A Pénzügyminisztérium benyújtotta a Parlament elé a 2025-es adójogszabály-változásokat tartalmazó őszi adócsomag tervezetét. A törvényjavaslat a társadalmi egyeztetésre bocsátott verzióhoz képest több fontos változást is tartalmaz.
Az őszi adócsomag társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetéről korábban itt írtunk.
Nincs őszi adócsomag extraprofitadó változások nélkül
Talán az egyik legfontosabb kérdés, hogy a 2025-ös adóévben mi lesz az extraprofitadókkal. A benyújtott törvényjavaslat szövege némileg ellentmond annak a korábbi törvényalkotói szándéknak, miszerint az extraprofitadókról szóló 197/2022. (VI. 4.) számú kormányrendelet 2025. január 1-jén hatályát veszti, és így az extraprofitadók megszűnnek. A javaslatcsomagból látható, hogy valóban megszűnik a légitársaságok hozzájárulása, azonban nem világos, hogy mi lesz a sorsa a kiskereskedelmi adóra vonatkozó megemelt adómértékeknek vagy miként alakul a feldolgozóipari gyártók Robin Hood-adó pozíciója, egyáltalán marad-e a Robin Hood adó 41%-os adómértéke.
A pénzügyi tranzakciós illeték szabályait tekintve a társadalmi egyeztetésre bocsátott szöveghez képes eltérés, hogy a készpénzbefizetések, átutalások után fizetendő pénzügyi tranzakciós illeték adómértékei mégis az idén augusztusban megemelt értéken maradnak (az emelt mértékekről itt írtunk). Továbbá a korábban átmeneti jelleggel bevezetett, a különböző pénznemek közötti átváltást (konverziót) terhelő kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték – amelynek mértéke az illeték alapjának 0,45 százaléka, de fizetési műveletenként, vételenként, illetve csereügyletenként legfeljebb 20 ezer forint – 2025-től továbbra is alkalmazandó lesz, mivel a jelenleg az extraprofitadóról szóló kormányrendelet szintjén szabályozott rendelkezéseket beépítik a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvénybe.
Az adóváltozások a jövedelemadókat is érintik
A várakozásoknak megfelelően a legfontosabb személyi jövedelemadó változásnak továbbra is a családi kedvezmény két lépésben történő megemelése tűnik. A benyújtott törvényjavaslat emellett tartalmazza az Airbnb lakáskiadásra vonatkozó szigorítást is, amelynek értelmében a tételes átalányadó éves mértéke 2025. január 1-jétől lakószobánként 150 ezer forintra emelkedik azokon a településeken, ahol a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót. Az átalányadó éves mértéke 38 ezer 400 forint marad azokon a településeken, ahol a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma 2 millió alatt volt.
Új rendelkezésként jelent meg a törvényjavaslatban, hogy a szellemi termék magánszemély általi apportja szja-mentes lesz a gazdasági társaság létesítő okiratában megjelölt érték (lényegében a piaci érték) erejéig, amennyiben az apportáló a szellemi termékek létrehozó eredeti jogosult magánszemély.
A Gazdaságvédelmi Akciótervben meghirdetettekkel összhangban a SZÉP Kártya számlán 2025. január 1-jén nyilvántartott és a számlára 2025. évben utalt munkáltatói támogatás 50 %-a erejéig a SZÉP Kártya a 2025. évben a lakásfelújításra fordított kiadásokra is felhasználható.
A globális minimumadóval kapcsolatosan a törvényjavaslatba bekerült egy új rendelkezés, miszerint a belföldi csoporttagnak vagy a nevében eljáró kijelölt helyi szervezetnek az adóévre elismert belföldi kiegészítőadó-előleget kellene megállapítania, bevallania és megfizetnie az elismert belföldi kiegészítő adóval érintett adóév utolsó napjától számított tizenegyedik hónap 20. napjáig, azaz első esetben 2025. november 20-ig.
Az általános forgalmi adót érintő 2025-ös változások
Az általános forgalmi adó törvénnyel kapcsolatosan a társadalmi egyeztetésre bocsátott verzióhoz képest több új szabály is bekerült a törvényjavaslatba. Szigorítás várható az import áfa levonhatósága kapcsán, amennyiben az importőrök közvetett vámjogi képviseletet ellátó vámügynököt bíztak meg. Míg jelenleg az importőr a közvetett vámjogi képviselő kedvező áfastátuszát felhasználva az adólevonási jog engedményezésén keresztül meg tudja spórolni az import áfa finanszírozását, 2025-től ez csak akkor lesz lehetséges, ha megbízható adózó az importőr és a vámügynök is, vagy ha az importőr áfa önadózói engedéllyel rendelkezik és a vámügynök megbízható adózó. Mivel a megbízható adózói státusz előfeltételezi azt, hogy az adott cég három éve működik, megállapítható, hogy az ennél fiatalabb cégeknél ez egy komoly tehernövelés lehet. Ez a rendelkezés komoly visszhangot váltott ki a logisztikai iparágban, várakozásaink szerint a szabályozás módosulni fog.
