Orbán Viktor miniszterelnök 2010. június 8-ai beszédében röviden ismertette a költségvetési átalakítások, köztük a várhatóan 2011-től hatályba lépő adótörvény-változások fő irányait. Jelen hírlevelünkben a meghirdetett tervek közül ismertetjük a legfontosabbakat.
UPDATE: A 2011. ÉVI ÖSSZES ADÓTÖRVÉNYVÁLTOZÁS ÖSSZEFOGLALÓJA (KATTONTSON!)
Egykulcsos személyi jövedelemadó
A tervek szerint 2011. január 1-től jövedelemszintre tekintet nélkül általánosan 16%-ra csökkenne a személyi jövedelemadó mértéke. Megjegyezzük, hogy az Országgyűlés által még tavaly nyáron megszavazott személyi jövedelemadó törvény 2011-től egyébként is a kvázi egykulcsos adót irányozta elő, 17%-os adókulcsot alkalmazva 15 millió Ft-os jövedelemhatárig. A most nyilvánosságra hozott tervek szerint azonban a 16%-os adókulcs alapja újból a bruttó kereset lenne, szemben a jelenleg alapul szolgáló szuperbruttó keresettel, vagyis a csökkentés nem csak az adókulcsban, de az adó alapjában is érvényesülne. A változás – egyelőre úgy tűnik – hogy a magasabb jövedelmet keresőket érintené kedvezőbben.
Bár az adókedvezmények sorsáról eddig nem sokat tudni, nagyon valószínű, hogy az egykulcsos SZJA bevezetésével a legtöbb jelenlegi adókedvezmény megszűnhet. Az adójóváírás rendszerét is a tervek szerint fokozatosan (két év átmeneti idővel) meg kívánja szüntetni az új kabinet. Az adójóváírás egyébként a személyi jövedelemadó rendszerének egyik legjobban kritizált eleme, ugyanis az alacsonyabb jövedelmeknél a jövedelem emelkedésével és ezzel párhuzamosan az adójóváírás csökkentésével a pótlólagosan megszerzett jövedelmet aránytalanul magas adó terheli, amely sokszor a jövedelmek kifehérítése ellen hat (az adójóváírás miatti jövedelemtorzulásokat ugyanakkor a 2009-ben elfogadott változások már némileg tompították).
10%-os társasági adókulcs 500 millió Ft-ig
Szintén nagyobb horderejű változásnak ígérkezik, hogy a jelenlegi 50 millió Ft-ról 500 millió Ft-ra emelkedne a kedvezményes, 10%-os adókulccsal adózó társasági adóalap. Vagyis amíg a személyi jövedelemadózásban az egykulcsos egységesítés felé haladunk, addig a társasági adózásban éppen a sávosan progresszív, kétkulcsos adózás kezd kialakulni. Ez utóbbi nemzetközi összehasonlításban is viszonylag ritka. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy amennyiben a 10%-os adókulcs alkalmazását továbbra is a jelenlegi szabályokhoz kötnék, akkor annak igénybe vétele egyáltalán nem lenne automatikus. Egyrészt jelenleg csak akkor érvényesíthető a 10%-os adókulcs, ha a társaság más adókedvezményt nem vesz igénybe, és az előző adóévben bevallott jövedelem elérte a minimum (elvárt) adóalapot (vagyis az adózó nem vallott veszteséget), míg a megtakarított 9 százalék adókedvezményt pályakezdő vagy korábban munkanélküli felvételére, illetve tárgyi eszköz vásárlására lehet csak fordítani. Ez tehát inkább a cégek verseny-képességének javítását és a foglalkoztatás elősegítését, semmint az adóterhek általános csökkentését szolgálja (szemben az egykulcsos SZJA-val, ami sokkal inkább a gazdaság kifehérítését segítheti).
Banki különadó újra
A pénzügyi szektor szereplőit rendkívül érzékenyen és hátrányosan érintő változás lehet, hogy a hitelintézetek és esetleg a pénzügyi vállalkozások jövedelmét egy, a jelenleginél sokkal magasabb mértékű jövedelemadó-kulccsal adóztatnák meg. Ez némileg szembemegy az adózás általános egyszerűsítésének meghirdetett elvével és a korábbi években is alkalmazott, később megszűntetett banki különadót élesztené újra. Érdekességképpen megjegyzendő, hogy a hitelintézeteket jelenleg is terheli pótlólagosan ún. hitelintézeti járadék, amelyet az államilag támogatott hitelek utáni kamatbevétel alapján számítanak, 5%-os mértékkel.
