Ahogy arra számítani lehetett, a nyáron már elfogadott 2019. évi adótörvény módosítók mellett (erről szóló cikkünk itt olvasható) a Kormány ismét beterjesztett egy adótörvény-módosító csomagot. Legnagyobb újdonságnak a társasági adóalanyok közötti csoportos adóalanyiság tervezett bevezetése számít, amelyet a 75%-ban közös tulajdonú vállalkozások vehetnének igénybe választásuk szerint, illetve ebben a relációban ez esetben a transzferárazási szabályok is megszűnnének, vagyis az adminisztráció is jelentősen egyszerűsödhet és csoporton belül felértékelődhet a társasági adóval kapcsolatos tervezés lehetősége. Kiemelendő továbbá az áfa alanyi adómentesség 8 millió forintról 12 millió forintra emelése, amely elsősorban a KATA-s adóalanyok számára kedvező hír, valamint a szociális hozzájárulási adóban érvényesíthető további adókedvezmények, amelyek a munka alapú adóztatás mértékét hívatottak tovább csökkenteni és a foglalkoztatást versenyképesebbé tenni. Az alábbiakban a legfontosabb változásokat gyűjtöttük össze adónemenkénti csoportosításban, a törvénycsomag megszavazása november második felében várható.
TÁRSASÁGI ADÓ
A társasági adót érintő módosítások
Csoportos adóalanyiság
A társasági adózásban a leglényegesebb változás, hogy – a csoportos áfa alanyisághoz hasonlóan – bevezetésre kerül a csoportos társasági adóalanyiság intézményrendszere. A javaslat értelmében a csoportos adóalanyiság létrehozásának számos feltétele van, mint például: a csoportban részt venni kívánó adózók közötti legalább 75 százalékos arányú szavazati jogon alapuló kapcsolt vállalkozási viszony, azonos számviteli rendszer, azonos mérlegfordulónap és azonos könyvvezetési pénznem.
A csoportos adóalanyiság létrehozása adóhatósági engedélyhez kötött, a csoport adókötelezettségét a javaslat értelmében az erre a célra kijelölt csoporttag, mint képviselő teljesíti. A csoporttagoknak külön is szükséges egyedi adóalapjukat levezetni és arról adatot szolgáltatni.
A tervezett szabályozás egyik jelentős előnye, hogy a nyereséges/veszteséges csoporttagok adóalapját össze kell számítani (azaz az adóévben negatív adóalappal rendelkező csoporttagok adóalapja akár 50%-ig beszámítható a pozitív adóalappal rendelkező tagok adóalapjával szemben). Ez egyes cégcsoportoknál jelentős adómegtakarítást eredményezhet.
Emellett a csoporttagok közötti ügylet kapcsán fő szabály szerint nem kell alkalmazni az adóalap-módosításra vonatkozó transzferár szabályokat, ill. a vonatkozó ügyleteket transzferár dokumentációs kötelezettség sem terheli.
Ugyanúgy speciális szabályok vonatkoznának az egyes adókedvezmények csoportos adóalany általi érvényesítésére. Az adókedvezmény érvényesítésére a csoportos adóalanyiságot megelőzően megszerzett jogosultság nem veszik el a csoportos adóalanyiság létrejöttét követően abban az esetben, ha a feltételeknek a csoporttag továbbra is megfelel. Új adókedvezmény érvényesítésére is ugyanúgy van mód abban az esetben, ha az adókedvezményre vonatkozó feltételeknek való megfelelést egy csoporttagja vállalja és ezen csoporttag a feltételeket ténylegesen teljesíti.
A csoportos adóalanyiság létrehozását első alkalommal 2019. január 1. és január 15. között lehet kérelmezni; a határidő jogvesztő lenne. Amennyiben a kérelmet az adóhatóság jóváhagyja, a csoportos társasági adóalanyiság visszamenőleges hatállyal, 2019. január 1-től jön létre.
Egyéb módosítások
A javaslat az adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló, 2016. július 12-i (EU) 2016/1164 tanácsi irányelv (ATAD) implementációjával összefüggésben tartalmaz számos módosítást. Az alultőkésítési szabályokat 2019-től felváltanák az új kamatlevonás-korlátozási szabályok, továbbá kiegészülnek az ellenőrzött külföldi társaságokra (CFC) vonatkozó szabályok, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás elvére vonatkozó meghatározás is kibővül.
Az újonnan bevezetni kívánt kamatlevonás-korlátozási szabály célja az adóalap-erózió visszaszorítása, melynek értelmében legfeljebb a kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti adóévi eredmény (EBITDA) 30%-át vagy 939.810.000 forintot elérő nettó finanszírozási költségek elismertek. A szabály értelmében nettó pozíciót kell figyelembe venni. A fentiek alapján ki nem használt kamatlevonási kapacitás elhatárolható lenne, és egyes esetekben felhasználható a következő évek adóalapjának csökkentéseként.
