Két, egymástól eltérő fókuszú, közvetlen és közvetett adózási vonatkozással bíró jogszabály-tervezet társadalmi egyeztetése zárult le a napokban. Az egyik a kőolajtermék-előállítókra kivetett extraprofitadó szabályainak módosítását érinti, míg a másik a hulladékgazdálkodási előírások uniós jogharmonizációját célozza. Az alábbiakban ezek legfontosabb elemeit tekintjük át röviden.
Kőolajtermék‑előállítók különadójának módosítása
A tervezet alapján a kőolajtermék-előállítókat terhelő különadó rendszere jelentősen módosul.
A módosítás egyik legfontosabb eleme, hogy a korábbi rendszerhez képest már nemcsak az 5 amerikai dollár feletti árkülönbözet esik magas adókulcs alá, hanem egy új, alsó sávot is bevezetnek. Ennek megfelelően a hordónként 2 és 5 amerikai dollár közötti pozitív árkülönbözetet 50%-os adókulcs terheli, míg az 5 amerikai dollárt meghaladó rész esetében továbbra is 95%-os adókulcs alkalmazandó. A szabályozás ezzel lényegében szélesebb körben vonja adó alá az extraprofit jellegű jövedelmeket.
Szintén lényeges változás, hogy a különadó alkalmazási időszaka meghosszabbodik, így az már nemcsak 2025-re és 2026-ra, hanem 2027-re is kiterjed. A módosított szabályokat első alkalommal a 2026 augusztusára vonatkozó havi kötelezettség megállapítása során kell alkalmazni, ami viszonylag gyors hatálybalépést jelent a piaci szereplők számára.
Az indokolás alapján a változtatások hátterében az energiaárak tartós volatilitása, valamint a nemzetközi és európai gazdasági környezet bizonytalansága áll, amely szükségessé teszi az extraprofit‑szabályok felülvizsgálatát és a költségvetési kockázatok kezelését.
Hulladékgazdálkodási jogharmonizáció
A társadalmi egyeztetésre bocsátott hulladékgazdálkodási tárgyú módosításcsomag alapvetően európai uniós jogharmonizációs célokat szolgál. A tervezett változások célja, hogy a hazai végrehajtási szabályok összhangba kerüljenek több új vagy módosuló uniós előírással, különösen a határon átnyúló hulladékszállításra, a csomagolásra és csomagolási hulladékra, valamint az európai hulladékjegyzék frissítésére vonatkozó szabályozással.
A csomag nem új hulladékgazdálkodási rendszer kialakítását célozza, hanem a már meglévő hazai szabályozási keretek uniós követelményekhez igazítását. Ennek megfelelően a módosítások jelentős része végrehajtási, technikai vagy adminisztratív jellegű. Ilyen változás például a határon átnyúló hulladékszállításhoz kapcsolódó bejelentések és adatszolgáltatások digitalizációja, amelynek keretében a jövőben az érintett eljárások egységes uniós elektronikus rendszeren, a DIWASS platformon keresztül zajlanának. Ez elsősorban a nemzetközi hulladékszállításban tevékenykedő gazdálkodók működését és adminisztrációját érintheti, de közvetlen adózási vagy díjfizetési következménnyel önmagában nem jár.
Hulladékgazdálkodási engedélyezés és nyilvántartások
A módosítások másik fontos csoportja a hulladékgazdálkodási engedélyezéshez, nyilvántartásokhoz és a hulladékazonosító kódokhoz kapcsolódik. Az új hulladékjegyzékhez való igazodás különösen az elemekhez és akkumulátorokhoz kapcsolódó hulladékkategóriák esetében lehet releváns. A tervezetek átmeneti szabályokat is tartalmaznak arra az esetre, ha a jelenleg működő hulladékgazdálkodók engedélyeit vagy nyilvántartott adatait az új hulladékjegyzék szerinti besorolások miatt módosítani kell. Ez a gyakorlatban elsősorban megfelelési és engedélyezési feladatokat jelenthet az érintett szereplők számára.
A csomag emellett több ágazati rendeletet is módosít, például az elektromos és elektronikai berendezések hulladékaira, a hulladékká vált gépjárművekre, a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekre, valamint egyes egyszer használatos műanyagtermékekre vonatkozó szabályokat. Ezek a módosítások jellemzően pontosító, technikai jellegűek. Kiemelhető például az italtartó poharakra vonatkozó szabályozás módosítása, amely a 10 tömegszázalékot meg nem haladó műanyagtartalmú papír italtartó poharak forgalomba hozatalát érinti.
Az EPR- és termékdíjszabályok érdemben nem változnának
A rendelkezésre álló szövegek alapján a módosítások nem célozzák sem a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, sem a környezetvédelmi termékdíj-szabályozás érdemi átalakítását. Nem jelennek meg új díjtételek, fizetési kötelezettségek, termékdíj-bevallási szabályok vagy olyan rendelkezések, amelyek közvetlenül az EPR-díjfizetési kötelezettség tartalmát módosítanák.
A tervezet érinti a csomagolási hulladékhoz kapcsolódó kiterjesztett gyártói felelősség teljesítésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedély iránti kérelem tartalmi elemeit, így például a kérelmező azonosító adatait, a forgalomba hozni tervezett csomagolás mennyiségét, a gyűjteni tervezett hulladék mennyiségét, a vállalt gyűjtési arányt, valamint a gyűjtési és kezelési rendszerek bemutatását. Ez azonban elsősorban engedélyezési és compliance-szempontból releváns, nem pedig az EPR-rendszer pénzügyi vagy anyagi jogi szabályainak módosításaként értékelhető.
Az Andersen EPR-tanácsadási szolgáltatásainak leírása ezen az oldalon olvashtó>>