A Kormány 2023. június 6-án terjesztette az Országgyűlés elé a T/4243. számú törvényjavaslatot, amely a 2024-es évre várható adóváltozásokat tartalmazza.
A következőkben adónemenként foglaljuk össze a fontosabb tervezett módosításokat. Érdemes kiemelni, hogy az extraprofitadó kormányrendelet számos, eredetileg ideiglenes rendelkezése átkerül az ágazati törvényekbe, így ezek a különadók állandósulnak. Fontos változások várhatóak a magánalapítványokkal és a bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatosan, növekedne az üzemanyagok jövedéki adóterhe, a foglalkoztatók véglegesen ekho-mentessé válnának, a légitársaságok és a munkaerőkölcsönzők részére új helyi adó kötelezettséget írna elő a jogszabály.
Extraprofit különadók
A 197/2022. (VI. 4.) Kormányrendelettel 2022-ben bevezetett extraprofit különadók szabályait az elmúlt időszakban számos esetben módosították, amelyekről mi is többször írtunk. A most benyújtott törvényjavaslat értelmében 2023. augusztus 1-jei hatállyal több különadóra vonatkozó rendelkezés (pl. a banki különadó, az értékpapír tranzakciós illeték szabályai vagy a pénzügyi tranzakciós illeték) lényegében változatlanul átkerülne a vonatkozó ágazati törvényekbe. Ezen felül a légitársaságok különadóját is zöldadóként, törvényi szinten szabályoznák (épp a most benyújtott törvényjavaslatban, amelynek címe: „A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról”). Ennek következtében a jelenleg rendeleti szinten szabályozott különadók nemhogy nem szűnnének meg 2025-ben, hanem állandósulnának.
Társasági adó
Veszteségelhatárolás
A javaslat alapján a 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett (és még rendelkezésre álló) elhatárolt veszteség felhasználhatóságára vonatkozó időbeli korlát megszűnne. Ezentúl korlátlan ideig, azaz nem csak legkésőbb a 2030. december 31. napját magában foglaló adóévben lehetne érvényesíteni a 2015-ig keletkezett veszteséget.
A javaslat törvényi szintre emelné azt a szabályt, amely szerint a csődeljárás vagy felszámolási eljárási egyezségben elengedett kötelezettséggel összefüggő veszteségelhatárolási szabályt kell alkalmazni akkor is, ha olyan kötelezettségről van szó, amelynek elengedésére reorganizációs eljárás vagy szerkezetátalakítási terv alapján kerül sor. Jelenleg ezt egy veszélyhelyzeti kormányrendelet rögzíti.
Termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaság fogalma
A termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaság fogalma bővülhet azzal az esettel, amikor az ilyen jellegű ingatlant az adózó a mérlegfordulónapot követően szerzi meg, majd a tagja a részesedést ugyanazon évben vezeti ki a könyveiből. Ebben az esetben a vonatkozó 75%-os arányszámot a tranzakciót megelőző napra vonatkozó főkönyvi nyilvántartásban szereplő adatok alapján kellene kiszámolni. Ezt a szabályt a javaslat hatálybalépését követően értékesített, kivezetett részesedésekre is alkalmazni kellene.
Adóalap módosító tételek
A javaslat a kedvezményezett eszközátruházással kapcsolatban pontosítja az átruházó társaság által alkalmazható és alkalmazandó adóalap-módosító tételeket. A módosítás tartalmi változást nem jelentene, csupán átemelné a számviteli törvény által e tekintetben használt szófordulatokat. Az adóalap-módosításkor az átruházónak továbbra is a kedvezményezett eszközátruházás eredményét kellene figyelembe vennie.
Enyhítést fogalmaz meg a javaslat egyes adományok társasági adó szempontú levonhatóságával kapcsolatban. Ezentúl ugyanis külön igazolás nélkül elismert ráfordításnak minősülhet a társasági adó alapjában a Nemzeti Összefogás Számlaszáma javára visszafizetési kötelezettség nélkül (és adomány jogcímen) adott támogatás, juttatás.
A reklámadóról szóló törvény szerinti reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költségek a jelenlegi szabályozás alapján nem a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősülnek, így a társasági adó alapját növelik. A javaslat ezt a tételes tilalmat feloldaná, aminek következtében az ilyen jellegű kiadások érvényesíthetőek lennének társasági adó szempontból.
Helyi iparűzési adó
Adóelőleg meghatározása egyszerűsített adóalap esetén
A kisvállalkozóknak 2023. január 1-jétől lehetőségük van a helyi iparűzési adóalapjuk különböző bevételi sávok figyelembevételével, fix összegben történő megállapítására. A törvény az adóalapnak az ezzel a módszerrel történő meghatározására való áttérés évére vonatkozóan már most is speciális szabályokat tartalmaz az adóelőleg kiszámítására. A jelenlegi szabályok szerint azonban annak a kisvállalkozónak, aki az előző adóévében a 25 millió Ft, illetve a 120 millió Ft feletti bevételt elérte, de az adóévben új önkormányzat illetékességi területén telephelyet nyit, vagy székhelyét oda áthelyezi, nincs adóelőleg-fizetési kötelezettsége az új telephely fekvése szerinti önkormányzat felé. A módosítás ezt a helyzetet rendezné, az ilyen esetben ugyanis az adóelőleget az alábbiak szerint kellene megállapítani: a legmagasabb, azaz a 8,5 millió Ft-os fix összegű adóalapot az adókötelezettség adott településen való fennállásának napjaira kellene arányosítani, majd az önkormányzat rendelete szerinti adómértékkel szorozni.
A légitársaságokat és a munkaerő-kölcsönzőket érintő új szabályozás
2024. január 1-jétől a javaslat a légi személyszállítást vagy munkaerő-kölcsönzést végző vállalkozókra vonatkozóan jelentős változásokat léptetne életbe.
A légi személyszállítást végző vállalkozók (vagyis azon a vállalkozók, akik nettó árbevételének legalább 75%-a az adóévben légi személyszállítási szolgáltatásból és azzal együtt nyújtott szolgáltatásokból származik) esetében ugyanis helyi adó telephelynek minősülne annak az önkormányzatnak az illetékességi területe, ahol olyan, a légiközlekedésről szóló törvény szerinti repülőtér van, ahonnan e vállalkozó járatai indulnak. Ezzel párhuzamosan ezen vállalkozások nettó árbevételét is meghatározná a jogszabály, amely a Magyarországról induló személyszállító járatok igénybevételéért és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokért fizetendő ellenértékkel egyezne meg. A helyi adókról szóló törvény mellékletének módosításával sajátos adóalap-megosztási módot is meghatározna a jogalkotó ezen vállalkozók számára, és a külföldre jutó adóalaprészük számításának módját is definiálná.
Az Mt. szerinti munkaerő-kölcsönzést végző vállalkozó esetén minden olyan önkormányzat illetékességi területe telephellyé válna (és így az önkormányzat jogosult lenne az iparűzési adóra), ahol a kölcsönzött munkavállalók az adóéven belül összesen legalább 1440 óra időtartamban munkát végeznek.