Az ellenőrzött külföldi társaságként (EKT) történő minősítés továbbra is hátrányos adókövetkezménnyel járhat a társasági adózásban; ezzel összefüggésben a javaslat néhány szigorítást tartalmaz. Így például az EKT minősítés alóli mentesítés csak aktív befektetői tevékenységre vonatkozna (a részesedések tartása önmagában a továbbiakban nem mentesít egy külföldi társaságot az EKT státusz alól), továbbá a tőzsdei társaságok automatikus mentesítése is megszűnik.
Változás továbbá, hogy a látvány-csapatsportok támogatásának jogcímeit 2019/2020-as támogatási időszaktól kiegészíti a javaslat a sportcélú ingatlan üzemeltetésének költségeire vonatkozó támogatás lehetőségével.
A csomag nem tartalmaz módosítást az előadó-művészeti szervezetek részére adható támogatási rendszert étintően, ugyanakkor a Kormány előtt van egy olyan javaslat, amely jelenlegi formájában kivezetné az előadó-művészeti támogatáshoz kapcsolódó adókedvezményt, erről a napokban döntés születhet.
SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ
Cafeteria
A javaslat lényegében nem tartalmaz újdonságot a júniusban elfogadott módosításokhoz képest, tehát az egyes meghatározott juttatásként illetve béren kívüli juttatásként (kifizetői adóterhek mellett) adható juttatások legtöbb elemét 2019. január 1-jétől eltörlik, és az ilyen jellegű juttatások a magánszemélyek összevont adóalapjának részeként adóznak jövőre.
A kockázati biztosítás díjának adókötelessé válása
- 2019. január 1-jétől a kifizető (munkáltató) által kötött, egyéni és csoportos kockázati biztosítás díja adóköteles lesz (a 2019. január 1-je előtt megkötött kockázati biztosításokra átmeneti rendelkezés vonatkozik). Kockázati biztosításnak az olyan személybiztosítás (élet-, baleset- és betegség/egészségbiztosítás) minősül, amelynek sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke nincs, vagyis kizárólag a biztosítási bekövetkezésekor nyújt szolgáltatást.
- A javaslat szerint csoportos biztosítás esetén a csoportos biztosítás díjának a magánszemélyre arányosan jutó része minősülne adóköteles biztosítási díjnak (feltéve, hogy az adott személyre jutó biztosítási díj a biztosítási szerződés alapján másként nem állapítható meg). Az így meghatározott biztosítási díj után a magánszemély lenne köteles adót fizetni. Azonban az olyan csoportos biztosításoknál, ahol nem lehet a fenti arányosítással megállapítani az egyes magánszemélyekre jutó részt, a biztosítások díja egyes meghatározott juttatásként, kifizetői adózás mellett lenne adóköteles.
- A javaslat pontosítja továbbá a nyári adócsomagban a biztosítási szabályok 2019. évi változásával összefüggésben elfogadott átmeneti rendelkezést is. A kockázati biztosítások esetében a 2018-ban kezdődő (és 2019-re átnyúló) biztosítási évben kellene alkalmazni az Szja törvény kockázati biztosításra vonatkozó, 2018. december 31-én hatályos rendelkezéseit. További pontosítás, hogy amennyiben a kockázati biztosítás díjának volt adómentes része, úgy az adómentes díjjal fedezett biztosítási időszakában bekövetkezett biztosítási esemény alapján nyújtott szolgáltatásra még alkalmazni kellene az Szja törvény 2018. december 31-én hatályos szabályait (mely szerint a baleset- és betegségbiztosítás alapján nyújtott jövedelmet pótló szolgáltatás napi 15 ezer forintot meg nem haladó része adómentes, a felettes rész ugyanakkor már adóköteles).
Vegyes életbiztosítással kapcsolatos pontosítás
Vegyes életbiztosítás esetén pontosítaná a javaslat, hogy a díjfizetés időpontjában nem szerezne adóköteles jövedelmet a biztosított magánszemély, ha a biztosítói teljesítésre korlátozások nélkül a díjat fizető más személy (kifizető) jogosult. Ha e biztosítás a későbbiekben úgy módosul, hogy a biztosítói teljesítésre a biztosított vagy más magánszemély (de nem a díjat fizető kifizető) válik jogosulttá, úgy a szerződésmódosítás időpontjáig megfizetett megtakarítási díj (díjrész) teljes összege, míg a kockázati biztosítás esetében annak aktuális biztosítási évi díja – a szerződésmódosítás időpontjában – válna adókötelessé a biztosított magánszemélynél.
