Az Áfa törvény 2015. január 1-jétől hatályos módosítása értelmében a termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz történő munkaerő kölcsönzése, kirendelése, személyzet rendelkezésre bocsátása, illetve iskolaszövetkezet szolgáltatásának igénybevétele esetén az áfá-t a szolgáltatás igénybevevőjének kell megfizetni, azaz a belföldi fordított adózás szabályait kell alkalmazni.
Korábban csak akkor kellett fordított adózást alkalmazni, amikor a munkaerő-kölcsönzés építésihatósági engedély-köteles munkákkal, vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz kötött építési-szerelési munkákkal összefüggésben történt.
A módosítás következtében tehát a munkaerő-kölcsönzés, a kirendelés, valamint a személyzet rendelkezésre bocsátása – függetlenül, hogy azt milyen termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz veszik igénybe – fordított adózás alá esnek. Azonban azt, hogy mi minősül munkaerő-kölcsönzésnek, a kirendelésnek, valamint a személyzet rendelkezésre bocsátásnak az Áfa törvény nem határozza meg.
A gyakorlatban elsősorban a személyzet rendelkezésre bocsátása fogalmának értelmezése okozhat nehézséget, amely – akár például könyvviteli szolgáltatást nyújtó cégeknél is – gyakran előfordul, és attól függően, hogy milyen tevékenységet és kinek az irányítása alatt végez a magánszemély változhat az adókezelés. Az adóhatóság által a közelmúltban kiadott tájékoztatás szerint ezen fogalmak tekintetében a köznapi értelmezés az irányadó, kiegészítve ezen álláspontot azzal, hogy egy adott szerződést (ügyletet) a fogalmak minősítése során, nem annak elnevezése, hanem valódi gazdasági tartalma alapján kell megítélni. Következésképp, a munkaerő-kölcsönzés, kirendelés, személyzet rendelkezésre bocsátás áfa-kezelésének megítélése során mindig kellő körültekintéssel szükséges eljárni.