Az Országgyűlés 2015. november 17-én elfogadta az októberben benyújtott törvénymódosítási javaslatcsomagot a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (angolul: International Financial Reporting Standards, IFRS) egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásának bevezetéséhez kapcsolódó, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról.
Az elfogadott törvénymódosítás alapján az IFRS-eket immáron egyedi beszámolási célra is alkalmazhatják bizonyos gazdálkodók azzal, hogy az IFRS-ekben nem szabályozott kérdések tekintetében továbbra is a számviteli törvény előírásait kötelesek alkalmazni.
Az elfogadott módosítás meghatározza, hogy mely gazdálkodók, mikortól alkalmazhatják, illetve mikortól kötelesek alkalmazni az IFRS-eket az egyedi éves beszámolójuk összeállítása során, és szabályozzák az áttérés előzetes feltételeit.
AZ IFRS-EK ALKALMAZÁSA ÉS ÜTEMEZÉSE
IFRS-ek alkalmazási köre
A 2016-tól hatályos számviteli törvény szerint egyes gazdálkodóknak kötelezően át kell térniük az IFRS-ek szerinti éves beszámoló-készítési szabályok alkalmazására, míg a gazdálkodók meghatározott köre saját választása alapján dönthet úgy, hogy egyedi éves beszámolóját az áttérést követően az IFRS-ek alapján készíti el. A több lépcsőben történő bevezetés elsősorban az alkalmazásra történő felkészülési idő biztosításával indokolt.
2016. évben induló üzleti évről készített egyedi éves beszámolójukat az IFRS-ek alapján állíthatják össze azok a vállalkozók:
- amelyek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott tőzsdéjén forgalmazzák,
- amelyek közvetlen vagy közvetett anyavállalata az IFRS-ek szerint készíti az összevont (konszolidált) éves beszámolóját,
- amelyek a Koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény alapján koncesszióköteles tevékenység végzésére, illetve koncessziós szerződés megkötésére jogosultak, vagy amelyek koncessziós társaságnak minősülnek.
Megjegyezzük, hogy az utolsó pontban felsorolt gazdálkodók köre az eredetileg benyújtott javaslathoz képest újdonságként szerepel az elfogadott módosító csomagban.
E választással nem élhetnek a Magyar Nemzeti Bank felügyelete alá tartozó vállalkozók, az állami vagy önkormányzati vagyonkezelést végző vállalkozók, és a nonprofit gazdasági társaságok.
2017. évben induló üzleti évről készített egyedi éves beszámolójukat az IFRS-ek alapján kell elkészíteniük:
- azoknak a vállalkozóknak, amelyek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott tőzsdéjén forgalmazzák,
- a hitelintézeteknek, továbbá a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozások.
2017. évben induló üzleti évről készített egyedi éves beszámolójukat az IFRS-ek alapján állíthatják össze:
- azok a vállalkozók, amelyek közvetlen vagy közvetett anyavállalata az IFRS-ek szerint készíti az összevont (konszolidált) éves beszámolóját,
- a biztosítók,
- az Magyar Nemzeti Bank felügyelete alá tartozó pénzügyi vállalkozások, pénzforgalmi intézmények, elektronikuspénz-kibocsátó intézmények, befektetési vállalkozások, a központi értéktár, a központi szerződő fél, a tőzsde, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató, az IFRS-ek szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokba anyavállalati döntés alapján bevont pénzpiaci közvetítők és biztosításközvetítők, valamint az egyes alapok és alapkezelők,
- a számviteli törvény alapján könyvvizsgálatra kötelezett gazdasági társaságok,
- a könyvvizsgálati kötelezettség alól mentesülő külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei.
Az elfogadott módosító csomag tehát nem tartalmazza az eredetileg beadott javaslat azon pontját, amelynek értelmében 2017-től a szövetkezeti hitelintézet és egyéb hitelintézet, továbbá kisebb méretű hitelintézet, valamint a Takarékbank Zrt. és a Magyar Export-Import Bank Zrt. is az IFRS-ek alapján készíthette volna el egyedi éves beszámolóját. Ezen gazdálkodói kör – az eredetileg beadott javaslatokkal ellentétben – a 2018. évben induló üzleti évről készített egyedi éves beszámolóját sem kötelezett az IFRS-ek alapján elkészíteni.
