Az OPTEN adatai alapján több tízezer olyan cég van, amelyik a május 31-i határidő után nyújtja csak be éves pénzügyi beszámolóját vagy még akkor sem. Azok, akik késve vagy egyáltalán nem teljesítik ezt a kötelezettséget, komoly szankciókkal számolhatnak, és vállalkozásuk megszüntetését kockáztatják.
A május vége fontos mérföldkő a vállalkozásoknak
A május 31-e kardinális dátumnak számít az adózásban. Ez ugyanis az éves pénzügyi beszámoló és a társasági adóbevallás benyújtásának határideje a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások számára. Az egyik legnagyobb hazai céginformációs szolgáltató, az OPTEN az elmúlt három év adatait elemezve érdekes statisztikákat közölt ezzel kapcsolatban.
Ezekből kiderül, hogy éves szinten 400 ezer körül mozog a leadott beszámolók száma, amelyek 60 százalékát májusban nyújtják be (közel 200 ezer darabot). Év elejétől a május 31-i határidőig 5 cégből 4 teljesíti ezt a kötelezettségét, míg további 40 ezer csak júniusban (velük együtt már 10-ből 9 lesz az arány).
Azok a vállalkozások, amelyek késve vagy egyáltalán nem nyújtanak be beszámolót, komoly szankciókra számíthatnak. Ezek legenyhébb formája a kétszázezer forintos mulasztási bírság, de ha az adott cég többszöri felszólításra sem teljesíti kötelezettségét, a NAV törli adószámát, ami a cégbírósági megszüntetési eljárás első lépése.
A kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett
Ezt egy olyan rendezvényen mondta Varga Mihály, amelyen Magyarország 10 legnagyobb adózóját ismerték el. A pénzügyminiszter kiemelte, hogy a tíz cég által befizetett adó teljes összege tavaly elérte az 1400 milliárd forintot. Emellett hangsúlyozta, hogy 2023-ban 13 milliárd euró közvetlen külföldi működőtőke (FDI) érkezett hazánkba, amiben elévülhetetlen szerepe volt annak, hogy a magyar adórendszer stabil, kiszámítható és irányai világosak.
Nekünk homlokegyenest ellenkező a véleményünk, főleg a trenddel kapcsolatban látunk mást. 5 évvel ezelőtt fenntartásokkal ugyan, de egyetértettünk volna ezzel a véleménnyel, azóta azonban a kormány visszamenőleges hatállyal alkot adójogszabályokat, adótörvények helyett rendeleti szinten szabályoz és a költségvetési hiány kezelésére szektorspecifikus különadók sorát veti ki. Ezek az intézkedések rendkívüli mértékben rontják a magyar adórendszer stabilitását és kiszámíthatóságát.
Legyőztük az inflációt, de a fogyasztás mégsem indul be
Bajban a költségvetés, most is ez olvasható ki a Pénzügyminisztérium áprilisi államháztartási jelentéséből. Ebből kiderül, hogy míg a személyi jövedelemadóból és a járulékokból szépen érkeznek a bevételek a költségvetésbe, az ÁFA tételsor továbbra is alulteljesít a tervekhez képest. Hiába ugyanis az idei erőteljes bérkiáramlás, a lakosság ezt a vártnál kisebb mértékben fordítja fogyasztásra.
Nagy Márton szerint már nincs extraprofit a gyógyszeriparban
A nemzetgazdasági miniszter ezt a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének sajtótájékoztatóján mondta. Azt is kijelentette, a kormány vállalta, hogy jövőre kivezeti a szektorra kivetett extraprofitadókat, erről ősszel hozhatja meg a döntést. Nagy Márton szerint más iparágakban is meg kell vizsgálni, van-e extraprofit. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a bankszektorban ez még mindig látszik.
Jelentős fejlesztés előtt áll az eÁFA rendszer
A NAV ellenőrzési főosztályának vezetője úgy nyilatkozott, hogy az adóhivatal júliusban nagyarányú fejlesztést hajt végre az eÁFA rendszerében, aminek eredményeként jelentősen megnőhet azoknak a gazdasági szereplőknek a száma, amelyek a hatóság rendszerében készítik el áfabevallásukat. Horváth Tibor elmondása szerint eddig nagyjából 4000 ezer bevallás érkezett a rendszeren keresztül. Csak viszonyításképpen: havonta, negyedévente vagy évente a gazdasági szereplőknek több százezer áfabevallást kell elkészíteniük.
Az önellenőrzési lehetőséget is magában foglaló új fejlesztéseket a tervek szerint júliusban élesítik a rendszerben.
Magyar vonatkozású áfavisszatérítési ügyben döntött az Európai Bíróság
Időről-időre foglalkozunk általunk jelentősebbnek tartott, adózási vonatkozású bírósági döntésekkel. Most az Európai Bíróság egyik magyar vonatkozású döntését vizsgáljuk, amely a visszatérítés helye szerinti tagállamban nem letelepedett adóalanyoknak nyújtott áfavisszatérítések témájában született.
Ha egy külföldi cég Magyarországon áfaköltségeket halmoz fel, akkor magyar adóalanyisága hiányában hogyan juthat az áfához? Erre való a külföldi áfavisszatérítési eljárás, erre vonatkozik az EUB most hozott döntése.
A Világbank közzétette a „State and Trends of Carbon Pricing 2024” jelentést
A Világbank 2024. május 21-én közzétette a „State and Trends of Carbon Pricing 2024” című jelentését (a továbbiakban: a jelentés), amelyben bejelentette, hogy a szén-dioxid kibocsátás árképzéséből származó bevételek 2023-ban 104 milliárd USD-t tesznek ki, ami az Európai Unió magas árainak és a német kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) egyes bevételeinek 2022-től 2023-ig tartó átmeneti eltolódásának köszönhetően az eddigi legmagasabb bevételi szintet éri el.
Az adás itt hallgatható meg:
SPOTIFY: https://bit.ly/3wNa7BU
YOUTUBE: https://youtu.be/IeB0UBe9d1k
PODPAD: https://bit.ly/3yGhThk
APPLE PODCAST:
SOUNDCLOUD: https://bit.ly/4bTnJed
A podcast hivatalos LinkedIn csatornája exkluzív tartalmakkal:
https://linkedin.com/company/nyugtaval-podcast