Egyéb módosítások
A hatályos szabályok szerint az egyéni vállalkozónak a tevékenysége szünetelése esetén megszűnik iparűzési adóalanyisága, tekintve, hogy vállalkozási tevékenységet ekkor ténylegesen nem végez. A javaslat szerint azonban azok az egyéni vállalkozók, akik vállalkozói tevékenységüket az adott adóéven belül egybefüggően kevesebb mint 181 napig szüneteltetnék, adóalanyok maradnának, így mentesülnének az adóalanyiság megszűnésével járó adminisztrációs terhektől (záró bevallás beadása, változásbejelentés).
A javaslat technikai módosításokat tartalmaz a hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás nettó árbevételét növelő tételekre vonatkozóan IFRS alkalmazása esetén.
Ezek a módosítások szintén 2024 január 1-jétől lépnének életbe.
Gépjárműadó
2024. január 1-jétől a gépjárműadót egy összegben, minden év április 15-ig kellene majd megfizetni a javaslat alapján. Erre a magánszemélyek öthavi részletfizetési engedélyt kérelmezhetnének.
A javaslat bővítené az adómentességek körét, mivel az egyesület és az alapítvány mellett a köztestület is adómentessé válna a tulajdonában lévő gépjárművek utáni adó fizetése alól. Továbbá üzembentartóként is mentesülnének ezek a személyek az adófizetés alól, ha a jármű tulajdonosa egy másik egyesület, alapítvány, köztestület vagy költségvetési szerv, feltéve, hogy sem az üzemben tartónak, sem a tulajdonosnak nem keletkezett a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége.
Jogtechnikai módosításként törölnék a „Z” rendszám betűjelet a jogszabályból, tekintettel arra, hogy a rendszámok képzésének megváltozása miatt az ideiglenes rendszámtáblák is változtak, és az eddigi „E”, „M”, „P”, „SP” és „Z” betűjelűek helyett egységesen „I” betűjelűeket adnak már ki az ideiglenes rendszámok esetében.
Innovációs járulék
A járulék alapjának meghatározása
A javaslat értelmében az innovációs járulék alapjának meghatározása transzferár szempontból összhangba kerül a helyi iparűzési adó alapjával. A módosítás eredményeként az innovációs járulék alapjának meghatározása során a szokásos piaci árat a társasági adózás rendszerében előírt módszertan szerint szükséges meghatározni.
A kisvállalati adóalany választása
A javaslat a KIVA alanyok számára megteremti a lehetőséget, hogy amennyiben innovációs járulék fizetésére kötelezettek, akkor az adóalapot az egyszerűsített módon meghatározott helyi iparűzési adóalap szerint is meghatározzák (azaz a KIVA alapjának 20%-kal növelt összege után is megállapíthatják).
A fenti lehetőség választható, bejelentéshez kötött és adóévre szól. Az új járulékalap meghatározás első alkalommal a KIVA-s adózó 2023. adóévére is alkalmazható, feltéve, hogy a vonatkozó bevallási határidő még nem járt le.
Robin Hood-adó
Törvényi szintre emelkednének a veszélyhelyzeti rendelkezések
A javaslat értelmében 2023. augusztus 1-jével hatályát vesztené a 816/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet, amely a Robin Hood-adó tekintetében a veszélyhelyzet kapcsán bevezetett módosításokat tartalmazza, a veszélyhelyzeti rendelkezések azonban beépülnének a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről 2008. évi LXVII. törvénybe.
A javaslat egyértelműsítené azt a veszélyhelyzeti rendelkezést, hogy abban az esetben, amennyiben az adóalany adóköteles tevékenységen kívüli tevékenységet is végez, az adóalapját az adóköteles tevékenység árbevételének az összes árbevételhez viszonyított arányában kellene megosztania.
Az arányosítás során annak a kőolajterméket értékesítő kereskedőnek, amely az általa külföldről beszerzett kőolajterméket Magyarországon értékesíti, az adóalapját a külföldről és a belföldről beszerzett kőolajtermék arányában kell megosztania. A javaslat értelmében annyival módosulna a veszélyhelyzeti rendelkezés, hogy a Magyarországon értékesített kőolajtermék lenne adóköteles, illetve az arányosítás során a külföldről és belföldről beszerzett kőolajtermék értékesítéséből származó árbevételnek nem az eladott áruk beszerzési értékén (ELÁBÉ) belül, hanem az összes, áruként beszerzett kőolajtermék beszerzési értékén belül képviselt arányát kellene figyelembe venni.
A javaslat értelmében a fenti arányosításról nyilvántartást is kellene vezetniük az adóalanyoknak. Ennek tartalmaznia kellene
- a fenti mechanizmus szerint kialakított arányszámot,
- az áruként beszerzett összes kőolajtermék beszerzési értékét,
- a belföldről áruként beszerzett kőolajtermékek beszerzési értékét, valamint
- a külföldről áruként beszerzett kőolajtermékek beszerzési értékét.
A fenti módosítások 2023. augusztus 1-jén lépnének hatályba.
Az energiaellátó fogalmának módosulása
A javaslat értelmében a kőolajtermékekhez kapcsolódóan módosulna az energiaellátó fogalma, és így a Robin Hood-adó alanyának minősülne a kőolajtermék-előállító, kőolajtermék nagykereskedő és az a kőolajterméket értékesítő kereskedő, aki az általa külföldről beszerzett kőolajterméket Magyarországon értékesíti.
Az energiaellátó fogalma 2023. augusztus 1-jével módosulna a fentiek szerint.
A számvitelt érintő módosítások
Határon átnyúló átalakulások
A törvényjavaslat alapján pontosítanák, hogy a határon átnyúló átalakulások tekintetében a Számviteli törvény(a továbbiakban: Sztv.) általános átalakulásokat érintő rendelkezésein túlmenően a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról és egyéb jogharmonizációs célú törvénymódosításról szóló 2021. évi CXXIV. törvény szabályait is megfelelően kell alkalmazni. Utóbbi jogszabály a Sztv. rendelkezéseihez képest egyéb speciális előírásokat is tartalmaz a határon átnyúló átalakulások vonatkozásában.
A javasolt rendelkezést a 2024-ben induló üzleti évre már kötelező lenne alkalmazni, a 2023-ben induló üzleti év esetében azonban csak lehetőség lenne.
A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés honlapon való elérhetősége
A törvényjavaslat kiegészítené a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésre irányuló szabályokat azzal, hogy a jelentésnek legalább öt egymást követő évben elérhetőnek kell lennie az adott társaság honlapján a folyamatos megtekinthetőség érdekében. A szabály vonatkozna a Sztv. szerinti, a jelentés teljeskörűségének hiányára vonatkozó nyilatkozatra is.
Ez a szabály 2024. június 22-én vagy az azt követően induló üzleti évre lenne alkalmazandó.
Személyi jövedelemadó
Családi adókedvezmény
A javaslat 2023. augusztus 1-jétől törvényi szintre emelné azt a már veszélyhelyzeti kormányrendelet értelmében hatályos szabályt, mely szerint, ha tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos személynek minősülő kedvezményezett eltartottról gondoskodik a magánszemély, akkor a családi adókedvezményt jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 66 670 forinttal növelt összegben veheti igénybe.
A javaslat értelmében lehetővé válna a családi pótlékra saját jogán jogosult, rokkantsági járadékban részesülő magánszemély és a vele közös háztartásban élő magánszemély számára is, hogy a kedvezmény igénybevételére jogosult személyre vonatkozó választásukat az adóbevallásban megváltoztathassák.