A következő vállalkozók a 2017. évtől sem alkalmazhatják az IFRS-ek szerinti beszámoló-készítési szabályokat:
- az állami vagy önkormányzati vagyonkezelő vállalkozók,
- a nonprofit gazdasági társaságok,
- a kölcsönös biztosító egyesületek, és
- a nyugdíjpénztárak, az egészségpénztárak és az önsegélyező pénztárak.
Áttérés szabályai
Az elfogadott törvénymódosítás szerint az IFRS-ek szerinti éves beszámoló készítésének feltétele, hogy a vállalkozó rendelkezzen „az áttérésre való felkészültséget igazoló könyvvizsgálói jelentéssel”. E – kizárólag IFRS minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló, illetve könyvvizsgáló cég által kiadható – jelentés megszerzésének feltétele, hogy a gazdálkodó:
- alkalmazzon IFRS szakterületen regisztrált, a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásában szereplő személyt,
- rendelkezzen az IFRS-ek szerint összeállított és jóváhagyott számviteli politikával,
- rendelkezzen az áttérés előtti üzleti év első napjára vonatkozóan összeállított IFRS-ek szerinti mérleggel.
Az IFRS-ek szerinti éves beszámolóra való áttérés napja az első IFRS-ek szerint készült éves beszámoló üzleti évének első napja.
Az elfogadott törvénymódosítás értelmében az IFRS-ek alkalmazására történő áttérést legkésőbb az áttérés napja előtt 90 nappal be kell jelenteni az állami adóhatóság, illetve a Központi Statisztikai Hivatal részére. Az MNB felügyelete alá tartózó vállalkozók az MNB felé is bejelentést tesznek az áttérési szándékukról, szintén legkésőbb az áttérés napja előtt 90 nappal. A bejelentéshez csatolni szükséges a korábban említett könyvvizsgálói jelentést.
Eltérő bejelentési határidő vonatkozik azonban azon vállalkozásokra, amelyek már a 2016. évben induló üzleti évről készített éves beszámolójukra alkalmazni kívánják az IFRS-eket. Ez esetben ugyanis a bejelentést az áttérés napját követő 15 napon belül kell megtenniük.
Visszatérés szabályai
Önkéntes visszatérés
Az IFRS-ek szerinti éves beszámoló-készítési szabályokat választás alapjánalkalmazó vállalkozók a következő esetekben térhetnek vissza a számviteli törvény éves beszámoló-készítési szabályaira az elfogadott törvénymódosítás értelmében:
- 5 lezárt üzleti év után, vagy
- a közvetlen vagy közvetett anyavállalat személyben bekövetkezett változása esetén.
A visszatérés a fenti két feltétel valamelyikének bekövetkezése esetén bármelyik követő üzleti év első napjától megtehető.
Kötelező visszatérés
Az elfogadott törvénymódosítás a következő esetekben teszi kötelezővé a visszatérést:
- amennyiben már nem állnak fenn az IFRS-ek alkalmazására jogosító feltételek a vállalkozónál, vagy
- ha a vállalkozó végelszámolás, felszámolás, illetve kényszertörlési eljárás alá kerül.
A visszatérés a fenti két feltétel valamelyikének bekövetkezése esetén a követő üzleti év első napjától kötelező.
Összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési kötelezettség
Az elfogadott törvénymódosítás szerint amennyiben egy IFRS-eket egyedi beszámolási célra alkalmazó anyavállalat összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére is kötelezett, akkor ez utóbbit kötelezően az IFRS-ek szerint kell elkészítenie.
Saját tőke megfeleltetési tábla
Az IFRS-ekkel összhangban új kimutatás kerül bevezetésre a számviteli törvényben. Ez az ún. saját tőke megfeleltetési tábla, amelyet a kiegészítő megjegyzések részeként kell majd bemutatni az éves beszámolóban. A saját tőke megfeleltetési tábla tartalmazza az IFRS-ek szerinti saját tőke egyes elemeinek nyitó és záró adatait, illetve azok meghatározott jogcím szerinti állományváltozását. E táblának ezek mellett tartalmaznia kell a cégbíróságon bejegyzett tőke összegének és az IFRS-ek szerinti tőke összegének egyeztetését és a tárgyévi adózott eredményt is magában foglaló osztalékfizetésre rendelkezésre álló szabad eredménytartalék összegét.