Önkéntes kölcsönös pénztári befizetések munkáltatói hozzájárulás és munkáltatói adomány formájában
- 2019-től az önkéntes kölcsönös pénztárba teljesített munkáltatói hozzájárulás és munkáltatói adomány munkaviszonyból származó jövedelemnek minősülne, melyek után a személyi jövedelemadót nem a munkáltató, hanem a munkavállaló viseli. Mivel az adóztatás nem a támogatás jóváírásakor, hanem annak teljesítésekor keletkezik, a munkáltatói támogatás (bruttó) összegéből a magánszemélyt terhelő közterheket a munkáltatónak le kellene vonnia.
- Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által nyújtott, egyéb jövedelemként adóköteles célzott szolgáltatást (önsegélyező szolgáltatások) a javaslat alapján nem terhelné adóelőleg, hanem a vonatkozó személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót a jövedelemben részesülő magánszemélynek az éves adóbevallásában kellene bevallania és a bevallási határidőig megfizetnie.
- 2019. január 1-jétől az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár munkáltatói tagja vagy a támogató által önsegélyező szolgáltatás céljára – célzott szolgáltatás fedezeteként – befizetett összeg (a befizetéskor) nem keletkeztetne személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettséget, azaz a befizetés után a befizetőnek nem kellene az Szja törvény szerinti egyes meghatározott juttatásként adót fizetnie.
Családi kedvezmény megosztása
- A hatályos szabályok szerint a családi kedvezmény azokra a jogosultsági hónapokra nem érvényesíthető az adóbevallásban megosztással, amikor a jogosult vagy házastársa, élettársa a gyermeket egyedül nevelők emelt összegű családi pótlékát igénybe veszi. Egyes speciális esetekben azonban, amikor a jogosult nem rendelkezik más jövedelemmel, az egyedülállókat megillető emelt összegű családi pótlék jövőre igényelhetővé válna akkor is, ha gyermeket nem egyedül neveli a jogosult. Ezekben az esetekben a javaslat lehetővé tenné, hogy a családi kedvezmény megosztással érvényesíthető legyen.
- A javaslat pontosítja a családi kedvezmény, illetve az első házasok kedvezményének közös érvényesítésére vonatkozó nyilatkozattételi szabályokat, melyeket – az adóelőleg-nyilatkozatok elektronikus kitöltésére alkalmas rendszer 2020. január 1-jétől történő bevezetésével összhangban – 2020. január 1-jétől kellene majd alkalmazni.
Lakáscélú kölcsön, a vissza nem térítendő munkáltatói támogatás adómentességének megszűnése
- A vissza nem térítendő munkáltatói támogatás adómentessége 2019. január 1-jei hatállyal megszűnik. A javaslat pontosítja a vissza nem térítendő munkáltatói lakáscélú támogatás adómentességének 2019. január 1-jei megszüntetéséhez kapcsolódóan korábban beiktatott átmeneti rendelkezést, egyértelművé téve, hogy a 2018. december 31-én hatályos szabályok csak a 2019. január 1-jét megelőzően nyújtott támogatás elszámolásával, felhasználásának igazolásával összefüggésben alkalmazhatók.
- Továbbra sem kellene azonban kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítani akkor, ha a munkáltató a törvényben rögzített feltételeknek megfelelően nyújt munkavállalójának lakáscélra kamatmentesen vagy a jegybanki alapkamatnál alacsonyabb kamat mellett kölcsönt.
Adómentességre vonatkozó új rendelkezések
- Nem alkalmazható az adómentesség a magánszemély által igénybe vett olyan önkéntes pénztári önsegélyező szolgáltatásra, amely célzott szolgáltatásként illeti meg a jogosultat. Az ilyen szolgáltatás egyéb jövedelemként adóköteles.
- A nem pénzben kapott juttatások közül továbbra is adómentes lenne a munkásszálláson történő elhelyezés. A javaslat azonban kiegészíti a munkásszállás fogalmát. Az új meghatározás szerint a „klasszikus” munkásszálláson történő elhelyezéssel esne egy tekintet alá az olyan más elhelyezés is, amely esetében a munkavállaló legfeljebb egy lakóhelyiséget használhat (ide értve különösen a szállodának nem minősülő kereskedelmi szálláshelyen történő elhelyezést is). Továbbra sem lehetne az adómentes juttatás része az étkezési szolgáltatás biztosítása, és nem lenne adómentes az elhelyezés sem, ha a kifizető olyan magánszemélyt, illetve annak hozzátartozóját szállásolja el, akivel a társasági adóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő esetekben meghatározott kapcsolat áll fenn.
Személyi jövedelemadó felajánlása
A személyi jövedelemadó meghatározott részének felajánlásakor az adóazonosító jelet 2017. június 20-tól nem kell feltüntetni a rendelkező nyilatkozatot tartalmazó borítékon. Sokan így jártak el már a 2017. évi rendelkező nyilatkozatra vonatkozóan is, ami miatt nem lett érvényes a nyilatkozatuk, és az adott kedvezményezettek nem kapták meg a felajánlásokat. A módosítás biztosítja, hogy ezeket a nyilatkozatokat – ha más hibában nem szenvednek –, érvényesnek kellene tekinteni.
Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP)
A hatályos rendelkezések nem határozzák meg azon értékpapírokat, amelyeket az MRP megszerezhet. A tervezet alapján a jövőben egyértelművé válna, hogy a megszerezhető értékpapírok alatt a törzsrészvényt és törzsrészvényhez közelítő befektetői kockázatot megtestesítő más értékpapírt lehetne csak érteni (vagyis pl. kötvényt nem).
A javaslat alapján, ha a javadalmazási politika például az értékpapírt kibocsátó jogi személy gazdasági teljesítményének jövőbeli javulásához kapcsolódó feltételt tűzne ki, a feltétel teljesülését a jogi személy számviteli beszámolójában foglalt adatokkal kellene alátámasztani.
A javaslat meghatározna egy minimum időtartamot, amelyen belül a pénzügyi eszközt nem lehetne pénzre váltani. E minimális időtartamot a tervezet 12 hónapban (2021-től 24 hónapban) rögzítené. Az indokolás szerint a javaslat célja a tartós tulajdonosi érdekeltség megteremtése.
TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JÁRULÉK
A módosító javaslat szerint azt, hogy egy jövedelmet járulékalapot képező jövedelemként kell-e figyelembe venni, az határozná meg, hogy a jövedelem olyan időszakra tekintettel kerül-e kifizetésre, amikor biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül attól, hogy a tényleges kifizetés mikor történik.
Így például járulékalapot képező jövedelem lenne a biztosítási jogviszony idejére tekintettel kapott jövedelem akkor is, ha a kifizetés időpontjában már más ország járulékszabályai alkalmazandóak. Ugyanakkor nem kellene járulékalapot képező jövedelemnek tekinteni az olyan időszakra tekintettel kapott jövedelmet, amikor nem állt fenn biztosítási jogviszony akkor sem, ha a kifizetés időpontjában már fennáll a biztosítási jogviszony.
SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ
Több helyen módosításra, pontosításra kerülne a nyáron elfogadott, az egészségügyi hozzájárulási adót és a szociális hozzájárulási adót jövő évtől ötvöző szociális hozzájárulási adóról szóló törvény („Új Szocho tv.”).
Adókedvezmények
Új K+F adókedvezmény
A legjelentősebb változás, hogy a K+F tevékenységben résztvevő munkavállalók utáni szociális hozzájárulási adóból („szocho”) érvényesíthető adókedvezmény feltételrendszere jelentősen átalakulna, és így szélesebb körben lehetne érvényesíteni az eddig igen kevesek által igénybe vehető adókedvezményt. Ezzel összhangban a jelenlegi K+F adókedvezmény megszűnne, azt utoljára a 2018-ban kezdődő adóév tekintetében lehetne alkalmazni.
A jelenleg hatályban lévő szabályozás szerint az adókedvezmény csak akkor vehető igénybe, ha a társaságnak a Tao tv. szerinti K+F adóalap csökkentés miatt negatív a társasági adóalapja, valamint még további feltételeknek is teljesülnie kell az érvényesítéshez (az adóalap csökkentés évében az összes bevételnek minimum a 40%-a K+F tevékenységből kell származnia, az átlagos statisztikai létszám mértéke nem csökkenhet 10%-ot meghaladóan az előző évihez képest, valamint bizonyos számú hallgatót kell foglalkoztatni).
A fentiekhez képest az Új Szocho tv. csupán annyit írna elő, hogy a vállalkozás alap vagy főtevékenységként, vagy ahhoz kapcsolódóan saját tevékenységi körben végezzen K+F tevékenységet. Ez esetben a K+F tevékenység közvetlen költségeként elszámolt bérköltségre számított szocho 50%-át lehetne adókedvezményként érvényesíteni. Kétszeres érvényesítés nem lehetséges ugyanazon költségre, tehát társasági adóalap csökkentésre a szocho-ban figyelembe vett bérköltség már nem lenne elszámolható.
Átmeneti szabályok
Tekintettel arra, hogy a jelenleg érvényesíthető K+F kedvezmény a társasági adóbevallás benyújtása utáni hónaptól (tehát adóévet követő évben) érvényesíthető, a jövő évtől hatályos kedvezmény pedig mindig a tárgyhavi bérköltség alapján vehető igénybe, speciális átmeneti rendelkezéseket fogalmaz meg a javaslat.
A javaslat pontosítaná a többi adókedvezményekre vonatkozó átmeneti rendelkezéseket is: ha egy társaság a jelenleg hatályban lévő Szocho tv., valamint az Új Szocho tv. alapján is jogosult lenne ugyanazon személy után az adókedvezményre, választási lehetőség illeti meg, hogy melyik törvény szerinti adókedvezményt alkalmazza.