Pillanatnyilag sem a banki adókulcs mértékéről, sem annak bevezetési módjáról nem ismerünk konkrét részleteket. Annyi ismert mindössze, hogy éves szinten kb. 200 milliárd Ft többletbevételt remél ebből a kormányzat, amely a 2008. évi teljes, nemzetgazdasági szintű társasági adóbevételek alakulásához képest (kb. 373 milliárd Ft) szinte irreálisan magas elvonásnak tűnik (a hitelintézeti járadékból is csupán 11,4 milliárd Ft bevétel származott 2008-ban). Tekintve továbbá, hogy a kormányzat az ebből származó bevételeket részben már a 2010-es költségvetés javítására is szeretné fordítani, nagyon valószínű, hogy nem a társasági adózás keretében, hanem külön adónem formájában kerülhet megalkotásra az új jogszabály, ugyanis éves adók (mint pl. a társasági adó) évközi módosítására az adózók hátrányára nem nagyon van lehetőség.
Adományozás ÁFA mentessége
A tervek szerint ismét adómentessé válna a termékek adományozás céljából történő térítés nélküli átadása. A közcélú adományozás áfa mentességének megszüntetését egyébként – számos más változással együtt – az új uniós direktívával való harmonizáció címén még 2007-ben fogadta el az Országgyűlés és 2008. január 1-től lépett hatályba. Éppen emiatt számottevően esett a cégek természetbeni adományozási hajlandósága, hiszen az további adókötelezettséget eredményezett számukra.
Megszűnő kisadók
Egyelőre konkrétumokat nem tudni, de a nagyságrendet igen, miszerint a jelenlegi több, mint 50 adónem körül a kormányzat legalább 10 kisebb adónemet megszűntetne. Ez a lépés az adózással együtt járó adminisztráció csökkentése és az adóbeszedés hatékonyságának növelése szempontjából egyaránt üdvözlendő. Már a Bajnai kormány idején is elindult egy hasonló törekvés és ennek köszönhetően 2010-től számos adónem megszűnt vagy összevonásra került, így többek között megszűnt a kulturális járulék, a magánszemélyek és gazdasági társaságok különadója, illetve összevonásra került az egészségügyi járulék és a munkavállalói / munkaadói járulék.
Megszűnő illetékek öröklés és ajándékozás esetén
A nyilvánosságra hozott információkból úgy tűnik, hogy az egyenes ági öröklés és ajándékozás illetékkötelezettsége 2011-től megszűnhet (de akár korábban is, hiszen az adózók javára akár még visszamenőlegesen is lehet adójogszabályokat változtatni). Tehát az ajándékozási és öröklési illeték intézménye nem szűnik meg teljesen, csak annak alkalmazási köre szűkül le. Ami kérdés lehet, hogy valóban csak egyenes ági öröklés és ajándékozás esetén szűnik-e meg az illetéket, vagy abba a házastársak közötti öröklés / ajándékozás esetét is beleértik, ugyanis az illetéktörvény pillanatnyilag a házastársakat és a gyermekekkel / szülőkkel azonos csoportba és elbírálás alá helyezi a kedvezményes illetékmértékek megállapítása során.
Iparűzési adó – újból az önkormányzatoknál?
Ugyan nem a miniszterelnök által előadott program részeként, hanem egyéni képviselői módosító indítványként látott napvilágot a gazdasági társaságok szinte mindegyikét érintő lehetséges változás, miszerint az iparűzési adó ellenőrzését és beszedését ismét a területileg illetékes önkormányzatok hatáskörébe utalnák.
Mint ismeretes, épp idéntől, némi átmeneti időszakot követően lépne gyakorlatilag életbe az az új jogszabály, ami – az állami adminisztráció egyszerűsítése és az adóbeszedés hatékonyságának növelése végett – az iparűzési adó beszedését és ellenőrzését az APEH hatáskörébe adná. Mind az állami szféra, mind a vállalatok számára ugyanis a korábbi rendszer komoly adminisztrációs megterhelést jelentett, hiszen a bevallásokat különböző formájú és típusú nyomtatványokon, hol elektronikusan, hol papíron kellett beadni az érintett különböző önkormányzatoknak. Szintén problémát jelentett, hogy az iparűzési adóalap megosztása sokszor érdekkonfliktusokat okozott az egyes önkormányzatok között amelynek káros hatásai néha éppen az adózókon csapódtak le. Ezen problémák az egységes bevallással és a megosztás egyszeri ellenőrizhetőségével lényegében megoldódtak volna.
Szigorúan szakmai szempontokat figyelembe véve tehát nem feltétlenül tűnik átgondoltnak a korábbi rendszer visszaállítását célzó javaslat.