Úgy egészítenék ki a családi kedvezmény érvényesítéséhez szükséges nyilatkozat adattartalmát, hogy a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családokat megillető többletkedvezmény szempontjából figyelembe vehető kedvezményezett eltartottakról is nyilatkozni kellene.
30 év alatti anyák kedvezménye
Szintén törvényi szintre emelné a javaslat a 30 év alatti anyák személyi jövedelemadó kedvezményére vonatkozó szabályokat.
A személyi jövedelemadó kedvezményre az a 30. életévét be nem töltött, gyermeket vállaló nő jogosult, akinek a családi kedvezményre való jogosultsága magzatára, vér vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a 30. életéve betöltését megelőző napig megnyílik.
A fiatal anya a kedvezményt a tételesen felsorolt, összevont adóalapba tartozó jövedelmei tekintetében érvényesítheti. Az adókedvezmény legfeljebb a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset mértékéig érvényesíthető. Ez 2023-ban havi 499 952 forint.
Jogosultsági hónapként az a hónap vehető figyelembe, amelyben a fiatal anya családi kedvezményre való jogosultsága fennáll, de legkorábban a 25. életéve betöltésének hónapját követő hónap. A kedvezmény legfeljebb annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesíthető, amely évben a fiatal anya betölti a 30. életévét.
Bizalmi vagyonkezelés alapján kezelt vagyon és magánalapítványi vagyon
A javaslat szerint a jogszabályváltozás kihirdetését követő 30 napon túl létrejött bizalmi vagyonkezelések és meglévő bizalmi vagyonkezelésbe további vagyonelem átadása esetén jelentősen módosulna a jelenlegi kedvező adózási környezet.
A javaslat szerint a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján vagyont rendelő személy vagyonrendelése, illetve a magánalapítvány esetében az alapító, csatlakozó magánszemély alapítványba történő vagyonrendelése értékesítésnek minősülne. A szabályt a rendelkezés hatályba lépését követően létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszony, illetve bejegyzett magánalapítvány esetében kellene alkalmazni. Az új szabályt ezen felül a már meglévő bizalmi vagyonkezelés és bejegyzett magánalapítvány esetén a hatályba lépést követően, további vagyonelem átadására vonatkozóan is alkalmazni kellene.
Az értékesítésből származó jövedelem az átadott vagyoni érték azon értéke lenne, melyen a kezelt vagyon, illetve az alapítvány számviteli nyilvántartásba vette, csökkentve az átadott vagyon általános szabályok szerint megállapított szerzési értékével.
A jövedelem adókezelése az átadott vagyonelem tárgyától függene, így a jövedelem minősülhet ingatlanértékesítésből származó jövedelemnek vagy akár árfolyamnyereségnek is.
A magánszemélynek a jövedelmet az értékesítés adóévéről szóló adóbevallásában kellene bevallania és az adóbevallás benyújtására rendelkezésre álló határidőig megfizetnie.
A törvényjavaslat meghatározná továbbá a bizalmi vagyonkezelésből és magánalapítványból juttatott (nem pénzbeni) vagyon szerzési értékére vonatkozó szabályokat is. A rendelkezések alapján a kiadott vagyoni érték szerzési értéke az az érték lenne, melyen a kezelt vagyon a magánalapítvány számviteli nyilvántartásában a vagyoni érték kiadásakor értékhelyesbítés nélkül szerepelt. Azonban, ha a juttatott vagyont a kezelt vagyon vagy az alapítványi vagyon által nem pénzben juttatott osztalékként szerezték meg, a vagyon szerzési értéke a vagyoni érték megszerzése időpontjára számított szokásos piaci érték.
A szerzési értékről a javaslat alapján a vagyonkezelő és a magánalapítvány a vagyonelem kiadását követő 30 napon belül köteles lenne tájékoztatni a kedvezményezettet, illetve adatot kellene szolgáltatnia az adóhatóság felé.
A módosítás értelmében a vagyonelem tulajdonba adását nem eredményező vagyoni érték juttatása adómentes bevételnek minősül, ugyanakkor adóköteles lenne az e juttatással összefüggésben a kezelt vagyonnál, illetve a magánalapítványi vagyonnál felmerülő költség, ráfordítás. Például a bizalmi vagyonkezelésre rendelt üdülő ingyenes használata adómentes, ugyanakkor az üdülő kezelt vagyon által fizetett rezsiköltsége már személyi jövedelemadó tárgya lenne. Ezen rendelkezést a már meglévő bizalmi vagyonkezelés, magánalapítványi vagyon terhére történő juttatás esetén is alkalmazni kellene, amennyiben a juttatásra a hatályba lépést követően kerül sor.
A jövedelem utáni adót a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon vagy az alapítványi vagyon terhére kellene majd elszámolni, és a költség/ráfordítás elszámolása időpontja (hónapja) kötelezettségeként a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon, határidőre kellene majd bevallani és megfizetni.
A törvénymódosítás pontosítaná az osztalék fogalmát a kezelt vagyon és a magánalapítványi vagyon tekintetében. A rendelkezés szerint bizalmi vagyonkezelés esetén osztaléknak minősül a számviteli szabályok szerinti tartalék terhére juttatott vagyoni érték, míg magánalapítvány esetén a számviteli szabályok szerint felhalmozott adózott eredmény értékét meg nem haladó összegben juttatott vagyoni érték azzal, hogy utóbbi esetében azt kell feltételezni, hogy először az osztalék kifizetése történik meg.
Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem
A javaslat 2024. január 1-jei hatállyal egyértelműsítené, hogy a kriptoeszközzel végrehajtott ügylettel kapcsolatos veszteség akkor is elszámolható, ha a magánszemélynek nem származott bevétele a tárgyévben ilyen ügyletből. Ezáltal az adókiegyenlítés révén a következő két évben elért nyereségének adóját csökkentheti a tárgyévi veszteségre jutó adó összegével.
Ezen felül a módosítás értelmében bővítenék a kriptoeszköz megszerzésére fordított kiadások felsorolását az Szja tv. szerinti jövedelemként megszerzett kriptoeszköz értékével is. E szerint megszerzésre fordított kiadásnak kell tekinteni például a tárgyévben kriptoeszköz formájában kapott osztalékjövedelem összegét is tekintettel arra, hogy az már a jövedelem megszerzésekor más jogcím szerint adóköteles juttatás volt.
Munkába járás költségének megtérítése
A javaslat 2023. augusztus 1-jétől törvényi szintre emelné azt a már veszélyhelyzeti kormányrendelet értelmében hatályos szabályt, melynek alapján a külön kormányrendelet szerinti munkába járás jogcímén juttatott jövedelem megállapításánál figyelmen kívül hagyható költségtérítés összege kilométerenként 15 forint helyett 30 forint.
Önkéntes kölcsönös pénztár
A törvényi rendelkezések értelmében a magánszemély csak egy önkéntes kölcsönös pénztárt jogosult megjelölni a bevallás rendelkező nyilatkozatában akkor is, ha egyébként több pénztárnak is tagja. A javaslat szerint 2024. január 1-jét követően az adóhatóság az adóbevallási tervezetben az előző évi rendelkező nyilatkozatban megjelölt pénztárat fogja figyelembe venni.