Egyéb rendelkezések
A jelenleg hatályos szabályokkal való összhang megteremtése érdekében számos pontosító és jogharmonizációt szolgáló rendelkezést tartalmaz a módosító javaslat.
Pontosításra kerülne, hogy a jelenleg 14%-os egészségügyi hozzájárulási kulcs alá tartozó jövedelmek (pl.: osztalék, árfolyamnyereség, vállalkozói osztalékalap, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, külföldi színész / stábtag által megszerzett jövedelem) után csak a Magyarországon személyi jövedelemadó-köteles részre kell szocho-t fizetni.
A jelenleg hatályos szabályokkal összhangban pontosításra kerülne, hogy szocho alapot képez, ha a jövedelmet olyan időszakra tekintettel fizetik, melyben a magánszemély biztosítottnak minősült, függetlenül a kifizetés időpontjától.
A módosító rögzítené, hogy ha a magánszemély külföldi kifizetőtől Tbj. szerinti járulékalapot nem képező jövedelmet szerez, akkor ő maga kötelezett a szocho megfizetésére.
Az egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó jelenlegi szabályozással összhangban kiegészítésre kerülne az Új Szocho tv. azzal, hogy nem képez adóalapot a Tbj. szerinti külföldinek juttatott
- a béren kívüli juttatás, az egyes meghatározott juttatás, valamint a kamatkedvezményből származó jövedelem;
- járulékalapot nem képező jövedelem.
Ahogy az Szja módosításoknál részletesebben kifejtésre került, rögzítésre kerülne, hogy nem minősül kifizetőnek (tehát a szocho a természetese személyt terheli) az önkéntes kölcsönös egészségpénztár, önsegélyező pénztár, egészség- és önsegélyező pénztár a célzott szolgáltatásként nyújtott kiegészítő önsegélyező szolgáltatás esetén.
ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ
Személygépkocsi bérleti díjának áfa levonása
A hatályos jogszabályok szerint a bérelt személygépkocsi bérleti díjának áfája csak olyan mértékben vonható le, amilyen mértékben a bérletre az adóköteles tevékenység végzése miatt kerül sor. Az üzleti célból történő használatot megfelelő dokumentálással kell alátámasztani. Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a törvényjavaslat lehetővé tenné – hasonlóan a személygépkocsi üzemeltetési költségeire vonatkozó szabályhoz – az 50%-os levonási hányad automatikus alkalmazását, amennyiben a bérelt személygépkocsit gazdasági és magáncélra egyaránt használják.
Természetesen nem lenne kötelező alkalmazni az 50%-os levonási hányadot ha a gépjármű üzleti célú felhasználása az 50%-ot meghaladja és ezt a megfelelő alátámasztással igazolni tudja a cég. Amennyiben az adóalany az 50%-os hányad szerinti levonást alkalmazza, akkor azt először abban az elszámolási időszakban tehetné majd meg, amely elszámolási időszak 2018. december 31-ét követően kezdődik és a levonási jog 2018. december 31-ét követően keletkezik.
Fordított adózáshoz kapcsolódó módosítások
2021-től jelentősen szűkül a munkaerő-kölcsönzéshez kapcsolódó fordított adózás alkalmazhatósága. A jelenlegi törvényjavaslat azonban a korábban (2018 július 20-án) már megszavazott jogszabályt felülírva, annál kisebb mértékű korlátozást fogalmaz meg. Ennek értelmében az Áfa tv. 10. § d) pontjában szabályozott ingatlanértékesítéshez kapcsolódó munkaerő-kölcsönzés mellett valamennyi (nem kizárólag építőipari engedélyköteles) – ingatlan létrehozatalát, egyéb megváltoztatását szolgáló – építési-szerelési, egyéb szerelési munkához kapcsolódó szolgáltatás (munkaerő-kölcsönzés/kirendelés, illetve a személyzet rendelkezésre bocsátása) is fordítottan adózna.
Lakásáfa – átmeneti szabályozás
2020. január 1-től az új lakóingatlanok értékesítése esetén alkalmazható 5%-os áfa kulcs ismét 27%-ra emelkedik. A kedvezményes adózás megszűnése rengeteg kérdést vet(ett) fel a 2019 utánra átnyúló lakásépítési projektek kapcsán. A törvényjavaslat átmeneti szabályt fogalmaz meg, mely szerint a kedvezményes, 5%-os áfa kulcsot lehet alkalmazni 2019. december 31-ét követően is azon lakóingatlanok értékesítésére, amelyeknél a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének céljából az ehhez szükséges okiratot (különösen az adásvételi szerződést) a földhivatalhoz 2019. december 31-ig benyújtják, továbbá ugyanezen időpontig a lakóingatlan legalább szerkezetkész állapotúnak minősül és erről az értékesítő az állami adóhatóság részére az e célra rendszeresített nyomtatványon nyilatkozatot tesz. A javaslat a szerkezetkész állapot fogalmát is meghatározza.
