A bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon (kezelt vagyon) ingyenes használata során adófizetési kötelezettsége keletkezik a vagyont használó magánszemélyeknek, vagyis jellemzően a vagyonrendelőnek és a kedvezményezettnek. Azt, hogy a kezelt vagyon ingyenes használata során milyen adózási szabályokat kell figyelembe venni, elsősorban az dönti el, hogy a bizalmi vagyonkezelés még a tavalyi, 2023. szeptember 12-én hatályba lépett jogszabály-változás előtt vagy azt követően hozták létre.
A kezelt vagyon ingyenes használatának adókötelezettsége a régi rendszerben
Az Országgyűlés 2023. szeptember 12-i hatállyal módosította a személyi jövedelemadóról szóló törvény (1995. évi CXVII. törvény, a továbbiakban: Szja törvény) bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó rendelkezéseit. Jelenleg nincsenek érvényben olyan egzakt szabályok a kezelt vagyon ingyenes használatára vonatkozóan azoknál a bizalmi vagyonkezeléseknél, amelyeket még a fenti dátum előtt, vagyis a régi rendszerben hoztak létre. Olyan átmeneti szabályok sincsenek hatályban, amelyek értelmében az ingyenes használatra vonatkozó új rendelkezéseket a régi bizalmi vagyonkezelések vonatkozásában is alkalmazni kellene.
Ennélfogva ezeknél az Szja törvény általános szabályait kell figyelembe venni a vizsgálat során.
Bizalmi vagyonkezelés esetén a kezelt vagyont ingyenesen használó magánszemélyeknél (a vagyonrendelőnél és a kedvezményezettnél) az ingyenes használat egyéb jövedelemként lesz adóköteles, amennyiben a vagyonkezelő és a használó közötti jogviszonyból más nem következik. Szakmai álláspontunk szerint ez a megállapítás még akkor is igaz, ha a vagyonrendelő / kedvezményezett és a vagyonkezelő személye megegyezik.
Egyéb jövedelme után a magánszemélyt 15 százalék személyi jövedelemadó és 13 százalék szociális hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli.
Az adóalap és a megállapított jövedelem számítása a régi rendszerben
Mivel adózási szempontból az ingyenes használatot a kezelt vagyon biztosítja és a kezelt vagyon csak az osztalék esetében tekinthető kifizetőnek, ezért kifizető hiányában a magánszemély alkalmazhatja az Szja törvény 29. § utolsó mondatában foglaltakat. Ennek alapján adóalapnak a megállapított jövedelem 89 százalékát veheti figyelembe jövedelemként.
A megállapított jövedelmet az ingyenes használat szokásos piaci értékéből kell meghatározni. Vagyis azt kell ilyenkor vizsgálni, hogy a bizalmi vagyonkezelő mekkora ellenértéket realizálna, ha az ingyenes használatba adott kezelt vagyont ellenérték fejében hasznosítaná egy független fél részére.
A kezelt vagyon ingyenes használatára vonatkozó hatályos szabályok
Ezeket az Szja törvény 65/C. § (8) bekezdése tartalmazza. Ennek értelmében „[a] vagyonelem tulajdonba adását nem eredményező vagyoni érték magánszemély részére történő juttatása – ideértve különösen az ingyenes vagy kedvezményes használat biztosítását – esetén adóköteles az e juttatással összefüggő, a kezelt vagyont […] terhelő költség, ráfordítás. Az adót a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon […] terhére kell elszámolni, és a költség, ráfordítás elszámolási időpontja hónapjának kötelezettségeként kell a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre bevallani és megfizetni.”
A fenti passzussal – értelmezésünk szerint – a jogalkotó egy vélelmet állított fel, amikor úgy rendelkezik, hogy a kezelt vagyont terhelő költséget, ráfordítást kell tekinteni a jövedelem alapjának. Az Szja törvény ugyanakkor nem definiálja, hogy pontosan mit kell költség és ráfordítás alatt érteni.
Az Andersen szakmai álláspontja az, hogy ide tartozik minden olyan költség és ráfordítás, amelyet a kezelt vagyonnak mint a számviteli törvény alanyának a számviteli sztenderdeknek megfelelően el kell számolnia. Ebben az értelmezésben költség és ráfordítás lehet a kezelt vagyon vonatkozásában elszámolt:
- értékcsökkenés,
- terven felüli értékcsökkenés,
- értékvesztés, valamint
- a kezelt vagyon sajátosságaiból fakadóan felmerült költségek vagy ráfordítások (pl. biztosítások díja, közüzemi díjak, stb.).
Fontos kiemelni, hogy az Szja törvény a kezelt vagyon kötelezettségévé teszi, hogy a megállapított adót a költség vagy ráfordítás felmerülésének (elszámolásának) hónapjában kötelezettségként bevallja és megfizesse. Ez hasonló logikán alapul, mint amit az Szja törvény a béren kívüli juttatások vagy az egyes meghatározott juttatások esetében követ.
Az Andersen bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásairól ezen az oldalon lehet tájékozódni.
A cikk egy másik változata hasonló tartalommal először az Adózóna oldalán jelent meg.