Adóhíreink között már beszámoltunk a Kormány által benyújtott 2012-es adócsomag főbb adónemeket érintő javaslatairól. Az alábbiakban a „kisebb” adónemek tervezett változásait foglaljuk össze.
EKHO
- A tervezett módosítás összhangba hozza az ekho választására jogosító foglalkozások felsorolását a FEOR-08-cal. Szintén bekerül a törvénybe, hogy az választhatja az ekho-t, aki a tevékenysége alapján a mű elkészítésének folyamatában alkotó jelleggel részt vesz.
- A törvénymódosítás nevesíti az edzőt, sportszervezőt, sportirányítót, mint az ekho választására jogosult foglalkozást, amennyiben rendelkeznek a tevékenység folytatásához szükséges képesítéssel.
Innovációs járulék
- A módosítás lényegi eleme, hogy megszűnnek az innovációs járulék bruttó kötelezettségét csökkentő tételek, így nem lesz levonható a saját tevékenység körében végzett kutatásfejlesztési tevékenység közvetlen költsége, valamint a költségvetési gazdálkodási rendszerben működő, illetve nonprofit kutatóhelytől a saját tevékenységhez megrendelt kutatás-fejlesztési tevékenyég költsége.A törvényben szereplő fogalom-meghatározások a módosításban már visszautalnak az Innovációs törvényben szereplő alapfogalmakra, és megszűnnek a bruttó és nettó járulék-kötelezettséget közti fogalmi különbségek.
- Belekerül további két fogalom a törvénybe, a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység, valamint a kutatás-fejlesztési megállapodás fogalma.
Pénzügyi szervezetek különadója
- A különadó alapját az egyéb pénzügyi szervezetek esetében a kamateredmény, valamint a díj- és jutalékeredmény előjelhelyes nettó összege alapján kell megállapítani.
- A visszaélések elkerülése érdekében abban az esetben is különadó-fieztési kötelezettség keletkezik, ha egy társaság jogutódlással megszűnik és a jogutód indokolatlan adóelőnyt ér el azáltal, hogy a különadó alapját a beolvadást megelőző vetítési alapján határozhatja meg.
Népegészségügyi termékadó (chipsadó)
- A javaslat az adó hatálya alá nem tartozó termékek körét kibővíti a legalább 25 % zöldséghányadot tartalmazó italokkal, sűrítményekkel, nektárokkal, zöldséglevekkel. Javaslat módosítja az előrecsomagolt termék és az energiaital fogalmát is: a jelenlegi 8 %-os cukortartalomra vonatkozó korlátot eltörli, valamint rögzíti, hogy a termék akkor adóköteles, ha koffeint és taurint tartalmaz, vagy azokat valamely összetevője tartalmazza. A jövőben adókötelesség válnak az ízesített sörök és az alkoholos frissítők is.
- Az üdítőitalok adómértéke 5 Ft helyett 7 Ft/liter, a cukrozott készítmények adómértéke 100 Ft-ról 150 Ft/kg-ra, a sós snackek és az ételízesítők adómértéke 200 Ft/kg-ról 250 Ft/kg-ra változik. Az ízesített sörök adómértéke és az alkoholos frissítők adómértéke azonos 20 Ft/liter lesz.
- Az adózás rendjéről szóló törvény módosítása kimondja, hogy az adó a vámhatóság hatáskörébe tartozik majd.
Baleseti adó
- Bevezetésre kerülő új adónem alanya a biztosítóval szerződéses kapcsolatban álló gépjármű üzembentartója, az adó alapja pedig az általa fizetendő kötelező gépjármű-felelősség biztosítás éves díja. Az új adó mértéke 30%.
- A biztosító az adót az esedékes biztosítási díjjal együtt szedi be az adóalanytól, majd a beszedést követő hó 15. napjáig befizeti az állami adóhatósághoz (ha a biztosított a biztosítási díj és a baleseti adó együttes összegénél kevesebbet, de a baleseti adó esedékes összegénél többet fizet, akkor úgy kell tekinteni, hogy az adót fizette meg).
- A határon átnyúló biztosítási szolgáltatás esetén, továbbá a biztosítási díjjal le nem fedett időtartam esetén az adó alanya önadózással teljesíti adókötelezettségét a biztosítási díj esedékességét követő hónap 15. napjáig.
Regisztrációs adó
- Általánosságban emelkednek a regisztrációs adótételek, és bővülnek a környezetvédelmi kategóriák.
- A gyorsabb ügyintézés érdekében bevezetésre kerül a Regisztrációs Adó Adatlap elektronikus beküldésével kezdeményezhető elektronikus eljárás, valamint lehetővé válik a regisztrációs adó vámjogi képviselő általi ügyintézése is.
- A javaslat szerint lehetővé válik a regisztrációs adó visszaigénylése, ha a gépjármű forgalomba helyezését elutasítják.
Vám
- Mivel az adó- és vámhatóság jogosult a vámazonosító szám (VPID) kiadására, ezentúl a vámtörvény helyett az Art. szabályozza a VPID szám igénylésére és kiadására vonatkozó rendelkezéseket.
- A megbízható vámadós feltétel vizsgálatára vonatkozó eljárás gyorsabbá válik, mivel a vámhatóság számára is hozzáférhető lesz az egységes ügyfél-nyilvántartási rendszer alapján az adóhatóságnál nyilvántartott adatok.
