Az őszi adócsomagban szereplő új rendelkezések alapján nagymértékben átalakult a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény („Tao tv.”) 22/E. § szerinti energiahatékonysági adókedvezmény rendszere. A jogalkotó a Tao tv. módosításával az egyik legfontosabb közösségi állami támogatási jogszabály, az Általános Csoportmentességi Rendelet közelmúltban elfogadott változásait implementálta a hazai jogrendbe.
Az Általános Csoportmentességi Rendeletet érintő módosításokról kollégánk a Támogatásokat Vizsgáló Iroda munkatárásával közösen, az Állami támogatások joga c. folyóirat cikkében számolt be részletesen.
Az energiahatékonysági adókedvezmény igénybevételi logikája
Mint az állami támogatások többségénél, az energiahatékonysági adókedvezménynél is az ún. elszámolható költségek jelenértéke alapján határozható meg az igénybe vehető támogatás összege – ebben az esetben adókedvezmény formájában. A támogatás mértéke Budapesten legfeljebb 30%, az ország többi régiójában 45% lehet. Az elszámolható költség összegének meghatározására alapvetően két módszer kínálkozott az eddigiekben:
- Teljes bekerülési értékre vonatkozó módszer: Abban az esetben, ha a beruházás, felújítás összköltségén belül a kizárólag energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás költségei külön beruházásként, felújításként meghatározhatók, akkor a kizárólag a magasabb energiahatékonysági szint elérését elősegítő tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értéke figyelembe vehető az elszámolható költség meghatározásakor.
- Különbözeti módszer: Amennyiben a fenti elkülönítés nem lehetséges, elszámolható költségnek az energiahatékonysági célokat közvetlenül szolgáló beruházás, felújítás részét képező tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értékének, értéknövekedésének az a része minősül elszámolható költségnek, amely egy hasonló kevésbé energiahatékony beruházáshoz, felújításhoz viszonyítva többletköltségként merül fel.
A 2023. december 1-jén hatályba lépett jogszabályváltozás több pontban érintette az adókedvezmény igénybevételének általános szabályrendszerét, de a különbözeti módszerrel kapcsolatban is számos új rendelkezést vezetett be. A Tao tv. mindemellett egy teljesen új támogatási jogcímmel is kiegészült.
Megemelkedett az igénybe vehető adókedvezmény maximális értéke
Az energiahatékonysági adókedvezmény maximális mértéke a korábbi szabályozás alapján maximum 15 millió eurónak megfelelő forintösszeg lehetett. Az adókedvezmény általános maximális értéke 2023. december 1-jétől 30 millió eurónak megfelelő forintösszegre nőtt, amely korlát továbbra is adózónként és beruházásonként (felújításonként) értendő.
Új fogalom a különbözeti módszer alkalmazásához: alternatív beruházás, felújítás
Új fogalom, az „alternatív beruházás, felújítás” definíciója került a Tao. tv-be, ami. elsősorban az elszámolható költségek különbözeti módszerrel történő meghatározása során jelenthet nagy változást. Bővebbé vált ugyanis így az alternatív beruházások köre. Ezzel együtt az elszámolható költségek köre is változhat.
Továbbra is irányadó maradt, hogy a magasabb energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás részét képező eszköz bekerülési értékének, értéknövekedésének az a része számolható el a különbözeti módszer alkalmazása esetén, amely többletköltségként jelentkezik az alternatív beruházáshoz, felújításhoz képest. Lényegében bővül ugyanakkor az alternatívként választható beruházások, felújítások köre.