80%-os költséghányad alkalmazása
A javaslat értelmében 2023. augusztus 1-jei hatállyal a személygépjármű-vezető képzés tevékenységet végző átalányadózó egyéni vállalkozók is jogosultak lennének a 80%-os költséghányad alkalmazására.
Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése alatt szerzett bevétel, felmerült kiadás
A törvényjavaslat alapján a szüneteltetés kezdő napjától az addig végzett egyéni vállalkozási tevékenységre tekintettel befolyt ellenérték a szüneteltetés megkezdését megelőző napon megszerzett vállalkozói bevételnek, míg a szüneteltetés kezdő napjától az addig végzett tevékenységre tekintettel igazoltan felmerült kiadás a szüneteltetés megkezdését megelőző napon elszámolható vállalkozói költségnek minősülne. Következésképpen a javaslat 2024. január 1-jét követően rendezné, hogy a szüneteltetés(ek) ideje alatt befolyt bevételek és felmerült kiadások az általános szabályok szerint legyenek elszámolhatóak év közben.
Vagyonrendezési eljárás során a volt tagnak juttatott bevétel
A javaslat 2024. január 1-jétől rendezné a vagyonrendezési eljárás keretében a társas vállalkozás vagyonából szerzett bevétel adókezelését. A rendelkezés értelmében a volt tagnak a társas vállalkozás jogutód nélküli törlését követő vagyonrendezési eljárás folyamán a társaság vagyonából juttatott pénzbeni, illetve nem pénzbeni kifizetés az egyéb jövedelmek között lenne nevesítve. Ez azt jelenti, hogy ilyen esetben a volt tagnak nem a vállalkozásból kivont jövedelem szabályai szerint, hanem az egyéb jövedelemre irányadó rendelkezések alapján kellene teljesítenie adókötelezettségét.
Szociális hozzájárulási adó
Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése
A javaslat egyszerűsítené az egyéni vállalkozók szociális hozzájárulási adóalap számítását a tevekénység szünetelése esetén. A jelenlegi szabályok alapján a szocho adóalap számítása során nem kell figyelembe venni azokat a napokat, amelyre az egyéni vállalkozó a tevékenységét szüneteltette, azonban a módosítás következtében a szüneteltetés csak teljes naptári hónapra lenne alkalmazható. Tehát az adót teljes hónapra meg kellene fizeti azokban a hónapokban is, amelyekben az egyéni vállalkozó a tevékenységét nem a hónap egészében szüneteltette.
Ezen rendelkezést a 2023. december 31-ét követően megkezdett szüneteltetések esetében kellene majd először alkalmazni.
A kifizető által követendő eljárás egyéb jövedelem juttatása esetében
A javaslat meghatározná a kifizető eljárási jellegű kötelezettségeit az Szja tv. szerinti kifizetőtől származó egyéb jövedelem juttatása esetén. Eszerint az Art. rendelkezéseinek megfelelően a kifizetőnek havonta merülne fel adómegállapítási, bevallási és fizetési kötelezettsége, kivéve, ha nem a kifizető kötelezettsége az adóelőleg megállapítása.
Változás lehet a szociális hozzájárulási adókedvezményekbe bevonható munkavállalók körében
A javaslat értelmében 2023. november 1-jétől a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvény alapján foglalkoztatott vendégmunkás nem lenne munkaerőpiacra lépőnek tekinthető, így utána a vonatkozó adókedvezmény nem lenne érvényesíthető.
A javaslat kiterjesztené a megváltozott munkaképességű személy Szocho tv. szerinti fogalmát, miszerint 2023. augusztus 1-jétől megváltozott munkaképességű személynek minősülne az a személy is, aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül. Így bővülne a megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezménybe bevonható munkavállalók köre.
Vendégmunkásokra vonatkozó adókötelezettség kiterjesztése
A hatályos szabályok szerint nem terheli szocho fizetési kötelezettség a Tbj. szerint külföldinek minősülő személy által szerzett vállalkozásból kivont jövedelmet, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmet, osztalékot, vállalkozói osztalékalapot, árfolyamnyereségből származó jövedelmet, az Szja tv. szerint egyéb jövedelemnek minősülő jövedelmet, és béren kívüli juttatás vagy egyes meghatározott juttatás címén megszerzett jövedelmet. A módosítás szerint azonban a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvény alapján foglalkoztatott vendégmunkás által szerzett, imént felsorolt jövedelmek már nem mentesülnének a szocho alól.
Társadalombiztosítás
A biztosítás szünetelése során, az egyéni vállalkozás által szerzett jövedelem kapcsán alkalmazandó szabály pontosítása
A javaslat egyértelműbbé tenné, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésének ideje alatt, de a szüneteltetést megelőzően végzett vállalkozói tevékenységre tekintettel befolyt bevételre is alkalmazni kell a Tbj. általános szabályát, amely szerint a biztosítás szüneteltetése alatt a szüneteltetést megelőzően fennálló biztosítással járó jogviszony alapján megszerzett járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak megszerzésére a szüneteltetés kezdő napját megelőző napon került volna sor. A módosítás a kihirdetést követő naptól válna hatályossá.
Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése
A szocho törvényhez kapcsolódó módosítási javaslattal összhangban, a Tbj. törvény vonatkozásában is alkalmazandó lenne, hogy az egyéni vállalkozási tevékenység szüneteltetésére vonatkozó járulék kötelezettség alóli mentesülés csak teljes naptári hónapra lenne alkalmazható. Tehát a járulékot teljes hónapra meg kellene fizeti azokban a hónapokban is, amelyekben az egyéni vállalkozó a tevékenységét nem a hónap egészében szüneteltette.
Ezen rendelkezést szintén a 2023. december 31-jét követően megkezdett szüneteltetések esetében kellene majd először alkalmazni.
Az átalányadózó egyéni vállalkozó által érvényesíthető családi járulékkedvezmény mértéke
Az átalányadózó egyéni vállalkozókra bevezetett göngyölítéses járulék- és szociális hozzájárulási adóalap megállapítási módszer miatt a javaslat pontosítaná a családi járulékkedvezménynél figyelembe vehető járulékalapot. Eszerint az érvényesíthető családi járulékkedvezmény havi összege a családi kedvezmény havi összegének és az átalányban megállapított jövedelem havi összegének a különbözetének a 15 százaléka (ha az pozitív), de legfeljebb a göngyölítéses módszerrel megállapított havi járulékalap után fizetendő járulék.
Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA)
Kifizetőtől történő bevételszerzés pontosítása
A javaslat pontosítaná a kisadózói alanyiság megszűnésének azon esetét, amely kifizetőtől történő bevételszerzés miatt következik be. A javaslat értelmében egyértelműsítenék, hogy csak a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként szerzett bevétel eredményezi az adóalanyiság megszűnését. A jelenleg is hatályos rendelkezés szó szerinti értelmezése alapján ugyanis akár tőkejövedelem kifizető általi juttatása is eredményezheti az adóalanyiság megszűnését. Továbbra sem módosulna az a szabály, hogy az adóalanyiságot nem szűnteti meg az a bevétel, ami a TESZOR’15 49.32.11 szerinti taxis személyszállításból származik.
