2014. július 1-jétől megváltoznak az időszakos elszámolás alá eső ügyletekre vonatkozó áfa szabályok. Jelen hírlevelünkben röviden összefoglaljuk, hogy mire lesz fontos odafigyelni az ilyen szolgáltatások esetén áfa szempontból.
Amint arról korábban mi is beszámoltunk, 2014. július 1-jétől megváltoznak az időszakos elszámolás alá eső ügyletek teljesítési időpontjára vonatkozó áfa szabályok. Az új szabályok értelmében fő szabály szerint (ez alól kivétel a közszolgáltatási és telekommunikációs szolgáltatások) a teljesítési időpont az adott elszámolási időszak utolsó napja lesz, szemben a jelenleg hatályos szabállyal, amely szerint a teljesítési időpont azon ellenérték esedékessége, amelyre az adott időszak vonatkozik.
A jelenlegi szabályok alapján az időszakos teljesítésű ügyleteknél az előleg nem értelmezhető (hiszen bármely fizetési határidő egy teljesítési időpontnak felel meg), tehát az Áfa törvény előlegre vonatkozó szabályait az ilyen ügyleteknél nem kell alkalmazni. A módosítás következtében azonban – legalábbis a legfrissebb adóhatósági álláspont szerint – úgy változik az időszakos teljesítésű ügyletek teljesítés időpontja, hogy az elválik a fizetés határidőtől, ezáltal értelmezhetővé válik az előlegre vonatkozó szabály is.
Ez az adóhatósági álláspont a gyakorlatban az olyan időszakos elszámolású ügyleteknél, ahol a díjfizetés előre történik (így például ingatlan-bérlet, karbantartási szolgáltatások, IT szolgáltatások), számos problémát fel fog vetni.
Ha egy adott időszakról pénzügyileg előzetesen számolnak el a felek (és ingatlan-bérletnél jellemző, hogy a bérleti díjat a bérleti időszak kezdete előtt kéri a bérbeadó), akkor a 2014. július 1-jétől hatályos szabályok alapján az ügyletről először legfeljebb egy előlegbekérőt lehet majd csak kiállítani, majd a díj megfizetését, mint előleg jóváírását kell kezelni és erről előlegszámlát kell kibocsátani. Csak ezt követően, az ügylet végleges teljesülése esetén (azaz az elszámolási időszak utolsó napjával) lehet majd a „normál” számlát is kiállítani. Ha az előlegnek minősülő díjfizetéssel a teljes összeget rendezi a szolgáltatás igénybevevője, akkor – az adóhatóság álláspontja szerint – egy számlával is rendezni lehet az előleg és végszámlát. Ha azonban az előleg nem érkezik meg a tárgyidőszak utolsó napjáig, akkor csak normál számlát kell kiállítani.
Mint látható, a megváltozott dokumentálási kötelezettség könnyen olyan helyzetet eredményezhet, hogy az adózók rosszul vagy nem megfelelő időszakra számolják el a fizetendő adójukat. Különös nehézséget okozhat, ha a tranzakció devizában történik, mivel ekkor a megfelelő árfolyam alkalmazására is oda kell figyelni.
A hatályba lépő új számlázási szabályok miatt javasoljuk ügyfeleinknek, hogy tekintsék át a fentiek hogyan érinthetik az időszakos elszámolású ügyleteiket, és egyúttal vizsgálják fel számlázási rendszereiket is, hogy a megváltozott számlázási szabályoknak egyáltalán meg tudnak-e jelenleg felelni.
OrienTax vélemény:
Nem akarunk rosszindulatúnak tűnni, de néha tényleg az az érzésünk, hogy a magyar hatóságok egy bürokrácia-mentes világban csak kétségbe esetten bolyonganának. A más uniós országokkal való összehasonlításban egyébként is egyedülállóan bonyolult magyar számlázási rendszert sikerült egy újabb csavarral még jobban összezavarni. A bevezetésre kerülő új szabály és az ezt kísérő adóhatósági álláspont egy már (nagy nehezen) megtanult, az adózók által megfelelően ismert szabályozást változtat ismét meg. Elgondolkodtató, hogy az egyébként ugyanazt a HÉA direktívát alkalmazó Nagy-Britanniában az előlegszámlázás problematikáját azzal zárták rövidre, hogy a teljesítés időpontjának (az adózó választása szerint) az előleg bekéréséről kiállított számla dátumát tekintik.