A tárgyi eszközök, immateriális jószágok beszerzése, értékük növekedése esetén új szabályok irányadók.
| Módszertan | Alternatív beruházás, felújítás | Az elszámolható költségek meghatározása |
| a) | Olyan beruházás, felújítás, amely megfelel a szokásos kereskedelmi gyakorlatnak (az adott tevékenység tekintetében), de az adózó által megvalósítandó beruházáshoz, felújításhoz képest kevésbé energiahatékony. | A bekerülési értékének, értéknövekedésének az a része, amely többletköltségként merül fel. |
| b) | Az adózó által későbbi időpontban megvalósítandó ugyanazon beruházás, felújítás. | A bekerülési érték, értéknövekedés és az alternatív beruházás, felújítás jelenértéken számított költsége közötti különbség, arra az időpontra diszkontálva, amikor az adókedvezménnyel érintett beruházás, felújítás megvalósul. |
| c) | Meglévő tárgyi eszköz, immateriális jószág üzemben tartását magában foglaló beruházás, felújítás. | A bekerülési érték, értéknövekedés és a meglévő eszköz karbantartására, javítására és korszerűsítésére irányuló beruházás, felújítás jelenértéke közötti különbözet, arra az időpontra diszkontálva, amikor az adókedvezménnyel érintett beruházás, felújítás megvalósul. |
| d) | Lízing formájában végrehajtandó beruházáshoz, felújításhoz képest kevésbé energiahatékony tárgyi eszköz lízingelésére irányuló beruházás, felújítás. | A magasabb energiahatékonysági célokat szolgáló eszköz és a kevésbé energiahatékony eszköz lízingelésének jelenértéke közötti különbözet. |
Más feltételeknek kell megfelelni az épületek energiahatékonyságát célzó projektek esetén
Az eddigiekben kizárólag energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásnak lényegében csak a szigetelés minősült. Minden más esetben a különbözeti módszert kellett alkalmazni.
A Tao tv. most kiegészült egy teljesen új energiahatékonysági adókedvezmény jogcímmel, amely épületek energiahatékonyságát növelő beruházások, felújítások esetén alkalmazandó. Itt is az minősül elszámolható költségnek, ami a magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódik, azonban akár az energiahatékonyságot növelő beruházás, felújítás teljes bekerülési értéke is figyelembe vehető az adókedvezmény vetítési alapjául.
Az igénybe vehető adókedvezmény mértéke maximum 15%, illetve legfeljebb 30 millió eurónak megfelelő forintösszeg lehet. A maximális mérték kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozás esetén 10 százalékponttal növelhető. E jogcím vonatkozásában a beruházás (felújítás) megvalósításának helyszíne tehát nem befolyásolja az igénybe vehető adókedvezmény mértékét.
Az épületeket érintő projektek megvalósítása esetén emellett az épület ún. primerenergiában mért energiahatékonyságának 10%-os vagy 20%-os mértékben kell nőnie a beruházás, felújítás megvalósítása következtében (az épület jellegétől függően). Az adózónak ehhez mind a kezdeti primerenergia-igényt, illetve annak becsült javulását is energetikai tanúsítvánnyal kell igazolnia.
Megváltozott, hogy mikor (nem) vehető igénybe adókedvezmény
A törvénymódosítással pontosították azt a tilalmi szabályt, amely szerint nem vehető igénybe adókedvezmény, ha az adózó a fejlesztést azért hajtja végre, hogy a beruházás, felújítás megkezdésének időpontjában már elfogadott uniós szabványoknak feleljen meg, még akkor sem, ha az uniós szabványok még nem léptek hatályba. Az új szabály alapján igénybe vehető ugyanakkor az adókedvezmény abban az esetben, ha a beruházást, felújítást a szabvány hatálybalépése előtt legalább 18 hónappal befejezték.
Az adókedvezmény hatálya alól kizárt tevékenységek köre is kiegészült 2023. december 1-jével. A közösségi szabályokkal összhangban nem vehető igénybe ezentúl adókedvezmény, ha az kapcsolt energiatermelés, távfűtés, illetve -hűtés támogatására irányul, illetve, ha a beruházás fosszilis tüzelőanyaggal (ideértve a földgázt is) működő energiatermelő eszköz telepítését célozza.