Az október 27-én benyújtott őszi adócsomag több fontos rendelkezését is módosítaná a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság. A részletes vitát lezáró javaslatok enyhítenék a nagyvállalati adókedvezmények korlátját, tartós védelmet biztosítanának a korábban indított munkavállalói résztulajdonosi programoknak, és a meglévő tartós befektetési szerződésekre is kiterjesztenék az új adatszolgáltatást. Az adóellenőrzésekben alkalmazandó bizonyítási szabályokhoz további garanciák kapcsolódnának.
Korábbi összefoglalónkban bemutattuk az őszi adócsomag legfontosabb elemeit. Az alábbiakban a T/927. és T/931. számú törvényjavaslatokhoz benyújtott bizottsági módosító javaslatokban foglalt érdemi változásoka tekintjük át. A rendelkezések még nem véglegesek, elfogadásukról az Országgyűlés dönt.
Változna a nagyvállalati minősítés és a csoportos társasági tagsági adóalanyiság feltételei
A nagyvállalatokra tervezett 15 százalékos társaságiadó-kulcsot és az 500 millió eurós bevételi értékhatárt a módosítás nem érintené, a minősítés alapjául szolgáló beszámolók körét azonban átalakítaná. A korábbi, magyar, IFRS-, illetve más uniós vagy EGT-tagállami beszámolási szabályokra épülő felsorolás helyett a globális minimumadóról szóló törvény szerinti elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standard lenne irányadó.
A konszolidált beszámolóban történő teljes körű, soronkénti konszolidáció lenne meghatározó. Ha több konszolidációs szint is rendelkezésre áll, a legfelsőbb szintű beszámolót kellene figyelembe venni. Az értékhatárt továbbra is az adóévet megelőző második adóév bevétele alapján kellene vizsgálni. A nem konszolidált vagy nem teljes körűen konszolidált vállalkozásoknál az egyedi beszámoló szerinti bevétel lenne a mérvadó. A módosítás így a nemzetközi vállalatcsoportok magyar tagjainak besorolása szempontjából is lényeges lehet.
Ugyanez a standard és a legfelsőbb szintű beszámolóban történő teljes körű konszolidáció határozná meg az új rendszer szerinti csoportos társasági adóalanyiság egyik alapfeltételét is. Eszerint a csoporttag csak az a vállalkozás lehetne, amely eszközeit, kötelezettségeit, bevételeit, ráfordításait a a globális minimumadóról szóló törvény szerinti elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standard szerinti összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolóban – több szinten rendelkezésre álló összevont (konszolidált) pénzügyi beszámoló esetén a legfelsőbb szintű összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolóban – teljeskörűen (soronként) konszolidálja.
Enyhülne a nagyvállalati adókedvezmények korlátja
Az eredeti javaslat külön felső korlátot állapított volna meg a nagyvállalatok meghatározott adóalap- és adókedvezményeinek igénybevételére vonatkozóan. Két összeget kellett volna kiszámítani: egyrészt az eredmény terhére elszámolt bérköltség és tárgyieszköz-értékcsökkenés közül a magasabb érték 5,5 százalékát, másrészt az érintett tárgyi eszközök könyv szerinti értékének 1 százalékát. Az eredeti szöveg ezek közül az alacsonyabbat engedte volna érvényesíteni. A bizottsági módosítás ezt a kötelező összehasonlítást megszüntetné. A főszabály szerinti korlát a bérköltség vagy az értékcsökkenés közül a magasabb összeg 5,5 százaléka lenne, az adózó azonban választhatná helyette a tárgyi eszközök könyv szerinti értékének 1 százalékát. A vállalkozások így a számukra kedvezőbb korlátot alkalmazhatnák, ami érdemben növelheti a felhasználható kedvezményeket.
Nagyvállalatot is magában foglaló társaságiadó-csoportnál a korlát alapjául szolgáló bérköltséget, értékcsökkenést és könyv szerinti értéket a csoporttagok által összességében elszámolt összegek alapján kellene meghatározni.
