Az Európai Bizottság által 2022 végén előterjesztett ViDA csomag olyan jogalkotási intézkedéseket foglal magában, amelyek alapvető célja az uniós áfarendszer modernizálása. A döntéshozók a csomag segítségével egyrészt digitalizációs vívmányokkal kívánják felfegyverezni a tagállami adóhatóságokat, hogy csökkenthető legyen az adóelkerülés okozta áfahiány. Másrészt jelentős egyszerűsítéséket szeretnének biztosítani az adózók számára is. A csomagot végül 2024. november 5-én fogadta el az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa (ECOFIN) a Budapesten tartott ülésén.

A ViDA csomag céljai

A reformcsomag legfőbb célja a digitális gazdaság további erősítése, az áfa-csalások visszaszorítása és az adminisztratív folyamatok egyszerűsítése, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra. A ViDA szabályok célzottan támogatják az áfarendszer átláthatóságának és hatékonyságának növelését, egyúttal hozzájárulnak az uniós versenyképesség fokozásához.

A ViDA csomag főbb részei

Az elfogadott intézkedések három főbb pilléren alapulnak.

1. Digitális Jelentési Kötelezettségek és e-számlázás

Az Európai Unió egy új digitális jelentési rendszert vezet be, amely elektronikus számla (e-számla) kibocsátáson alapuló, valós idejű és kötelező adatszolgáltatást ír elő az uniós határon átnyúló tranzakciókra. Az e-számlázás elterjedése érdekében egységesítésre kerülnek a bizonylatolási szabványok az EU-ban, megteremtve a feltételeket a tagállamok közötti harmonizált riportálási rendszer kialakításához. A szabályozás célja az áfa-csalások visszaszorítása és az adminisztratív költségek csökkentése, különös tekintettel a nemzetközi tranzakciókra.

2. Platform szolgáltatások

A platformgazdaság keretében működő cégek, amelyek rövid távú szálláshely-szolgáltatásokat vagy személyszállítást kínálnak, a ViDA csomag szerint ezentúl felelősek lesznek az áfa beszedéséért és bevallásáért, amennyiben a szolgáltatóik valamilyen oknál fogva mentességet élveznek (például alanyi adómentesség) vagy nem teljesítik a kötelezettségeiket. Ez különösen az egyéni vállalkozó szolgáltatókkal és a kisvállalkozásokkal összefüggésben merülhet fel.

3. Külföldi áfa regisztrációk megszüntetése

Az áfa regisztrációs folyamatok egyszerűsítése érdekében az új szabályozás kiterjeszti a már létező „One-Stop Shop” modellt, amely jelenleg csak az e-kereskedelem szolgáltatások területén alkalmazott (ideértve az elektronikus, telekommunikációs, rádiós- és audiovizuális szolgáltatásokat is). Ezzel párhuzamosan a módosított jogszabály-javaslat a fordított áfa mechanizmus alkalmazását írja elő az olyan B2B ügyletekre, amikor a szolgáltató nincs jelen az adott tagállamban.

A két szabály együttes alkalmazása lehetővé teszi, hogy a vállalkozások egyetlen EU-s áfa regisztrációval teljesíthessék az áfa kötelezettségeiket. Még akkor is, ha egy másik tagállamban kívánnak árut értékesíteni, a jelenlegi adószámok megszüntethetővé válnak. Az új szabályokkal egyszerűbbé válik az áfa-bevallási folyamat, és csökkenthetők az adminisztrációs terhek.

A ViDA csomag bevezetésének fázisai

A ViDA szabályok bevezetésére, implementálására 2025 és 2035 között több szakaszban kerül sor az egyes tagállamokban. Ez biztosítja, hogy a vállalkozások és az adóhatóságok számára elegendő idő álljon rendelkezésre a felkészüléshez. Az elfogadott tervek szerint az új rendszer teljes körű működése 2030-ra várható. A digitális adatszolgáltatási interoperabilitás végleges megvalósítása 2035-re tehető.