Flat 9% corporate income tax rate would be introduced from 2017
(Magyar nyelvű verzióért kérem, gördítsen lejjebb.)
The Hungarian corporate income tax currently is a progressive tax and has two tax rates. The tax rate is 10% up to HUF 500 million (approximately EUR 1.6 million / USD 1.7 million) of the tax base while 19% on the excess part.
The Hungarian Prime Minister recently announced that from 2017 the progressivity of the corporate income tax and its higher tax rate would be abolished and a 9% flat tax rate would be introduced. Neither the Prime Minister, nor other members of the Government did mention whether the rules of tax benefits or determination of tax base would also be changed simultaneously to the decrease of the tax rate. Therefore, it can be reasonably expected that the changes related to the corporate income tax rate would not implicate the changes of other regulations on corporate income tax.
We gathered some practical considerations in relation to the recently announced modification of the corporate income tax rate that may be of relevance for several companies and may result changes in their corporate income tax position.
- As a result of the introduction of flat tax rate, the possibility to arbitrate between the group companies on the basis of the two different tax rates (10%/19%) would no longer be available. Consequently, structures benefitting from this tax arbitrage would become unnecessary.
- This 9% corporate income tax rate would be the lowest amongst corporate tax rates applied by OECD member states. This extremely low tax rate may, however, trigger adverse implications for foreign shareholders of Hungarian companies in their countries of residence as, due to the low tax rate, the Hungarian company may qualify as controlled foreign company (CFC) in the shareholders’ jurisdictions. (In most CFC regulations a foreign company qualifies as CFC if the effective corporate income tax rate in its country of residence does not reach 75% of the tax rate in the shareholder’s jurisdiction.) Whether a company in Hungary may qualify as CFC and the adverse implications of CFC qualification may vary depending on the shareholders’ jurisdiction. It may be worth analyzing whether the Hungarian subsidiary would qualify as CFC in the shareholders’ jurisdiction case by case.
- Under Hungarian regulations on controlled foreign companies (CFCs) a foreign company does not qualify as CFC if, besides meeting other conditions, the effective corporate income tax rate on its profit exceeds 10% or, in lack of positive results, the tax rate applicable to the given company in its country of residence exceeds 10%. The Hungarian corporate income tax rate would become lower than 10% from next year which appears to be somewhat contradictory. Although revisiting the Hungarian CFC definition in this respect would seem to be logical and reasonable as a result of the decrease of the corporate income tax rate, it cannot be excluded that the Hungarian CFC definition would remain unchanged.
- In the case of companies having non-utilized corporate income tax credits (e.g. development tax credit), it may be worthwhile to examine whether or not these amounts – with a corporate income tax rate of 9% – could actually be utilized within the statutory time period in the future. Further, if companies have tax losses carried forward or other expenses not taken into account as tax deductible for the tax being may need to revisit their deferred tax asset calculations. Upon a negative conclusion, loss in value may have to be recognized with respect to the underlying deferred tax assets. (Obviously, such adjustments would only be relevant in the case of reporting under international accounting standards and it would not be relevant for Hungarian GAAP.)
- The same may also be true on the contrary; as a result of the reduction of the corporate income tax rate the deferred tax liability of companies (which for example may derive from the application of accelerated tax depreciation) could also decrease.
- The lower tax rate would definitely reduce the corporate income tax payment liability of the largest taxpayers in Hungary, but it would also decrease the potential for subsidizing sports, films and performing art organizations from corporate income taxation. In our view, the significant decline in the financial sources available for such subsidies will likely generate business and financing anomalies and problems principally in the area of subsidizing sport organizations and performing art organizations.
A társasági adó kulcsa egységesen 9% lenne 2017-től
A társasági adó a hatályos szabályozás szerint kétkulcsos, progresszív adó. A társasági adó kulcsa az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része esetében jelenleg 10%, az 500 millió forintot meghaladó adóalaprész esetében pedig 19%.
A Miniszterelnök által a napokban tett bejelentés szerint 2017. január 1-jétől megszűnne a társasági adó progresszív rendszere és a magasabb kulcs kivezetése mellett az egységes adókulcs 9%-ra csökkenne. Arról egyelőre nincs hír, hogy az adókulcs csökkentésével párhuzamosan megszűnnének-e kedvezmények vagy esetleg változna az adóalap meghatározásának módja. Ezért várhatóan az adókulcs csökkentése más rendelkezést nem érintene a társasági adózás szabályaiban.