Alanyi adómentesség értékhatárának módosítása
Az alanyi adómentesség választására – az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén – abban az esetben jogosult az adóalany, ha sem a naptári évet megelőző évben, sem pedig az adott naptári évben nem haladja meg az árbevétele a törvényben előírt értékhatárt. A módosító javaslat értelmében az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár a jelenlegi 8 millió forintról 12 millió forintra emelkedne. Így az alanyi mentesség és a KATA választási értékhatára azonossá válna.
A módosító javaslat elfogadása esetén már a 2019-es évre vonatkozóan is élhetnek az alanyi adómentesség választásának lehetőségével azok az adóalanyok, amelyek árbevétele a 2018-as évben a 8 millió Ft-ot meghaladta, de a 12 millió forintot nem érte el.
Az utalványok adóztatásával kapcsolatos új rendelkezések
A nyári adócsomag keretében az ÁFA törvény kiegészült egy külön, az utalványok áfa-kezelését szabályozó alcímmel, valamint a kapcsolódó értelmező rendelkezésekkel. A módosítás célja az uniós áfa-irányelvben foglalt, az utalványok értékesítésére vonatkozó szabályokkal való összhang megteremtése volt. A jelenlegi törvényjavaslat kiegészíti a nyáron beiktatott rendelkezéseket. A kiegészítés szerint az egycélú utalványok ingyenes átruházása után is adófizetési kötelezettség keletkezik, amennyiben az utalvány beszerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt adólevonási jog illette meg. Ezekben az esetekben az adó alapja az utalvány adó nélkül számított nettó beszerzési ára.
Utazásszervezők nyilvántartása
Utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapja az utazásszervező árrése. Az adóalap kiszámítására a jelenleg hatályos jogszabályok kétféle lehetőséget biztosítanak: az egyik az utankénti (utasonkénti), ún. egyedi nyilvántartáson alapuló árrés számítás, a másik az utakat összevonva elvégzett ún. önálló pozíciószámonkénti nyilvántartás. 2020. január 1-jétől megszűnne az önálló pozíciószámonként történő adóalap megállapítás lehetősége.
EGYÉB ADÓK
Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) és kisvállalati adó (KIVA)
- A javaslat értelmében 2019. január 1-jétől ismét visszakerülne a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvénybe az ellenőrzött külföldi társaság definíciója, amely 2017-ben került ki a fogalmak közül. A meghatározás a Tao. törvény ellenőrzött külföldi társaság fogalmára hivatkozik, azzal, hogy a külföldön megfizetett társasági adónak megfelelő adónak minősül a kisvállalati adónak megfelelő adó is, továbbá, hogy a feltételezett magyarországi adókötelezettség számításánál a kisvállalati adót kell alkalmazni. A rendelkezés következtében az ellenőrzött külföldi társaságnak minősülő társaság részére történő egyes kifizetések már nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségeknek minősülhetnek és növelhetik a kiva adóalapot.
- A módosítás „kettős adóterhelés” megszüntetésére is javaslatot tesz. Abban az esetben, ha az adózó a társasági adó hatálya alól tér át a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) hatálya alá, akkor a társasági adóalanyiság időszaka alatt az általa teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás alapján kiszámlázott összeg kizárólag társasági adóalapot képezne, függetlenül attól, hogy az a társasági adóalanyiság időszaka alatt folyt-e be. A jelenlegi szabályok szerint, ha az említett bevétel a kata-alanyiság időszaka alatt folyik be, akkor az a kisadózó vállalkozás bevételének is minősül.
- Nem minősülne főállású kisadózónak 25. életévének betöltéséig a közép- vagy felsőoktatási intézményben tanuló vállalkozó a tanulmányainak szüneteltetése idején sem, vagyis csak havi 25.000 Ft adót kellene fizetnie az egyébként általános 50.000 Ft helyett.
Pénzügyi szervezetek különadója
A Javaslat szerint a hitelintézetek esetében minimálisan mérséklődne a különadó-kötelezettség, az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó részére maradna a 0,15 százalékos adókulcs, míg az e feletti részre az adókulcs 0,21-ről 0,2 százalékra csökkenne 2019. január 1-jétől.
Pénzügyi tranzakciós illeték
A javaslat alapján mentesülne a pénzügyi tranzakciós illeték fizetése alól a természetes személyek Kincstárnál vezetett és állampapír-forgalmazás érdekében igénybe vett ügyfélszámlája és más számlavezetőnél vezetett fizetési számlája között lebonyolított fizetési művelet. Ezzel a módosítással az állampapír forgalmazás tekintetében a Kincstár által végrehajtott művelet ugyanúgy illetékmentes lenne, mint a versenypiaci befektetési szolgáltatók általi állampapír forgalmazás. A módosítás 2019. január 1-jével lépne hatályba.
