése, ahol ezen személyek a központi irodájukat fenntartják;
• az adózó üzleti vállalkozásának, tevékenységének és stratégiájának részletes bemutatása (beleértve, hogy az adózó részt vett-e, vagy hatással volt-e az adózóra üzleti átszervezés vagy immateriális javak átadása a jelen vagy a közvetlenül megelőző adóévben, és ezen ügyleteknek az adózóra gyakorolt hatását);
• az adózó legfontosabb versenytársainak felsorolása;
• azoknak a hatályos egy-, két- vagy többoldalú, szokásos piaci ár-megállapítási megállapodásoknak, valamint más adózási megállapodásoknak (ideértve többek között a feltételes adómegállapítási határozatokat) a másolata, amelyet nem az adópolitikáért felelős miniszter vagy az állami adó- és vámhatóság adott ki, és amelyek az adózó nyilvántartási kötelezettség alá eső ellenőrzött ügyleteire vonatkoznak

A helyi dokumentum ügyleti szintű részének legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

• az ellenőrzött ügylet bemutatása és a környezet, érintett piac bemutatása, amelyben az ügylet létrejön;
• az ellenőrzött ügyletben részes más kapcsolt vállalkozások adminisztratív adatai és a kapcsolt vállalkozási viszony alapjának megjelölése;
• az ellenőrzött ügylet alapján az adóévben teljesített, illetve járó fizetések összege, legalább az ügyletben résztvevő felek szerinti bontásban;
• az ügylet alapjául szolgáló – a szokásos piaci ár meghatározása szempontjából jelentős – szerződés adóévben hatályos összes változatának másolata, amennyiben a szerződést nem írásban kötötték, akkor annak részletes tartalmának leírása;
• az ügyletben érintett kapcsolt vállalkozások részletes összehasonlító és funkcionális elemzése (beleértve a korábbi évekhez képest bekövetkezett bármely változást);
• az alkalmazott árazáshoz kapcsolódóan
  • a legmegfelelőbb szokásos piaci ár-megállapítási módszer megnevezését, figyelemmel az ügylet természetére, fajtájára, az elérhető összehasonlító adatokra, továbbá a módszer megválasztásának indokait;
  • a tesztelt félnek választott kapcsolt vállalkozás megjelölését és a választás indokolását;
  • a szokásos piaci ár-megállapítási módszer alkalmazásakor figyelembe vett fontosabb előfeltételezések összefoglalását;
  • a többéves összehasonlító elemzés magyarázatát;
  • a kiválasztott belső és külső összehasonlító ügyletek felsorolását és bemutatását, és azon független vállalkozások releváns pénzügyi adatainak bemutatását, amelyekre a szokásos piaci ár-elemzésben támaszkodtak, beleértve az összehasonlító elemzés módszertanának leírását és ezen információk forrását;
  • az összehasonlíthatóságra vonatkozó kiigazítások bemutatása és részletes indokolása;
  • annak részletes bemutatását, hogy az ellenőrzött ügyletek során a kiválasztott szokásos piaci ár-megállapítási módszeren alapuló szokásos piaci árnak megfelelően alakították ki az árat;
  • a szokásos piaci ár-megállapítási módszer alkalmazása során felhasznált pénzügyi információk összefoglalását;
  • annak lényegre törő bemutatását, hogy a szokásos piaci ár-megállapítási módszer alkalmazása során felhasznált pénzügyi adatok hogyan köthetők az adózó számviteli információs rendszeréhez;
  • az ellenőrzött ügylet tárgyában folyamatban lévő vagy lezárt, a szokásos piaci ár megállapításával összefüggő bírósági, hatósági eljárással kapcsolatos információkat.

A transzferár helyi dokumentum elkészítése

A Transzferár rendeletben foglaltakkal összhangban a nyilvántartást minden adóévre teljeskörűen el kell készíteni. Ennek során természetesen felhasználhatóak a megelőző adóév(ek) nyilvántartásai, ugyanakkor minden évre vonatkozóan szükséges a nyilvántartást elkészíteni.

A helyi dokumentum ügyleti szintű részét adózónként csak egyszer szükséges elkészíteni, míg az ügyleti szintű dokumentációt minden ügyletre külön-külön. Az ellenőrzött ügyletek bemutatása az adózó választása szerint összevontan is teljesíthető, ha az összevonás az – írásban, szóban vagy ráutaló magatartással meghatározott szerződéses feltételek, a termékek, áruk vagy szolgáltatások jellemzői, a felek által ellátott funkciók, alkalmazott eszközök és vállalt kockázatok, a gazdasági körülmények és az üzleti stratégiák alapján megállapított – összehasonlíthatóságot nem veszélyezteti, és a szerződések

• tárgya azonos, továbbá teljesítésük minden lényeges feltétele előre rögzített és azonos, vagy a feltételek között az eltérések nem jelentősek, vagy
• egymással szorosan összefüggnek.

A transzferár nyilvántartási kötelezettség megszegésének szankciói

A transzferár nyilvántartás-készítési kötelezettség teljesítésre azért is szükséges az adózóknak kiemelt figyelemmel lenniük, mert a transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség megszegése (hiányos vagy nem elkészített nyilvántartás) esetén nyilvántartásonként ötmillió forintig terjedő mulasztási bírság szabható ki. Ismételt jogsértés esetén nyilvántartásonként tízmillió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell számolni.

Ennek kapcsán fontos megjegyezni, hogy 2023-tól módosult a nyilvántartás fogalma is. Korábban egy transzferár nyilvántartás volt, mely egy fődokumentumból és egy helyi dokumentumból állt. Ennek megfelelően bírságot egyszer lehetett kiszabni, a módosítás után azonban a fődokumentum és az ügyletenként elkészítendő helyi dokumentumok külön-külön nyilvántartásnak számítanak, megsokszorozva a mulasztási bírság kockázatát.

Hogyan Önnek az Andersen Magyarország?

Az Andersen Magyarország szakértői széles körű tapasztalattal rendelkeznek a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek szokásos piaci árának meghatározásában. Emellett átfogó támogatást nyújtanak transzferárazás tekintetében az alábbi szolgáltatásokkal.

Szolgáltatásaink a következőket tartalmazzák:

• Kapcsolt vállalkozások feltérképezése, segítségnyújtás a kapcsolt vállalkozások be- és kijelentése során
• Segítségnyújtás a transzferárazási politika vállalati szintű kialakításában
• Az adóhatóság által elfogadott és használt adatbázisok segítségével összehasonlító elemzés végzése, amellyel alátámasztható az alkalmazott transzferár
• Előzetes ármegállapítási megállapodás (APA) iránti kérelem elkészítése és benyújtása a Nemzetgazdasági Minisztérium részére. Képviselet a Nemzetgazdasági Minisztérium előtt és folyamatos kapcsolattartás
• A transzferár nyilvántartás teljes körű elkészítse
• A vállalatcsoport központi dokumentációjának felülvizsgálata, szükség esetén elkészítése
• Segítségnyújtás az országonkénti jelentés (CbCR) elkészítésében, teljesítésében
• Segítségnyújtás a társasági adóbevallás szokásos piaci árra vonatkozó adatszolgáltatási adatlapjának kitöltése során