A gyógyszeripari cégeket érintő kedvező módosítás kerülne az Áfa tv-be az ún. Novo Nordisk ítélet nyomán (erről itt írtunk részletesen szeptemberben). A törvényjavaslat szerint az adózók a saját áfa bevallásukban kérhetnék vissza majd a gyógyszeradó befizetésekre, mint jogszabályon alapuló befizetésekre jutó áfát az áfaalap utólagos csökkentése révén. A változás a tervek szerint már az adócsomag kihirdetését követő napon hatályba lépne. Az áfa bevallásban való elszámolási lehetőség a 2023. december 31-ét követően teljesített befizetési kötelezettségekre vonatkozik – feltéve, hogy külön eljárásban még nem kérte az adózó a visszaigénylést.
Nem meglepetés, hogy marad a kedvezményes 5%-os áfa kulcs az új lakásokra, 2026. december 31-ig hosszabbítja meg ennek az alkalmazását az Áfa tv. tervezett módosítása. Fontos, hogy bizonyos előfeltételek teljesülése esetében akkor is alkalmazható lesz a kedvezményes áfa kulcs, ha 2030. december 31-ig történik meg az ingatlan átadása.
Az őszi adócsomag egyéb adókat érintő tételei
A szektorális különadókat érintő javaslat alapján jövőre sem kell reklámadót fizetni.
Alapvető változásokon esik át a kiskereskedelmi adó. Az e-kereskedelmi szegmensben, ha online platformon keresztül történik az értékesítés, akkor kibővül az adóalanyok köre azon külföldi vagy belföldi illetőségű platformüzemeltetőkkel, akik kiskereskedelmi tevékenységet végző értékesítőknek biztosítanak piacteret. A platformon keresztül végzett kiskereskedelmi tevékenység tekintetében nem a kiskereskedő, hanem a platformüzemeltető lenne az adóalany. A jogszabálytervezet ezzel kapcsolatos részletszabályokat állapítana meg, így a platformüzemeltető az adót az általa közvetített ügyletek és a saját maga által teljesített értékesítések (ha ilyen van) összértéke alapján kell, hogy megfizesse. A külföldre eladott termékek után továbbra sem kell megfizetni a kiskereskedelmi adót. Ha a platform üzemeltetője nem teljesíti az adófizetési kötelezettséget, az adóhatóság elérhetetlenné teszi az internetes platformot a nyilvánosság számára, és felhívja a kiskereskedőt, hogy teljesítse ő az adófizetési kötelezettséget.
Fontos és nagy sajtóvisszhangot kiváltó új rendelkezés, hogy valorizáció, azaz automatikus inflációkövető adóemelés kerülne bevezetésre több adónemben, így a jövedéki adózás területén 2025-től az energiatermékekre, az alkoholtermékekre, szintén 2025-től a regisztrációs adóra, a gépjárműadóra, a gépjármű visszterhes vagyonátruházási illetékére vonatkozóan, míg 2026-tól a cégautóadóra és a dohánytermékekre vonatkozóan. A valorizáció során a tárgyévet megelőző évi adó mértéke a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a KSH által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával módosul.
A műemléknek minősülő ingatlanokkal kapcsolatosan a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetben már szerepelt, hogy adómentes lesz a megszerzését követő 3 éven túli értékesítéséből származó jövedelem. A benyújtott törvényjavaslat alapján ezen felül öröklési illetékmentes lenne a nemzeti emléknek minősülő műemlék lakóépület, és az ilyen épületben lévő lakás öröklése, továbbá a helyi önkormányzatok által kivethető építményadó alól is mentes lenne a műemléknek minősülő ingatlan a megszerzésének évében és az azt követő három évben.
A helyi iparűzési adózási szabályok tervezett változásai a különleges gazdasági övezetek megszűnésével kapcsolatos részletszabályokat tartalmazzák, előre jelezve az ilyen övezetetek megszüntetésére irányuló esetleges kormányzati szándékot.