Szűkülne a helyi iparűzési adó beszámítása a csoportos társasági adóalanyoknál
Az eredeti csomag szerint a nagyvállalatok a ráfordításként elszámolt helyi iparűzési adó 85 százalékával csökkenthetnék fizetendő társasági adójukat, legfeljebb a csökkentés előtt meghatározott fizetendő társasági adó 25 százalékáig.
A módosítás a nagyvállalat taggal rendelkező csoportos társasági adóalanyok esetében szűkítené ezt a felső határt: a 25 százalékos korlátot a nagyvállalat csoporttagra, annak pozitív egyedi adóalapja arányában jutó fizetendő adó alapján kellene megállapítani. A beszámítási lehetőség tehát nem terjedne ki automatikusan a teljes adócsoport fizetendő adójának negyedére.
Bővülne a korábban bejelentett részesedések átmeneti védelme
A bejelentett részesedés helyébe lépő kiemelt részesedésnél egyértelművé tennék, hogy a legalább 10 százalékos mértéket a társaság nyereségéhez, tőkéjéhez, tartalékaihoz vagy szavazati jogaihoz fűződő jogok alapján kellene vizsgálni a részesedés kivezetésekor.
Ennél is fontosabb változás, hogy a korábbi szabályok alkalmazását biztosító átmeneti védelem nem kizárólag a 10 százalék alatti részesedésekre vonatkozna. Valamennyi olyan részesedésnél a 2026. december 31-én hatályos szabályok alapján kellene meghatározni az adóalapot, amely ezen a napon bejelentett részesedésnek minősül, de későbbi kivezetésekor nem felel meg a kiemelt részesedés fogalmának.
Az IFRS-ek szerint adózó vállalkozások számára külön szabály rendezné a kiemelt részesedések tőkemódszerrel kimutatott eredményének és az eredménnyel szemben elszámolt valósérték-különbözetének kezelését. Ezeket külön nyilvántartás alapján, a magyar számviteli szabályok szerinti elszámolásnak megfelelően kellene figyelembe venniük az érintett adóalap-módosításoknál.
A munkavédelmi határozat véglegessége számítana a fejlesztési adókedvezménynél
A fejlesztési adókedvezmény tervezett új feltétele szerint a legalább háromszoros mértékű munkavédelmi bírság az adókedvezmény igénybevételének kizárásával járna. A módosítás ezt ahhoz az adóévhez kötné, amelyben a bírságot megállapító határozat véglegessé válik, nem pedig ahhoz, amelyben a bírságot kiszabják. Ez a jogorvoslattal érintett ügyekben az igénybevétel időzítését is befolyásolná.
Acsoportos társasági adóalanyoknál azt is egyértelművé tennék, hogy az egyéb adókedvezményekre vonatkozó 70 százalékos korlát alapja a jogosult csoporttagra jutó számított adó K+F-adókedvezménnyel már csökkentett összege lenne.
A meglévő TBSZ-ekre is kiterjedne az új adatszolgáltatás
A tartós befektetési szerződésekkel kapcsolatos új igazolási és adatszolgáltatási rendelkezéseket nem kizárólag a 2026. december 31. után megkötött, újrakötött vagy lekötési átutalással érintett szerződésekre kellene alkalmazni. Az új szabályok elsőként a 2027-es adóévre vonatkoznának, a szerződés megkötésének, újrakötésének vagy az átutalásnak az időpontjától függetlenül.
A kifizetőnek minősülő hitelintézeteknek és befektetési szolgáltatóknak a 2027. január 1-jén náluk fennálló TBSZ-ekről első alkalommal 2027. június 30-áig kellene adatot szolgáltatniuk a NAV-nak. Ez a korábban újrakötött vagy lekötési átutalással érintett szerződésekre is kiterjedne. Az első adatszolgáltatásban az újrakötött szerződéseknél az újrakötéskor befizetésnek minősülő összeget is szerepeltetni kellene.
A változás így a meglévő számlák adatait is bevonná az új rendszerbe, a TBSZ-ek kedvezményes adókulcsait nem módosítaná.
Tartós védelmet kapnának a korábban indított MRP-k
Jelentősen enyhülne a Munkavállalói Résztulajdonosi Programok és a Különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Programokból származó juttatásokra vonatkozó új szociális hozzájárulásiadó-szabályok – miszerint ezen jövedelmeknél már az adófizetési felső határra tekintet nélkül kellene majd a szochót fizetni- átmenete.