Kisadózói adóalanyiság megszűnése
A javaslat 2023. augusztus 1-jétől pontosítaná, hogy a kisadózó annak a hónapnak az utolsó napjával veszítené el adóalanyiságát, amelyikben már nem minősül főállású egyéni vállalkozónak. Tekintettel arra, hogy az tételes adó alanya csak főfoglalkozású egyéni vállalkozó lehetett, a jelenleg hatályos rendelkezés szerint a kisadózó azonnali hatállyal elveszíti adóalanyi jogosultságát.
Amennyiben a fentiek miatt szűnik meg a kisadózó adóalanyisága, a kisadózó a tárgyhónapot követő 15 napon belül köteles lenne bejelenteni az állami adóhatósághoz ezt a tényt.
A javaslat értelmében a főállású kisadózói minősítés megszűnésekor az adóhatóság határozattal állapítaná meg a kisadózói adóalanyiság megszűnését akkor is, ha az adózó a bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, vagy a bejelentésében az adóalanyiság megszűnésének időpontját helytelenül jelöli meg.
Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO)
A javaslat törvényi szintre emelné azt a már 2022. szeptember 1-je óta veszélyhelyzeti kormányrendelet alapján alkalmazandó szabályt, hogy a kifizetőnek nem kell egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást fizetnie.
Egyszerűsített foglalkoztatás (EFO)
A javaslat 2023. augusztus 1-jei hatállyal törvényi szintre emelné a korábban az extraprofit különadókról szóló kormányrendeletben kihirdetett intézkedéseket, amelyek alapján az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett foglalkoztatás után fizetendő közterhek, illetve az ezzel összefüggő nyugellátás számítási alapját a minimálbérhez igazodva állapítják meg.
Ennek megfelelően a munkáltató által fizetendő közteher mértéke a munkaviszony minden naptári napjára
- a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a hónap első napján érvényes minimálbér 0,5%-a,
- az alkalmi munkára vonatkozóan a hónap első napján érvényes minimálbér 1%-a,
- a filmipari statiszták esetében a hónap első napján érvényes minimálbér 3%-a.
A nyugellátás számítási alapja
- a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén naponta a hónap első napján érvényes minimálbér 1,4%-a,
- az alkalmi munkára vonatkozóan és a filmipari statiszták esetében a hónap első napján érvényes minimálbér 2,8%-a.
A fentieken túl törvényi szintre emelkedne a filmipari statiszták alkalmi munkából származó napi nettó jövedelmének felső határát meghatározó számítás módja is, amely a veszélyhelyzet alatt életbe lépett szabályok alapján továbbra is a hónap első napján érvényes minimálbér 12%-ában lenne meghatározva.
A fenti összegeket száz forintra kerekítve kellene meghatározni.
Általános forgalmi adó
Jogutódlás esetkörei – csoportos adóalanyiságból történő kiválás, jogszabályon alapuló feladatátszervezések
A javaslat (mint törvény) kihirdetését követő naptól a csoportos adóalanyiságból történő kiválás is jogutódlással történő megszűnésnek minősülne áfa szempontból, tehát nem keletkezne áfafizetési kötelezettség termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás jogcímén a kiválás kapcsán. Az áfát érintő jogok és kötelezettségek (pl. az egyetemleges felelősség) is a jogutódlással történő megszűnés szabályainak megfelelően alakulnának.
Jogszabályban meghatározott feladatátszervezések során, ha a jogszabály alapján feladatot ellátó egyik adóalanytól a feladat ellátása más adóalanyhoz kerül, és jogszabály kimondja, hogy a feladatot átvevő adóalany jogutód, akkor az átadást a törvény kihirdetését követő naptól áfa szempontból is jogutódlásnak kellene tekinteni. Ennek megfelelően (a további már eddig is hatályos feltételek fennállása esetén) ebben az esetben sem keletkezne áfafizetési kötelezettség termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás jogcímén, továbbá az átadót a szerzővel együtt egyetemleges felelősség terhelné a szerzésig bezárólag keletkezett áfakötelezettségek tekintetében. A javaslat a jogutódlás más esetköreihez hasonlóan rendezné az átadott tárgyi eszközökhöz kapcsolódó korrekciós szabályokat is, tehát évközi átadás esetén időarányos számítás végzése szükséges mindkét félnél.
Kötelező visszaváltási díjas rendszer
A törvényjavaslat tartalmazza a 2024. január 1-jével induló kötelező visszaváltási díjas rendszerhez (DRS) kapcsolódó áfa szabályokat.
Az eddig alkalmazott betétdíjas termékek betétdíjával ellentétben a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek visszaváltási díja nem lenne része az értékesítés adóalapjának, így míg a betétdíjas termék visszaváltásakor az adó alapja utólag csökken, ezen visszaváltási díj visszatérítésekor az adóalap utólag sem változik.
A javaslat szerint termékértékesítésként adófizetési kötelezettség keletkezik a visszaváltási rendszert működtető adóalany oldalán a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek vissza nem váltása után. A fizetendő adót az adóév utolsó napján (jogutód nélküli megszűnés esetén a megszűnést megelőző napon) kell majd megállapítani a vissza nem váltott termékek (forgalomba hozott termékek és a visszaváltott termékek mennyiségének különbözete) visszaváltási díját alapul véve. Ha a vissza nem váltott termékekre vonatkozó számítás eredménye negatív, az adóalap nulla lesz. Az adóalap meghatározásakor a visszaváltási díjat úgy kell tekinteni, mint ami már az áfa összegét tartalmazza, az adó így a visszaváltási díj 21,26%-a lesz.
Az Európai Közösség más tagállamában letelepedett adóalany belföldi ingatlanszerzése
A törvényjavaslat szerint megnyílna a lehetőség a belföldön nem, de az Európai Közösség más tagállamában letelepedett adóalanyok számára, hogy a belföldi ingatlan szerzése után előzetesen felszámított áfát a belföldön nem letelepedett adóalanyokra vonatkozó áfa-visszatéríttetési eljárás (ELEKÁFA) keretében érvényesítsék (korábban erre – a szükséges feltételek fennállása esetén – a nemzeti áfa bevallás keretében volt lehetőség). Az új szabályt azokra a még más módon (bevallás vagy különös visszatérítési eljárás) nem érvényesített beszerzésekre lehet alkalmazni, ahol a fizetendő adót 2021. december 31-jét követően kellett megállapítani.
Egyablakos rendszer alkalmazásának megszűnése
A hatályos szabályozás szerint a kis forgalmat bonyolító, más tagállamba, nem adóalanyoknak értékesítő e-kereskedők dönthetnek arról, hogy nem a számukra biztosított kivételes szabály (miszerint letelepedési helyük szerinti tagállamban teljesítik adókötelezettségüket), hanem a főszabály szerinti adózást választják. Ez a választásuk 2 évig köti az adóalanyokat. Ilyen választásnak minősül az is, ha az adóalany bejelentkezik az egyablakos rendszerbe (OSS). A javaslat szerint az adóalanynak, ha a regisztrációt követő évtől kezdőden két éven belül nem alkalmazza tovább az egyablakos rendszert, nyilatkoznia kell majd, hogy az egyablakos rendszerbe való bejelentkezéskor jogosult volt-e a teljesítési helyre vonatkozó kivételes szabály alkalmazására, ezáltal biztosítva, hogy nyomon követhetővé váljon a 2 éves választáshoz kötöttség fennállása.
