Az elmúlt időszakban két olyan ágazati különadó – a kiskereskedelmi különadó és a 2010-ben elfogadott távközlési különadó – kapcsán szerepelt Magyarország a hírekben, amelyeknek az uniós joggal való összhangja kérdéses volt.
Kiskereskedelmi különadó – megjelent a Főtanácsnok véleménye
2013. szeptember 5-én jelent meg Juliane Kokott főtanácsnok asszonyindítványa a Magyarországon 2010. óta kivetett kiskereskedelmi különadó uniós joggal való összeegyeztethetősége kapcsán.
Mint ismeretes, 2010-ben ún. ágazati különadók kerültek bevezetésre Magyarországon, melyet a bolti kiskereskedelem, a távközlés, illetve az energiaszektor területén tevékenységeket végző társaságoknak az ezen tevékenységükből származó nettó árbevételük után, sávos kulcsok alapján kellett megfizetniük (az ágazati különadókat 2013. január 1-jétől hatályon kívül helyezték).
A Hervis által kezdeményezett ügy alapján a Főtanácsnok Asszony indítványában azt az álláspontot képviseli, hogy a magyar különadó a hátrányos megkülönböztetés uniós jogi tilalmával és az uniós jogi alapjogokkal (különösen a letelepedés szabadságával) nem ellentétes. A kiskereskedelmi különadó – a főtanácsnok véleménye szerint – ugyanakkor sértheti az uniós Héá (Áfa) irányelvet.
Az EU Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint ahhoz, hogy egy adó a HÉÁ (Áfa) alapvető jellemzőivel bírjon, az alábbi kritériumoknak kell, hogy megfeleljen:
- általános legyen, azaz a termékek és szolgáltatások legszélesebb körére terjedjen ki
- a végső fogyasztót terhelje
- a korábban megfizetett HÉÁ levonható legyen
- minden termelési és értékesítési folyamatban megjelenjen
Az eddigi ítélkezési gyakorlattal szemben a főtanácsnok úgy véli, hogy a forgalmi adó jellegű adók kivetésére vonatkozó tilalom nem csak a hozzáadottérték-adó alapvető jellemzőivel rendelkező nemzeti adók ellen irányul, hanem minden olyan nemzeti adó ellen, amely a forgalmi adó alapvető jellemzőivel bír, és veszélyezteti a közös hozzáadottértékadó-rendszer működését, amennyiben torzítja a verseny feltételeit nemzeti vagy uniós szinten. A főtanácsnok javaslata szerint ezért a magyar bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy a különadó összeegyeztethető-e a hozzáadottérték-adóról szóló irányelvvel. (Megjegyezzük, hogy a főtanácsnok indítványa nem köti az Európai Bíróságot.)
Véleményünk szerint a kiskereskedelmi különadóról nem mondható el, hogy magán viseli a Héá (áfa) fenti pontokban leírt minden ismérvét, ezért kevésbé látjuk valószínűnek, hogy megállapítást nyerne, hogy az adó ellentétes az uniós Héá irányelvvel.
Távközlési különadó – Az Európai Bizottság visszavonta a keresetét
Az Európai Bizottság azok után, hogy az Európai Bíróság az ún. engedélyezési irányelvvel összeegyeztethetőnek találta a magyar távközlési különadóhoz nagyon hasonló francia adót, megszüntette a Magyarországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárást és ennek következtében visszavonta az EU Bíróság előtti keresetét. (Az uniós eljárásról korábbihíreink közt mi is beszámoltunk)
A távközlési különadó (a kiskereskedelmi különadóval együtt) 2010-ben került bevezetésre, és az iparágban tevékenységet végző (és meghatározott szint feletti árbevételt realizáló) táraságokat érintette. 2013. január 1-jétől a távközlési különadó megszűnt, azonban 2012. július 1-jétől bevezetésre került „helyette” a távközlési adó (közismertebb nevén telefon-vagy sms-adó), mely a hívások időtartama, illetve a küldött üzenetek száma alapján került meghatározásra (2 Ft/perc, illetve 2 Ft/üzenet).
Az ún. engedélyezési irányelv alapján a tagállamok igazgatási díjat szedhetnek az elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó cégektől, de az ilyen díjat csak a nyújtott szolgáltatások tényleges igazgatási költségeinek fedezésére lehet felhasználni. A Bizottság úgy érvelt, hogy a kivetett magyar adó az irányelvben meghatározott díjnak minősül, amelyet a magyar kormány nem az irányelvben meghatározott célra használ fel, hanem azt általános költségvetési bevételként kezeli. A Bíróság előtt ez az érvelés dőlt meg és került kimondásra, hogy az ilyen adókat nem lehet igazgatási díjnak tekinteni, ennek következtében az engedélyezési irányelv ezen esetekben nem alkalmazható.
A fentiekkel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy az Európai Bizottság csak a 2010-ben bevezetett távközlési különadóval kapcsolatos eljárást szüntette meg, azonban a 2012-ben bevezetett távközlési adóval (telefonadóval) kapcsolatban indított kötelezettségszegési eljárását tovább folytatja.