Ahogyan korábbi hírlevelünkben már írtuk, az Országgyűlés 2015. január 1-jei hatállyal bevezette az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszert (EKÁER). Az EKÁER bevezetésének célja, hogy az adóhatóság a termékek magyarországi szállításának ellenőrzésével hatékonyan tudjon fellépni az áfa csalások visszaszorítása érdekében. Az alábbiakban az eredetileg elfogadott szabályokat követő módosításokat, és az azóta felmerült jogértelmezési kérdéseket tekintjük át.
Az eredetileg elfogadott szabályokat az Országgyűlés a rendszer bevezetését közvetlenül megelőzően két alkalommal is módosította. A jelentősebb módosítások elsősorban a bejelentési kötelezettség alóli mentességgel kapcsolatos előírásokat érintették.
A korábbi mentességi tényállások mellett abban az esetben sem kell EKÁER számot igényelni, ha a Jövedéki törvény szerinti alkoholterméket, sört, bort, pezsgőt, köztes alkoholterméket, dohánygyártmányt, szárított dohányt, ellenőrzött ásványolajterméket, bioetanolt, biodízelt, E85-öt vagy ezek közül többet fuvaroz, fuvaroztat az adózó.
A mentesség továbbá kiterjesztésre került az útdíjköteles gépjárművekkel történő fuvarozás egyes eseteire is. Ennek értelmében azon adózóknak, akik útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében meghatározott érték vagy meghatározott tömeg alatt fuvaroznak nem kockázatos, illetve kockázatos terméket, nem kell bejelentést tenniük az adott fuvarozással kapcsolatban.
Ez utóbbi módosítással a jogalkotó egyrészt az ún. gyűjtőfuvarokkal (ahol egy gépjárművel több címzett/megrendelő részére történik a fuvarozás) kapcsolatos kérdéskört kívánta kezelni, másrészt a kockázatos termékekre vonatkozó mentességi előírásokat próbálta egységesíteni. A kockázatos termékekre vonatkozó mentességi előírások azonban a jelenlegi formájukban meglátásunk szerint nem egységesek, így e tekintetben további módosításokra számítunk (a hatályos előírások alapján ugyanis értelmezésünk szerint útdíjköteles gépjárművel történő szállítás esetén a mentesség már abban az esetben fennáll, ha bármelyik érték a határérték alatt van; míg nem útdíjköteles gépjárművel történő fuvarozás esetén a mentességhez mindkét értéknek a határértékek alatt kell lennie).
A módosítások mellett megjelent az az internetes oldal, ahol a bejelentési kötelezettség teljesíthető, illetve ahol az EKÁER-rel kapcsolatos jogszabályi előírások és adóhatósági iránymutatások, állásfoglalások is megtalálhatók. Ezen állásfoglalások alapján a következő főbb következtetések vonhatók le a gyakorlatban felmerülő kérdésekkel kapcsolatban:
- Belföldi saját áru mozgatás esetén nem, Közösségen belüli saját áru mozgatás esetén kell EKÁER számot igényelni.
- A Közösségen belüli saját áru mozgatása egyéb célú behozatalnak/kivitelnek és nem termékbeszerzésnek/termékértékesítésnek minősül (meglátásunk szerint ez az Áfa tv. előírásainak ellentmond).
- Visszáru kapcsán belföldi tranzakció esetén nem, Közösségi tranzakció esetén azonban kell új EKÁER számot igényelni.
- Ha az adóalany a fuvareszközt szerzi be, ami „saját lábon” érkezik, akkor is fennáll az EKÁER igénylésének kötelezettsége.
- Gyűjtőfuvar esetén annyi EKÁER számnak kell a szállítást kísérnie, amennyi címzett/megrendelő van (feltéve, hogy az egy címzett/megrendelő által fuvarozott, fuvaroztatott termékek nem esnek a mentességi szabályok alá).
- Ha a fuvarozást átrakodással végzik, akkor az EKÁER-ben a rendszámot módosítani kell, vagy a rendszerben több rendszám is felvihető, amennyiben előre ismertek ezek a rendszámok.
- Az EKÁER üzemszünete esetén a bejelentést az akadály megszűnését követő munkanapon kell megtenni.