E-nyugta
A törvényjavaslat meghatározza az e-nyugta szabályozásához kapcsolódó fogalmakat (e-nyugta, e-pénztárgép, nyugtatár, nyugtatár szolgáltató, pénztárgép, vevői alkalmazás), felhatalmazó rendelkezéseket hoz az e-nyugta szabályozására vonatkozó rendelet megalkotása tekintetében, illetve ezzel összefüggésben pontosítja a pénztárgépekre vonatkozó szabályozáshoz kapcsolódó felhatalmazó rendelkezéseket.
Haladéktalan számlakibocsátási kötelezettség
A törvényjavaslat a fizetés módjától függetlenül haladéktalan számla-kibocsátási kötelezettséget írna elő, amennyiben az ellenérték megfizetésére a teljesítésig (illetve gyűjtőszámla esetében a teljesítés napján) sor kerül.
Jövedéki adó
A javaslat egyrészről törvényi szintre emelné az extraprofit különadókról szóló kormányrendeletben korábban megállapított jövedéki adómértékeket, így az alkohol- és dohánytermékek jövedéki adóterhelése lényegében nem változna. Az üzemanyagok (benzin, petróleum és gázolaj) esetében azonban jelentős adóemelés várható.
A három jövedéki termékköre vonatkozóan tehát az alábbiak szerint alakulna a jövedéki adó mértéke.
Energiahordozók jövedéki adója
- A benzin jövedéki adója abban az esetben, ha a kőolaj világpiaci ára hordónként 50 dollárnál több, literenként 120 forintról 152,55 forintra nő, ha pedig a kőolaj világpiaci ára a hordónkénti 50 dollár alatt marad, akkor 125 forintról 157,55 forintra nő.
- A petróleum jövedéki adója hordónkénti 50 dolláros világpiaci kőolajár felett 124,2 forintról 152,55 forintra nő, 50 dolláros kőolajár alatt 129,2-ről 157,55 forintra emelkedik,
- A gázolaj üzemanyagként vagy tüzelő- / fűtőanyagként történő felhasználása esetén az adó 50 dolláros világpiaci olajár fölött 110,35-ről 142,9 forintra nő literenként, 50 dolláros olajár alatt 120,35 forintról 152,9 forintra.
Az extraprofitadókról szóló kormányrendelet szerinti átmentinek tervezett adóemelést állandósítja a törvényhozó
- a fűtőolajra, ahol a tüzelő-, fűtőanyagként történő értékesítés vagy felhasználás esetén kilogrammonként 5,375 forintban állandósul a jövedéki adó. Amennyiben üzemanyagként értékesítik, akkor nem változik és 116 forint/kilogramm marad.
- Az LPG jövedéki adója közúti járművek üzemanyagként történő felhasználása esetén 95,8 forint/kilogramm marad, egyéb motorikus célra történő értékesítés esetén viszont az emelt szintű marad és 14,685 forintban állandósul kilogrammonként (a különadók előtti 12,725 helyett). Tüzelő- / fűtőanyagként történő felhasználásra az adómentesség megmarad.
- A földgáz közúti járművek üzemanyagaként történő értékesítése esetén normál köbméterenként 32 forint, egyébként kilowattóránként 0,3492 forintban állandósul az adó. Megmarad a veszélyhelyzetben megemelt adószint a villamos energia (megawattóránként 358,5 forintra) és a szén (kilogrammonként 2,905 forint) esetében is.
A kereskedelmi gázolaj vásárlása esetében a visszaigényelhető adó mértéke literenként 3,5 forintról 2,5 forintra, illetve 13,5 forintról 12,5 forintra csökken (a beszerzésen felszámított jövedéki adó mértékétől függően). A mezőgazdasági termelők adóterhének változatlan szinten tartása érdekében az általuk felhasznált, évente hektáronként legfeljebb 97 liter gázolaj megfizetett adójából a visszaigényelhető adó mértéke 82%-ról 86%-ra, illetve 83,5%-ról 87%-ra emelkedik (a beszerzésen felszámított jövedéki adó mértékétől függően).
Alkoholtermékek jövedéki adója
- A kisüzemi sörfőzdében előállított sör esetében a jövedéki adó mértéke hektoliterenként és tényleges alkoholtartalom fokonként 900 forint, egyéb sör esetében 1 800 forint.
- Habzóbor és egyéb habzó erjesztett ital esetében a jövedéki adó mértéke hektoliterenként 18 100 forintban, csendes bor esetében 10 900 forintban, köztes alkoholtermékek esetén pedig 28 100 forintban állandósul.
- Bérfőzött párlat esetében egy bérfőzető részére évente legfeljebb 50 liter mennyiségig hektoliterenként 0 forint marad, egy bérfőzető részére évente az 50 litert meghaladó vagy a nem adóraktárnak értékesítésre szánt mennyiségre hektoliterenként 565 840 forintra emelkedik.
Dohánytermékek jövedéki adója
A dohánytermékek jövedéki adójának 2024-es mértéke is megegyezik a 2023-ban már hatályban lévő adómértékekkel, amelyről a kormány már a 2022-es extraprofitadó-rendeletében rendelkezett.
- Cigarettára 29 500 forint/ezer darab és a kiskereskedelmi eladási ár 24 százaléka, de legalább 41 800 forint/ezer darab,
- Szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi eladási ár 14 százaléka, de legalább 4 840 forint/ezer darab,
- Finomra vágott fogyasztási dohányra és az egyéb fogyasztási dohányra 25 960 forint/kilogramm,
- Töltőfolyadékra 33 forint/milliliter,
- Új dohánytermék-kategóriák dohányt tartalmazó, vagy dohánnyal együtt fogyasztott egyszer használatos termékeire 35 forint/darab (szál), folyadékára 70 forint/milliliter,
- Füst nélküli dohánytermékre 25 960 forint/kilogramm,
- Dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékre 25 960 forint/kilogramm
A fentieken túl a jövedéki adókkal kapcsolatosan számos egyéb módosítást is tartalmaz a törvényjavaslat.
- A csendes bor részleges és teljes alkoholmentesítésére 2023. augusztus 1-jei hatállyal új alkoholmentesítés fogalmat vezetnének be. A csendes bor alkoholmentesítése csak normál adóraktárban végezhető tevékenység lenne, tekintettel a melléktermékként keletkező alkoholra, amelynek megfelelő nyilvántartása és szabályos felhasználása csak normál adóraktárban biztosított. Az adóraktárban alkoholmentesítéssel előállított csendes bor adóraktárból induló belföldi szállításakor más borászati termékekhez hasonlóan borkísérő okmány lenne alkalmazandó.
- A javaslat technikai pontosítást tartalmaz az 5 liternél vagy 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj és megfigyelt termék bérgyártásának megkönnyítése céljából. A módosítás alapján egyértelművé válna, hogy amennyiben a kiszállított/értékesített 5 liternél vagy 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj vagy megfigyelt termék tulajdonjogával nem az adóraktár engedélyese vagy a felhasználói engedélyes rendelkezik, akkor is csak abban az esetben keletkezik adófizetési kötelezettség, ha az értékesítés/kiszállítás nem másik adóraktár engedélyesének, felhasználói engedélyesnek, nyilvántartásba vett felhasználónak, másik tagállamba vagy harmadik országba történik.