A társasági adókulcs bejelentett csökkentésével kapcsolatban összegyűjtöttünk néhány praktikus megfontolást, amely számos társaság számára releváns lehet és az adópozíció változását eredményezheti.
- A társasági adókulcs egységesítésével megszűnne a két adókulcs (10%/19%) közötti jelentős különbségre épülő adóarbitrázs lehetősége, így az ezt kihasználó struktúrák feleslegessé válnak.
- A 9%-os társasági adókulcs az OECD tagországai között a legalacsonyabb társasági adókulcs lesz. E rendkívül alacsony adókulcs a már Magyarországon működő, külföldi tulajdonban álló társaságok tulajdonosai számára akár hátrányt is okozhat az illetőségük országában. Az alacsony adókulcs miatt előfordulhat, hogy a külföldi tulajdonban álló magyar vállalat a tulajdonos országának szabályai szerint ellenőrzött külföldi társaságnak minősül. (A leggyakrabban használt szabályozás szerint ellenőrzött külföldi társaságnak minősül az a társaság, amely esetében az effektív társasági adó kulcsa nem éri el a tulajdonos illetősége szerinti államban alkalmazandó adó 75%-át.) A minősítés és a negatív következmények esetenként, érintett országonként eltérőek lehetnek, így érdemes egyedileg megvizsgálni a magyar adókulcs csökkentésének hatását.
- Az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó hazai szabályozás szerint egy – további feltételeknek egyébként megfelelő – külföldi társaság abban az esetben nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak, ha a társasági nyereségét legalább 10%-os effektív adókulcs terheli, illetve nyereség hiányában az illetősége szerinti ország szabályai szerint legalább 10%-os adókulcs terhelné. A magyar társasági adókulcs a jövő évtől nem érné el ezt a 10%-os mértéket, amely így némileg ellentmondásos képet fest. Bár logikus lenne az adókulcs csökkentésének eredményeként e definíció felülvizsgálata, nem zárható ki, hogy az ellenőrzött külföldi társaságok hazai szabályai mégsem módosulnak.
- Azon társaságok esetében, amelyek adókedvezményeket vesznek igénybe (pl. fejlesztési adókedvezményt), érdemes lehet felülvizsgálni, hogy a 9%-ra csökkenő adókulcs mellett a rendelkezésre álló időkorlátokon belül fel tudják-e használni a még rendelkezésükre álló adókedvezmény összegét. Amennyiben az adókedvezmény felhasználására a csökkentett adókulcs miatt már nem lesz mód, vagy amennyiben például elhatárolt veszteséggel, vagy más, adóban még el nem számolt ráfordításokkal rendelkeznek (pl. céltartalék képzés, veszteségleírás, stb.) amelynek a felhasználására még a magasabb adókulcs figyelembe vétele mellett számítottak, a kapcsolódó halasztott adókövetelések újraszámítására / leírására lehet szükség (ez értelemszerűen csak a nemzetközi sztenderdek szerinti beszámolókat érintheti, a magyar beszámolókat nem).
- Ugyanez igaz lehet fordítva is, amennyiben például gyorsított társasági adó szerinti értékcsökkenési leírás alkalmazása, vagy más, adóban előrehozott költségek elszámolása miatt halasztott adófizetési kötelezettséggel rendelkezik egy társaság, az adókulcs csökkenése eredményeként a halasztott adófizetési kötelezettség is csökkenhet.
- Az adókulcs csökkentése a legnagyobb adófizetők esetében a fizetendő társasági adó összegét is drasztikusan mérsékelni fogja, amely egyúttal a látvány-csapatsportok, a filmalkotások és az eladó-művészeti szervezetek részére adható támogatás forrását is jelentősen szűkítheti. A támogatások forrásának várható jelentős csökkenése véleményünk szerint piaci, finanszírozási anomáliákat, nehézségeket fog okozni elsősorban a sportszervezetek és az előadó-művészet szervezetek támogatása területén.