A Parlament honlapján kedd este óta elérhetők azok a részletes vitát lezáró módosító javaslatok, amelyeket az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága terjeszt elő az őszi adócsomag kapcsán. Cikkünkben ezekről számolunk be összefoglaló jelleggel.
A Gazdasági Bizottság részletes vitát lezáró módosító javaslata alapján az összes olyan intézkedést kihagyják az őszi adócsomagból, amelyek az egyéni és társas vállalkozók adózásának egyszerűsítésére vonatkozóan 2025-től léptek volna hatályba. Az indokolás szerint a többek között a személyi jövedelemadót, a szociális hozzájárulási adót, a KATA törvényt, az illetékeket és a helyi adókat is érintő, tervezett intézkedések további egyeztetést igényelnek, így ezeket egyelőre törölték.
Kikerült a csomagból azoknak a szabályoknak a szigorítása is, amelyek az áfalevonási jog közvetett vámjogi képviselőn keresztül történő gyakorlására vonatkoztak volna. Az indokolás szerint a szabályozás módosítása ezen a területen is további átgondolást igényel, ezért a kérdés rendezését későbbi időpontra időzítik a jogszabályalkotók.
Az eÁFA-rendszer bevezetéséhez kapcsolódik az a kiegészítő módosítás, amely kimondja, hogy az a megbízhatónak minősülő adózó (vállalkozás), amely az áfabevalláshoz a gépi interfész alkalmazást választja, a bevallás esedékességétől számított tizenöt napig mentesül az ellenőrzés alól. Ezen idő alatt az esetleges hibák és eltérések javíthatóak, ráadásul még az önellenőrzési pótlékot sem kell megfizetnie a vállalkozásnak.
A kötelező visszaváltási rendszer (DRS) indulásához kapcsolódik az a módosítás, amelynek értelmében a visszaváltási díj elszámolásával kapcsolatosan 2024-ben életbe lépő számviteli változások miatt korrigálják a helyi iparűzési adóra (hipa) vonatkozó szabályokat is. Ennek lényege, hogy a gyártók és forgalmazók esetében a visszaváltási díj a helyi iparűzési adóalap számítása során nem képezi részét sem a nettó árbevételnek, sem pedig az adóalap meghatározásakor a nettó árbevételt csökkentő eladott áruk beszerzési értékének. Emlékeztetőül a korábban említett számviteli változás: a termék visszaváltási díjjal növelt ellenértékét egyes esetekben értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni, az értékesített termékek bekerülési értékének részét képező visszaváltási díjat pedig eladott áruk beszerzési értékét növelő tételként kell kimutatni.
A külön jogszabályban szabályozandó, a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról szóló törvényjavaslatot illetően a Gazdasági Bizottság által javasolt módosítások szerint a bejelentett részesedéshez kapcsolódó amnesztiával minden adózó élhetne a 2023. december 30-án nyilvántartott, nem bejelentett részesedésre (amely megfelel az egy éves tartási periódusnak). Ugyanakkor a bejelentés megtétele (ennek határideje nem egyértelmű a normaszöveg és az indokolás alapján) esetén azonnali adókötelezettség keletkezne, ha a független felek közötti piaci érték és a könyv szerinti érték közötti különbözet nyereségjellegű. A különbözet 20%-a után 9%-os társasági adót kell fizetni. A módosítás értelmében az adókötelezettség nem mérsékelhető sem adóalap-, sem adókedvezménnyel.
Az indokolás kitér arra, hogy amennyiben a piaci érték a könyv szerinti értéknél alacsonyabb, a bejelentés nem tehető meg. A részesedés piaci értékét könyvvizsgáló vagy az ehhez szükséges szakértelemmel rendelkező szakértő jelentésével kellene igazolni.
A Törvényalkotási Bizottság november 16-án tárgyalja az adócsomagokat, így a következő napokban még megjelenhetnek újabb módosítások.