- A jelenleg hatályos szabályok szerint az adóraktár által szabadforgalomba bocsátott adózott jövedéki terméket csak termékelőállításhoz történő felhasználás vagy megsemmisítés céljából lehet visszaszállítani az adóraktárba. A javaslat értelmében 2023 október 1-jét követően azonban az adóraktár az általa szabadforgalomba bocsátott adózott jövedéki terméket kereskedelmi céllal is visszafogadhatná az adóraktárba (ilyen eset például, ha az adóraktár által bizományi értékesítésre átadott termék kapcsán a bizományi értékesítés meghiúsult). Az adózott jövedéki terméket ilyenkor az adófelfüggesztés alatt álló jövedéki termékektől elkülönítetten kellene tárolni és nyilvántartani, az adózott jövedéki terméket olyan, a végrehajtási rendeletben meghatározott adattartalmú szállítólevéllel kellene feladni, amely alapján az egyértelműen elkülöníthető az adófizetési kötelezettséget keletkeztető termékfeladásoktól. Adóraktári engedély birtokában a visszaszállított adózott jövedéki termékekkel folytatott kereskedelmi tevékenység esetén nem kellene az adózott termék után jövedéki biztosítékot nyújtani, viszont az adózott készletváltozásokat a napi elektronikus adatszolgáltatásban szerepeltetni kellene (kivéve 5 milliárd forintos biztosíték nyújtása esetén). Az ilyen céllal történő visszafogadás esetén visszaigényelhető adóként nem a visszafogadáskor, hanem a szabadkereskedelmi forgalomba bocsátáskor hatályos adómértékkel számított adót kellene figyelembe venni.
- A módosítás 2023. október 1-jét követően lehetőséget biztosítana arra, hogy az importőr jövedéki engedélyes kereskedő a vámjogi szabadforgalomba helyezést követően az alkoholtermékekre a jövedéki engedélyes raktárában belföldön is felhelyezhesse a zárjegyet. Adó-visszaigénylés esetén pedig az adózó az állami adó- és vámhatóság kötelező jelenléte nélkül eltávolíthatná és megsemmisíthetné, felülragasztással érvényteleníthetné a zárjegyet, ha az időpontot legalább három munkanappal előre bejelenti, valamint nyilvántartási és adatszolgáltatási többletkötelezettséget teljesít.
- A kötelező érvényű KN-kód besorolásokat érintő módosítás alapján a jogosult köteles lenne bejelenteni a KN-kódot vagy az adójogi besorolást befolyásoló változásokat. A bejelentés következtében a hatóság visszavonná a határozatot. Ezt követően lehetővé válna, hogy a hatóság egy újabb, a megváltozott körülményekkel összhangban álló kötelező érvényű KN-kód besorolást adjon ki.
- A javaslat 2023. augusztus 1-jétől bővítené az egyszerűsített adóraktári tevékenységet, amely nem csak a saját borát, hanem a saját szőlőjét is átadhatná palackos pezsgősítésre bérgyártásra, és a bérgyártásban előállított pezsgő az egyszerűsített adóraktárba visszaszállítható lenne. A kisüzemi bortermelői tevékenység is bővülne a saját szőlőből történő palackos erjesztésű pezsgő vagy csendes bor bérgyártásra történő átadásával és a kisüzemi bortermelőhöz történő visszaszállításával.
- Tekintettel arra, hogy a 60 literes vagy kisebb tárolóeszközök esetén a hivatalos zár alól mentes forgalmazási megoldások a jellemzőek, 2023. augusztus 1-jétől a hivatalos zár alkalmazása megszűnne az ilyen kiszerelések esetén.
- A javaslat értelmében a törvény kihirdetését követő naptól mentesülne a jövedéki engedély alól a Magyar Honvédség adózott üzemanyagkészletéből a rendvédelmi szervek és az Országos Mentőszolgálat járműveinek kiszolgálása.
Népegészségügyi termékadó
A javaslat 2023. augusztus 1-jétől törvényi szintre emelné az extraprofitadókról szóló kormányrendeletben szereplő népegészségügyi termékadóra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket.
Vámtörvény
Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény (Vámtörvény) jelenleg érvényes rendelkezései alapján nem szabható ki vámigazgatási bírság a vám-árunyilatkozat adatainak helytállóságával összefüggésben, amennyiben a nyilatkozattevő az áruátengedést követő ellenőrzés megkezdését megelőzően az Uniós Vámkódex által megengedett esetekben kérelmezi a vám-árunyilatkozat módosítását. A törvényjavaslat a kihirdetését követő naptól ezt a kedvezményt a kiviteli vámeljárásokkal kapcsolatos vám-árunyilatkozatok érvénytelenítésének kérelmezésére is kiterjesztené.
A javaslat a törvény kihirdetését követő 15. naptól a vámhiány fogalmát is módosítaná a 10 euró alatti, vámhiánynak nem minősülő vámtartozások tekintetében. Egyértelműsítené, hogy a 10 eurós korlát számításakor nem csak a kiviteli vagy behozatali vámok összegét kell figyelembe venni, hanem vámhiány keletkezik akkor is, ha a vámtartozás az import vagy export során felmerülő egyéb terhek miatt haladja meg a 10 eurót.
A javaslat értelmében a vámeljárások során egyes iratok tekintetében ingyenessé válna az iratbetekintési jog gyakorlása harmadik személyek számára (ez jelenleg költségtérítéses alapon működik).
Illeték
Illetékmentesség a polgári és közigazgatási ügyekben
A javaslat értelmében tovább bővülne az illetékmentesség köre a polgári és közigazgatási ügyekben. A módosítással ugyanis a javaslat elfogadásának napjától illetékmentessé válna a kisajátítási eljárással, valamint a közérdekű használati jog alapításával összefüggő kártalanítási összeg letétbe helyezése is.
Illetékfeljegyzési jog
A javaslat törvényi szintre emelné a 586/2022. (XII. 28.) Kormányrendelettel már bevezetett rendelkezést, amelynek értelmében illetékfeljegyzési jog illeti meg a reorganizációs és a szerkezetátalakítási eljárás alatt állót a reorganizációs és a szerkezetátalakítási eljárás alatt indított bírósági eljárásokban. Ezen szabály alapján a reorganizációs és a szerkezetátalakítási eljárás alatt álló által indított bírósági eljárásokban nem kell megelőlegeznie az eljárás kezdeményezésekor fizetendő illetéket.
Hitelintézet ingatlanszerzésének visszterhes vagyonátruházási illetéke
A javaslat törvényi szintre emelné azt a 586/2022. (XII. 28.) Kormányrendelettel már hatályba léptetett szabályt, mely szerint a hitelintézet által pénzügyi veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében, adósával szembeni reorganizációs vagy szerkezetátalakítási eljárás útján megszerzett ingatlan után fizetendő illeték mértéke az ingatlan terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének 2%-a, amennyiben azt a hitelintézet legfeljebb hároméves időtartamra szerezte.
Pénzügyi tranzakciós illeték
A pénzügyi tranzakciós illeték és az értékpapír tranzakciós illeték is törvényi szintre emelkedne
A javaslat szerint beemelnék a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvénybe („Pti.”) az extraprofit adókról szóló kormányrendelettel kibővített személyi hatályt azzal a kiegészítéssel, hogy a pénzforgalmi szolgáltatási, hitel- és pénzkölcsönnyújtási, pénzváltási, pénzváltás-közvetítési, befektetési szolgáltatási tevékenységeket végző, külföldi székhellyel, fiókteleppel rendelkező személyre abban az esetben vonatkozna illetékkötelezettség, ha a szolgáltatást igénybe vevő ügyfél illetősége Magyarországon van.