Energiaellátók jövedelemadója
Noha az energiaellátók jövedelemadója adóalapját nem módosítja a terven felüli értékcsökkenés és annak visszaírása, a Javaslat értelmében – már akár 2018-ban kezdődő adóévben is – csökkenteni lehetne az adó alapját az adóalanyiság időszakát megelőzően elszámolt, de az adóalanyiság időszakában visszaírt terven felüli értékcsökkenéshez kapcsolódó bevétel összegével.
Helyi adók
Üzletág értékesítés
A számviteli szabályok javasolt módosítása közvetetten azt is jelenti, hogy az üzletág-átruházás nem lehet hatással az átruházó nettó árbevételére és ezáltal az iparűzési adókötelezettségére sem.
Átmeneti rendelkezés hiányában azonban előfordulhat, hogy a 2018. évi beszámolójukat IFRS-ek szerint összeállító és ebben az évben üzletágat értékesítő adóalanyok hátrányosabb helyzetbe kerülnek a többi adózóhoz képest, ugyanis az üzletág-értékesítéshez kapcsolódó speciális adóalap-növelő tétel iparűzési adóban csak 2019. január 1-jétől kerülne törlésre.
A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos információcsere
2019-től a következő partnerországokkal bővül az adóhatóságok közötti automatikus információ csere az egyes jogi és magánszemélyek másik országban tartott pénzügyi számláiról: Bahama-szigetek, Hong-Kong, Katar, Kazahsztán, Libéria, Makaó, Panama, Uruguay.
Az Országonkénti jelentéssel (CBC Report) kapcsolatos automatikus információcserét érintő változások
A törvényjavaslat 2019-től lehetővé tenné az Országonkénti jelentések automatikus információcseréjét a következő partnerországokkal: Belize, Egyesült Arab Emírségek, Hong-Kong, Katar, Kazahsztán, Kolumbia, Monaco
Uniós vámjog
Vámjogi képviselő
A kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódóan vámkezelési szolgáltatásokat végző vámjogi képviselőknek a törvényjavaslat lehetőséget biztosítana arra, hogy szabályozott körülmények között „alvállalkozókat” vegyenek igénybe. A közreműködő igénybevételére csak akkor kerülhetne sor, ha a megbízó és a vámjogi képviselő erről megbízási szerződésben megállapodik, illetve a megbízó a meghatalmazásban erről rendelkezik. A közreműködő nem minősülne vámjogi képviselőnek, csak a vámjogi képviselőtől kapott másodlagos jogosultságok felhasználásával kezdeményezhetne olyan eljárást, amely váminformatikai rendszer útján zajlik.
AEO engedély feltételeinek teljesítéséhez kapcsolódó változás
Az engedélyezett gazdálkodói minősítés (AEO engedély) alapjául szolgáló feltétel teljesítésének vizsgálata során a végzett tevékenységhez kapcsolódó gyakorlati jellegű szakértelem vagy szakmai képesítés igazolása érdekében a kérelmező szerződéses keretek között igénybe veheti egy másik, már AEO C típusú engedéllyel rendelkező személy segítségét. A gyakorlatban előfordult, hogy a szerződtetett személyek az Uniós Vámkódex 39. cikk d) pont szerinti feltétel igazolása érdekében további szerződéses viszonyt kezdeményeztek egy harmadik személlyel. Az Európai Unió Bizottság szándékával összhangban a javaslat kimondaná, hogy a vámhatóság nem tekintené teljesítettnek az AEO engedély alapjául szolgáló feltételeket, ha a szerződtetett személy a kritériumok teljesítése érdekében további szerződéses viszonyt létesít egy harmadik személlyel.
Jogellenesen behozott áruk lefoglalása
A módosítás értelmében lehetőség nyílna arra, hogy a vámhatóság nem csak a gyorsított eljárással érintett jövedéki termékek esetében foglalhassa le a nem uniós árut és az ahhoz kapcsolódó átalakított szállítóeszközt, hanem az 50.000 Ft-os vámhiányt meghaladó, az Európai Unió területére beszállított és vám elé nem állított nem uniós áruk esetében is.
Vámhatósági engedélyezés szabályozása
A hatályos nemzeti jogszabály kizárólag az elfogadott exportőri engedély kiadásának feltételeit és az elfogadott exportőrökkel szembeni követelményeket határozza meg vámhatóság engedélyezési tevékenységére vonatkozóan. A benyújtott törvénymódosító javaslat az A.TR (EK-Törökországi társulási tanács) elfogadott exportőri engedély kiadásának feltételeit és az A.TR elfogadott exportőrökkel szembeni követelményeket is szabályozná.