Átalakulás, egyesülés, szétválás speciális szabályai az IFRS-eket alkalmazók esetén
Ellentétben a hazai szabályozással az IFRS-ek nem rendelkeznek részletesen az átalakulások, egyesülések és szétválások (a továbbiakban együttesen: átalakulások) számviteli kezeléséről. Ebből adódóan az elfogadott törvénymódosítás számos rendelkezést tartalmaz az olyan, IFRS-eket alkalmazó vállalkozásokra, akik érintettek valamilyen átalakulásban.
Egyéb speciális rendelkezések az IFRS-ekkel összefüggésben
Az elfogadott módosítások értelmében az IFRS-ek szerinti éves beszámolót készítő
- pénzügyi intézményeknek és befektetési vállalkozásoknak havonta, a biztosítónak negyedévente főkönyvi zárást és főkönyvi kivonatot kell készíteniük, valamint biztosítaniuk kell, hogy a kapcsolódó analitikus nyilvántartások rendelkezésre álljanak.
- hitelintézeteknek és a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozásoknak a külföldi pénzértékre szóló eszközeiket és kötelezettségeseiket minden hónap utolsó napjára, valamint a mérlegfordulónapra értékelniük kell az MNB által, az adott napra vonatkozóan közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján.
- pénzügyi vállalkozásoknak és biztosítóknak a külföldi pénzértékre szóló eszközeiket és kötelezettségeseiket minden hónap negyedév utolsó napjára, valamint a mérlegfordulónapra értékelniük kell az MNB által, az adott napra vonatkozóan közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján.
EGYÉB VÁLTOZÁSOK
Üzleti vagy cégérték
A korábbiakban elfogadott változások értelmében a 2016. évben induló üzleti év vonatkozásában a részesedésekhez kapcsolódó üzleti vagy cégérték és negatív üzleti vagy cégérték összegével módosítani kell a kapcsolódó részesedés könyv szerinti értékét. Az elfogadott törvénymódosítás értelmében amennyiben a részesedés és az azzal kapcsolatban kimutatott üzleti vagy cégérték vagy negatív üzleti vagy cégérték összevezetésére – például egy múltbeli átalakulás miatt – nincs lehetőség, az így fennmaradó goodwill-re vagy negatív goodwillre annak nyilvántartásba vétele időpontjában hatályos szabályok is alkalmazhatóak.
Üzleti vagy cégérték értékcsökkenése
A 2016. évben induló üzleti év vonatkozásában már a korábbiakban elfogadott változások értelmében az üzleti vagy cégérték legalább 5 év, de legfeljebb 10 év alatt kell értékcsökkenés elszámolása útján leírni. Az elfogadott törvénymódosítás azonban a 2016. január 1. napja előtt keletkezett és a 2016. évben induló üzleti év nyitó adatai között szereplő üzleti vagy cégérték esetében a nyilvántartásba vételük időpontjában hatályos értékcsökkenési szabályok alkalmazását is lehetővé teszi.
Kapott osztalék elszámolása
Az osztalék elszámolására vonatkozó, a 2016. évtől alkalmazandó nemzetközi és helyi szabályok összhangjának megteremése érdekében az elfogadott törvénymódosítás szerint az osztalékot abban az évben kell bevételként elszámolni, amely év mérlegfordulónapjáig (korábban mérlegkészítés időpontjáig) az osztalékfizetésről szóló határozat ismertté vált.
Egyes beszámolótípusok közötti áttérés
Az elfogadott törvénymódosítás alapján egységesítésre kerülnek az egyes beszámolótípusok közötti áttérésre vonatkozó szabályok aszerint, hogy két egymást követő évi megfelelés után már a harmadikban lehetséges az áttérés az új beszámolótípusra, amennyiben a vonatkozó feltételek teljesülnek.