Ehhez kapcsolódóan a Pti. kiegészülne az ügyfél illetőségének helye fogalommeghatározással. Természetes személyek esetében a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 7. számú melléklet 6. pontja szerint meghatározott illetőség helye lenne a mérvadó. Jogi személynek vagy egyéb jogi megállapodásnak az illetősége az az állam lenne, ahol a székhely található azzal, hogy az olyan jogi személyt és az olyan egyéb jogi megállapodást, amely nem rendelkezik adóügyi illetőséggel vagy adóügyi illetőségeként a tényleges üzletvezetési helyét jelölte meg, a tényleges üzletvezetési helye szerinti joghatóságban kellene illetőséggel rendelkezőnek tekinteni.
A pénzügyi tranzakciókra és az értékpapírügyletekre vonatkozó tranzakciós illetékfizetési feltételeket szintén beemelnék a Pti.-be.
A módosítás 2023. augusztus 1-jén lépne hatályba.
Adóigazgatás – Adózás rendje, Adóigazgatási rendtartás
Az adminisztráció egyszerűsítésének szándéka jellemzi az adóeljárásban javasolt változtatásokat. A könnyítés bizonyos esetekben az adóhatóság oldalán fog jelentkezni, így a változásokat nem biztos, hogy egyszerűsítésként fogjuk megélni. Emellett a módosítási javaslatok – szokás szerint – az adókikerülés lehetőségének csökkentését és a gazdaságfehérítést is célozzák.
Bevallások és az adó megfizetése
Az adóbevallások benyújtása kapcsán egy új soron kívüli bevallási kötelezettséget kívánnak bevezetni az áfa adónemben. Jelenleg, ha az adózó más bevallási gyakoriságra tér át (például mert tevékenysége már nem jogosít adólevonásra), akkor negyedéves/éves bevallása olyan időszakot is lefed, amely kapcsán havi bevallást már benyújtott. Ezt kívánja orvosolni a tervezett módosítás egy soron kívüli bevallás előírásával.
Szigorítást jelent, hogy az adószámot már a bevallás benyújtásának elmulasztására történő felszólítást követő 180 nap eltelte után törölné az adóhatóság (a jelenlegi szabályok szerint ez csak 365 nap múlva következik be).
Átemelnék az Art. rendelkezéseibe azt a veszélyhelyzeti kedvezményes szabályt, amely szerint a társasági adó és a helyi iparűzési adó USA dollárban és euróban is teljesíthető. (Az adózók részéről még kedvezőbb lenne, ha az adófizetési kötelezettség megállapítása is történhetne külföldi devizában).
Gesztusértékű könnyítés a jogi személyek számára, hogy legfeljebb egymillió forint összegű adótartozásra évente egy alkalommal legfeljebb hathavi pótlékmentes részletifzetést engedélyezne az adóhatóság (automatikusan).
Adóregisztrációs eljárás, megbízható adózói minősítés és köztartozásmentesség
Az adóregisztrációs eljárás során arról győződik meg az adóhatóság, hogy az új adózó vagy abban érdekeltséggel rendelkező személy múltjában nincsenek-e adóelkerülésre utaló jelek. Így szűrik ki például azokat a vezető tisztségviselőket, cégvezetőket, tagokat és részvényeseket, amelyek érdekeltségébe tartozó cég adószámát törölték a megelőző 5 évben. Erre az esetre biztosítana kimentést egy új szabály, amely kiterjesztené e körben az adóregisztrációs eljárásban a kimentési kérelem benyújtásának a lehetőségét és lehetővé tenné – a vezető tisztségviselők és a cégvezetők mellett – a tagok és részvényesek számára is, hogy bizonyítsák, hogy a törölt adózó jogszerű működésének helyreállítása érdekében úgy jártak el, ahogy az az adott helyzetben elvárható.
A megbízható adózói státusz kapcsán két könnyítést vezetnének be. Egyrészt nem vennék figyelembe a megbízható adózói minősítés során azokat a végrehajtásra irányuló megkereséseket, amelyek a 100 ezer forintot nem haladják meg. Másrészt a jelenlegi szabályok alapján előfordulhat olyan eset, amikor az áfa/tao csoport tagjai nem rendelkeznek pozitív adóteljesítménnyel csoporttagságukra tekintettel, és így sem a csoportos adóalany, sem annak érintett tagjai nem kaphatnak megbízható minősítést. A törvényjavaslat ezt a helyzetet kívánja orvosolni, amikor a csoportos adóalanyoktól, illetve azok tagjaitól nem várja el a pozitív adóteljesítményt.
A köztartozásmentesség kiemelt jelentőséggel bír számos támogatás, illetve engedély megszerzése során. A jelenlegi szabályok szerint akár 1000 forint adótartozás is a státusz elvesztéséhez és komoly jogi következményekhez vezethet. Ezt elkerülendő, a javaslat materialitási limitet vezetne be: akinek 30 000 Ft-nál kevesebb a köztartozása és/vagy 5000 Ft-nál kevesebb az adótartozása, nem kerülne ki a KOMA adatbázisból.
Feltételes adómegállapítás szabályainak változása
Jelentős módosítás, hogy immáron típusszerződésekre is lehetne kérni feltételes adómegállapítást. Típusszerződésnek minősülne az a megállapodás, amelyet az adózók előre meg nem határozható számú, vagy meghatározható számú, de nem azonosítható személy vagy személyek közötti ügyletre kívánnak megkötni (pl. beszerzési/értékesítési szerződések egy kereskedő cégnél).
Mindemellett változna a feltételes adómegállapítási kérelem díja, amely típusszerződés esetén tízmillió forint, illetve egyéb esetben nyolcmillió forint, míg a kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén tizenkettőmillió forint lenne.
A meghatalmazás csatolásának mellőzése, ügyféli bejelentés esetén
A jelenlegi szabályozás a meghatalmazás bejelentése mellett előírja, hogy a meghatalmazásról szóló külön okiratot is csatolni kell a bejelentéshez. A módosítás szerint a külön okirat benyújtására nem lenne szükség.
Új eljárásra kötelezés szabályainak módosítása
A módosítás célja, hogy az adóhatóság által lefolytatandó új eljárás a perújítási vagy felülvizsgálati kérelem alapján született bírósági ítélet eredményének ismeretében induljon meg.
Kötelező adóellenőrzés esetkörének szűkítése
A jelenlegi szabályozás szerint kötelező ellenőrzést lefolytatni annál a gazdasági társaságnál, amelynek két egymást követő üzleti évben elért nettó árbevétele mindkét üzleti évben külön-külön eléri a 60 milliárd forintot, és az adózott eredménye mindkét üzleti évben nulla vagy negatív. Mivel az érintett adózói kör átfedést mutat a kiemelt adózókkal, akiknek – valamennyi adónemre kiterjedő – adóellenőrzését az adóhatóság visszatérően, rendszeresen végzi, ezért indokolt ezen esetkör hatályon kívül helyezése.