Összevont biztosíték visszatartása
A jelenleg hatályos jogalkalmazási gyakorlat szerint a vámhatóság az összevont biztosíték esetén a garanciavállaló nyilatkozatban vagy készfizető kezesi szerződésben vállalt pénzügyi helytállási kötelezettség alól a kötelezettségvállalót az általános elévülési idő (3 év) végéig nem mentesíti. A törvényjavaslat elfogadását követően a vámhatóság egy évig tartaná vissza a biztosítékhoz nyújtott pénzügyi elemeket, amely időtartam lejártát követően azok felszabadulnak.
A törvényjavaslat elfogadása esetén a fenti módosítások 2019. január 1-jén lépnek hatályba.
ADÓZÁS RENDJE
A tervezet csökkentené az adóelőleg-kiegészítési szabályok megsértése esetén kiszabható mulasztási bírság összegét. A javaslat értelmében a mulasztási bírság maximális összege a befizetett előleg és az adóévi adó 90%-ának különbözetének 10%-ára csökkenne a jelenlegi 20%-ról.
A javaslat alapján 2019. január 1-jétől megszűnne a feltételes adómegállapítási kérelmek esetében az előzetes konzultáció lehetősége.
A tervezet megszüntetné az adózás rendjéről szóló törvény azon rendelkezését, amely értelmében az adóhatóság nem szabhat ki adóbírságot, késedelmi pótlékot a kivetés útján megállapított helyi adók ellenőrzése során. A módosítás 2019. január 1-jével lépne hatályba.
Az eljárási határidővel kapcsolatos szabályok a tervezet értelmében módosulnának. Az ügyintézési határidő adóhatóság által történő meghosszabbítás lehetséges eseteinek jelenlegi példálózó felsorolása taxatívvá (kizárólagossá) válna, amelyhez képest további eseteket csak törvény határozhatna meg. A jövőben továbbá a hiánypótlás és a próbagyártás időtartama nem számítana bele az eljárási határidőbe. A módosítások 2019. január 1-jével lépnének hatályba.
A kereskedelmi törvény veszteséges kiskereskedelmi tevékenységet szankcionáló rendelkezéseinek hatályon kívül helyezésével összefüggésben a javaslat értelmében azon adózókat, amelyeknek két egymást követő üzleti évben elért nettó árbevételük mindkét üzleti évben külön-külön eléri a 60 milliárd forintot és az adózott eredményük mindkét üzleti évben nulla vagy negatív, az adóhatóságnak kötelezően ellenőriznie kellene. Az ellenőrzést a második üzleti év beszámolójának elfogadását követően folytatná le az adóhatóság (az újonnan alakult vállalkozásokra eltérő szabályok vonatkoznának a tervezet értelmében). A rendelkezéseket a 2019-ben és az azt követően kezdődő üzleti évek tekintetében kellene először alkalmazni.
A javaslat a jelenlegi szabályozáshoz képest tovább szigorítaná az ellenőrzéshez, illetve ismételt ellenőrzéshez kapcsolódó eljárásban benyújtott fellebbezésben új tények és bizonyítékok előterjesztésének lehetőségét. A javaslat szerint a jövőben ellenőrzés esetén – a korábbi szabályokkal ellentétben nem az elsőfokú adóhatóság döntéshozatalakor, hanem az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő leteltekor az adóhatóság által nem ismert tényeket és bizonyítékokat, illetve az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő leteltéig az adóhatósághoz elő nem terjesztett bizonyítékokat nem lehetne figyelembe venni a fellebbezés elbírálása során. A módosítás 2019. január 1-jével lépne hatályba.
SZÁMVITEL
Üzletág értékesítés
A Javaslat új szabályokat vezetne be az üzletág értelmezésére és annak értékesítéséből származó eredmény elszámolására. Ezek alapján az üzletág-átruházás összesített nettó eredményét – mint egyetlen komplex tranzakció eredményét, annak előjelétől függően – az egyéb bevételek vagy az egyéb ráfordítások között lenne szükséges elszámolni függetlenül attól, hogy a kapott ellenérték meghaladja-e az üzletág piaci értéket vagy sem (a jelenlegi szabályok alapján a piaci értéket meghaladó rész a nettó árbevétel részét képezi) vagy az átadott eszközök között van-e készlet (amely értékesítéséből származó bevétel jelenleg jellemzően árbevételnek minősül).
A kiegészítő mellékletben be kellene mutatni az üzletág értékesítés során kivezetett eszközök és átvállalt kötelezettségek könyv szerinti értékét mérlegtételek szerinti megbontásban.
Üzleti év időtartama
A Javaslat egyértelműsítené a törvény alól KATA vagy KIVA szerinti adózás választása miatt kikerülő, valamint a törvény alá az adóalanyiság megszűnése miatt visszakerülő egyes gazdálkodók tört üzleti éveire vonatkozó beszámoló-készítési, illetve -közzétételi kötelezettségeket.
Valamennyi számvitelt érintő módosítást elsőként a 2019. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kellene alkalmazni, azonban alkalmazásuk a 2018. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is megengedett lenne.