Az eredeti javaslat a 2027 előtt indított programoknál csak időleges védelmet biztosított volna: az új szabályokat ezek esetében a 2029-től juttatott bevételekre már alkalmazni kellett volna. A bizottsági módosítás ehelyett kizárólag a 2026. december 31. után indított programokra írná elő az új rendelkezéseket. A korábban indított MRP-k és KMRP-k így a 2028-ban vagy később teljesített kifizetéseknél sem kerülnének az új szocho szabályok hatálya alá pusztán a kifizetés időpontja miatt.
Garanciákkal egészülne ki az adóellenőrzési bizonyítás szabálya
Az eredeti adócsomag szerint, ha a NAV által az adóellenőrzés során feltárt bizonyítékok alapján valószínűsíthető a rendeltetésellenes joggyakorlás, az adózót terhelné az ügylet valós gazdasági, üzleti vagy más indokainak bizonyítása.
A módosító javaslat a valószínűsíthetőségre utalás helyett azt követelné meg, hogy az adóhatóság bizonyítékot tárjon fel arra vonatkozóan, hogy az ügylet vagy ügyletsorozat a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközik. A bizonyítási teher adózóra telepítése tehát megmaradna, de annak kiváltó feltételét másként határoznák meg.
Fontos további garancia, hogy az új bizonyítási rendelkezés a hatálybalépéskor folyamatban lévő eljárásokban nem lenne alkalmazható.
Változna a reklámadó évváltáshoz kapcsolódó átmeneti szabálya
A 2027-ben ismét fizetendővé váló reklámadó esetében a módosítás a korábbi megrendelések kezelését rendezné. A megrendelői adókötelezettség szabályát a 2019. július 1. és 2026. december 31. között megrendelt, de 2026. december 31. után közzétett reklámokra akkor kellene alkalmazni, ha az ellenértékről szóló számlát vagy számviteli bizonylatot is 2026. december 31. után állítják ki.
Az átmeneti rendelkezés alkalmazásához így a megrendelés mellett a közzététel és a bizonylat kiállításának időpontját is vizsgálni kellene. Az eredeti szöveg még a reklámközzétételre irányuló szerződés megkötéséhez kapcsolta az átmeneti szabályt, és nem egyértelműsítette ezt a számlázási feltételt.
Módosulnának a sporttámogatások kivezetésének részletszabályai
A látvány-csapatsportok társaságiadó-támogatási rendszerének megszüntetéséhez kapcsolódóan elhagynák az eredeti javaslatban szereplő külön november 30-i rendelkezési és december 2-i befizetési határidőt. Fennmaradna ugyanakkor, hogy a NAV a felajánlás fogadására jogosult szervezetnek utoljára 2027. január 1. előtt teljesít átutalást. A külön korai határidők törlése ezért nem jelentene 2027-re átnyúló átutalási lehetőséget.
A 2027 január 1 napján folyamatban lévő sportfejlesztési programok megvalósítására, ellenőrzésére és utóellenőrzésére továbbra is alkalmazni kellene a korábbi szabályok meghatározott rendelkezéseit. Az átmeneti szabályozás így a támogatási rendszer megszűnése után is biztosítaná a már elindult programok elszámolásának és ellenőrzésének kereteit.
További gyakorlati jelentőségű változások
A globális minimumadóhoz kapcsolódó belföldi kiegészítő adó devizanemére vonatkozó választási lehetőséget nem kizárólag a nagyméretű belföldi vállalatcsoportoknál biztosítanák. Ha a helyi pénzügyi számviteli standard alapján történő adószámítás feltételei fennállnak, de a belföldi csoporttagok eltérő devizanemben készítik beszámolóikat, a választás más érintett vállalatcsoportok számára is elérhető lenne. A választás öt adóévre szólna.
A cégautóadó esetében pedig kizárnák a 2027-es havi adómértékek ismételt inflációkövető emelését, mivel a tervezetben szereplő összegek már tartalmazzák a valorizációt. Ez a korrekció a nagyobb teljesítményű autókra tervezett új adósávokat nem érintené.