2013. január 1-jétől bevezetésre került az ún. belföldi összesítő jelentés, melyet az áfa bevallás részeként a 2 millió Ft áthárított adót meghaladó ügyletek esetében kell benyújtaniuk az adózóknak. A gyakorlatban számos kérdés felmerül az összesítő jelentéssel kapcsolatban, ezért az alábbiakban összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A belföldi összesítő jelentés kétféle lehet: tételes és összevont. Fontos, hogyeladói minőségben csak tételes, míg vevői minőségben tételes és összevont összesítő jelentéskészítési kötelezettség is van. A belföldi összesítő jelentést a belföldi adóalany partnerrel folytatott, egyenes adózás alá eső ügyletekről kell teljesíteni.
- Tételes jelentés: Ha a számlában egy másik belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra áthárított áfa összege eléri vagy meghaladja a 2 millió forintot, az eladónak és a vevőnek is számlánként nyilatkozni kell a vevő/eladó adószámáról, számla sorszámáról, teljesítés időpontjáról, az adó alapjáról és az áthárított adó összegéről. A vevőnek azonban addig nem kell a tételes nyilatkozatban feltüntetnie a számlát, amíg azzal kapcsolatban nem gyakorol adólevonási jogot. Ha azonban akár részben is levonási jogot gyakorol, akkor a jelentésben szerepeltetnie kell a számlát, mégpedig annak teljes áfa-tartalmával.
- Összevont jelentés: A vevőt beszerzés esetén akkor terheli összevont összesítő nyilatkozattételi kötelezettség, ha ugyanabban a bevallási időszakban ugyanazon partner által kibocsátott több számlában összesen 2 millió forintot elérő, vagy meghaladó összegben gyakorol áfa-levonási jogot. Az összevont összesítő jelentés tartalmazza az értékesítő adószámát, és a számlákban feltüntetett adó összesített összegét.
Mire fontos odafigyelni a belföldi összesítő jelentés készítésekor?
- Olyan számláról, amiben nincs áthárított adó feltüntetve (pl. fordított adózás alá eső, vagy az Áfa tv. területi hatályán kívül eső ügyletek) nem kell adatot közölni.
- Az összevont nyilatkozattételi kötelezettség határértékének számításakor a levont áfa összege mérvadó, míg a jelentésben a számlákban feltüntetett, áthárított adót kell szerepeltetni, akkor is, ha nem a teljes összeg került levonásba helyezésre. Az összevont nyilatkozattételi kötelezettséget adóbevallási időszakonként kell vizsgálni.
- A számla adatait abban az áfa-bevallásban kell szerepeltetni, amelyikben annak áfa-tartalmát be kell vallani, tehát a nyilatkozattételi kötelezettség eladói minőségben a számla teljesítésének időpontjához, vevői minőségben pedig a levonási jog gyakorlásának időpontjához igazodik.
- Az előlegszámlák esetében, ha az előleg áfa-tartalma eléri a 2 millió Ft-ot, azt szerepeltetni kell a tételes összesítő jelentésben, és a később kibocsátott végszámlának szintén szerepelnie kell a tételes jelentésben, mégpedig a teljes (nem csak az előleggel csökkentett) áfa-összeget tartalmazó értékben.
- Számlamódosításoknak különös figyelmet kell szentelni, ugyanis a belföldi összesítő jelentésben azokról a számlákról tételes adatot kell szerepeltetni, amelyekben akár a módosítást megelőzően, akár azt követően, vagy előtte és utána is az áthárított adó összege eléri a 2 millió forintot, és a számlamódosítás(ok) előzményét is fel kell tüntetni a jelentésben.
- Gyűjtőszámla esetén a tételes összesítő jelentési értékhatárhoz a számla végösszege adótartalmát kell figyelembe venni, és a teljesítési időpontok közül a legkésőbbit célszerű feltüntetni.