Jövedéki adó
- A megbízható adóraktár-engedélyes, adómentes felhasználó, valamint felhasználói engedélyes fogalmát a javaslat kibővíti azoknak a gazdálkodóknak a körével, akik engedélyezett gazdálkodói státusszal (AEO tanúsítvány) rendelkeznek. Így az AEO tanúsítvánnyal rendelkezőknek is csak az egyébként nyújtandó jövedéki biztosíték 50%-ával megegyező összegű biztosítékot kell nyújtaniuk.
- A jövőben a még meg nem fizetett adófizetési kötelezettség összege50 százalékkal, legfeljebb 50 millió Ft-al haladhatja meg a jövedéki biztosíték összegét, egyébként a biztosítékot a teljes összegre ki kell egészíteni (bejegyzett kereskedők, alkoholtároló adóraktár esetén).
- A jövőben bejelentési kötelezettség terheli a kenőolajok meghatározott körét beszerző, szállító adóalanyokat a beszerzést, szállítást megelőző napon. A kenőolajokkal kapcsolatos kereskedelem bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztása esetén természetes személy 300 ezer Ft, gazdálkodó szervezet 600 ezer Ft mulasztási bírsággal sújtható.
- A sör adóalapja a hektoliterenkénti Balling- (Plató-) fok helyett a hektoliterenkénti alkoholfokra változik, továbbá a kisüzemi sörfőzdékben előállított sörre 50%-os, kedvezményes adómértéket vezet be.
- A javaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy a természetes személyek – a szőlőbor házi előállításához hasonlóan – sört, gyümölcsbort és pezsgőt adómentesen, házilag állíthassanak elő,kizárólag saját fogyasztásra, háztartásonként évi 1000 liter mennyiségig, előzetes bejelentési kötelezettség mellett. A házi sörfőzésre, egyéb bor, pezsgő előállításra vonatkozó rendelkezések megsértése jövedéki bírság alkalmazását vonja maga után.
Gazdasági társaságokról szóló törvény
- Könnyítést jelent, hogy osztalékelőleg a mérleg fordulónapját követő 6 hónapon belül az éves beszámoló alapján is fizethető, illetve közbenső mérleg esetén az abban foglaltakat a közbenső mérleg fordulónapját követő 6 hónapon belül figyelembe lehet venni osztalékelőleg-fizetéshez.
- A jövőben a nyilvánosan működő részvénytársaságoknál kötelező háromtagú audit bizottság legalább egy tagjának számviteli és/vagy könyvvizsgálói szakképzettséggel kell rendelkeznie, és a bizottság hatásköre is bővül.
Számviteli törvény
- A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe alapítására, működésére és megszűnésére – ha a számviteli törvény, illetve más jogszabály eltérően nem rendelkezik – a számviteli törvény vállalkozóra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
- Minden vállalkozó számára saját döntése alapján lehetővé válik a naptári évtől eltérő üzleti év választása (kivéve hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, biztosító intézetek).
- Az alapítás-átszervezés aktivált értéke után is lehetőség lesz terven felüli értékcsökkenés elszámolására, amennyiben annak bevételekben való megtérülése nem biztosított.
- Beruházásoknál is terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, ha a beruházás piaci értéke tartósan és jelentősen csökken.
- Azon gazdasági események esetén, amelyeknél az ellenérték külföldi pénzértékben kerül meghatározásra, a külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve kötelezettség forintértékének meghatározása során – a vállalkozó számviteli politikában rögzített döntése alapján –alkalmazható az általános forgalmi adóról szóló törvénynek az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásai szerinti árfolyam is.
- A módosítás szerint a számviteli törvénynek megfelelő lesz az akontírozási megoldás, amelyben a megjelölt adatokat, információkat és igazolásokat az eredeti (elektronikus vagy papíralapú) bizonylathoz egyértelmű, az utólagos módosítás lehetőségét kizáró módon fizikailag vagy logikailag hozzárendeli. A logikai hozzárendelés elektronikus nyilvántartással is teljesíthető.
- Egyértelművé válik, hogy a vállalkozó – bármilyen nyilvántartást is vezet év közben – köteles minden évben a leltárba bekerülő adatok valódiságát a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartás adatai közötti egyeztetéssel ellenőrizni. Aki folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezet háromévente köteles legalább egy alkalommal a tételes mennyiségi leltárfelvételre.
- Adófizetési kötelezettségként kell kimutatni az üzleti év adózás előtti eredményét terhelő adót, ideértve különösen a társasági adót, az abba beszámítható külföldi adót, valamint az olyan külföldi adót, amelynek alapjául szolgáló jövedelem nemzetközi szerződés rendelkezése alapján mentes a társasági adó alól.
- A napi készpénz záró állomány maximális mértékére vonatkozó korlátot az összes bevétel 2%-a helyett 10%-ában határozza meg a javaslat.
- A beszámoló letétbe helyezésének határideje összhangba kerül a társasági adóbevallás határidejével (az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell letétbe helyezni az általános szabályok szerint).
- A javaslat törli a könyvvizsgálói záradék kötelezetten alkalmazandószövegét.
- Konszolidálásba bevont vállalkozások (az anyavállalaton kívül) készíthetnek egyszerűsített éves beszámolót.
Egyéb
- A háztartási alkalmazott foglalkoztatása esetén a jövőben az előzetes bejelentés az eddigi havi gyakoriság helyett több hónapra előre is történhet, amennyiben valószínűsíthető, hogy háztartási alkalmazottként több hónapon keresztül foglalkoztatni kívánja az adott személyt.