2016. január 1-jével a közigazgatási eljárások általános szabályainak több olyan alapeleme módosul, amely bizonyos hatósági eljárások felgyorsulásához, és az érintett kérelmezők számára az eljárások egyszerűbbé válásához vezet – legalábbis a jogalkotói szándék szerint.
Tekintve pedig, hogy a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2015. évi CLXXXVI. törvénnyel módosított, a megváltozott szabályokat tartalmazó „Ket.” (azaz a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény) adja a háttérszabályozást számos adózást is érintő eljáráshoz, így fontos lehet megismerni a főbb változásokat.
A közigazgatási eljárások általános szabályainak megváltozása érinti többek között:
- az Art. szerinti adóügyeket – azzal, hogy az Art. eltérő szabályozása a Ket.-et minden esetben felülírja (vagyis a Ket. közvetlen alkalmazása adóügyekre kifejezetten kivételes)
- a Filmtörvény és kapcsolódó rendeletek szerinti eljárásokat (így az NMHH keretében működő Filmiroda eljárásait),
- a Sporttörvény és kapcsolódó rendeletek szerinti eljárásokat (így az országos sportági szakszövetségek eljárásait, valamint az állami szervek és helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos eljárásait),
- az Előadó-művészeti Irodára vonatkozó jogszabályok szerinti eljárásokat.
A 2016. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb érintett változások a Ket.-ben a következők:
- kérelemre induló, ellenérdekű fél nélküli, egyszerű eljárásokban az általános ügyintézési határidő az új, ún. „sommás eljárás”intézményének bevezetésével 8 napra változik az eddigi 21 napos főszabály helyett (de például az NMHH-ra irányadó 40 napos – egyszer 30 nappal meghosszabbítható – általános ügyintézési határidő nem változik);
- bevezetésre kerül a hatóságok „függő hatályú döntése” intézmény – eszerint a hatóság a kérelmezett jog gyakorlását egy 8 napon belül hozott döntéssel engedélyezi, egészen addig, amíg ellenkező döntés nem születik, vagy 2 hónap eltelik döntés nélkül (a Filmtörvény szerinti eljárásoknál a függő hatályú döntés alkalmazásakor további könnyítés, hogy még a kérelmezett jog gyakorlásának engedélyezését sem kell kimondani, az gyakorlatilag vélelmezett);
- szűkülnek az eljárások felfüggesztésének lehetőségei, a felfüggesztésre ugyanis kizárólag törvényben rögzített esetekben lesz lehetőség (ezzel az ügyek aránytalan elhúzódása ritkulhat);
- a külön szakkérdések okán szükségessé váló szakhatósági eljárások időkerete szigorodik, ugyanis megszüntetésre kerül az a lehetőség, hogy a szakhatóság meghosszabbítsa a rá irányadó ügyintézési határidőt;
- az eljárások során felmerülő esetleges hiánypótlási eljárások rövidülhetnek, ugyanis a hiánypótlás teljesítésére előírható határidő 45 napban maximalizálásra kerül;
- megszűnik a hatóságok azon lehetősége, hogy saját ügyintézési határidejüket maguk meghosszabbítsák (az adóhatóságra az Art. speciális rendelkezései miatt természetesen ez nem vonatkozik).
- több szabály változik a jogorvoslati rendszerben (többek között: másodfokú hatóság nem utasíthatja majd új eljárásra az első fokot, hanem maga lesz köteles lefolytatni a tényállás tisztázatlansága miatti új eljárást, illetve fellebbezéseknél minden esetben kötelező lesz az indokolás, megszűnik az „üres” fellebbezés lehetősége)