Podcast: Megint a magyar kiskeradó miatt áll a bál Brüsszelben

2024.03.22.

Diszkriminatívnak és uniós jogszabályba ütközőnek tartja a SPAR a magyarországi kiskereskedelmi láncokra még 2022 májusában kivetett különadót, ezért az Európai Bizottsághoz fordult panasszal. A történet vége akár egy újabb hazánk ellen induló kötelezettségszegési eljárás is lehet.

Az Európai Bizottsághoz fordult a SPAR a kiskereskedelmi különadó miatt

A második legnagyobb hazai kereskedőlánc diszkriminatívnak és az áruk szabad mozgására vonatkozó uniós jogszabályt sértőnek tartja a kiskereskedelmi láncokra még 2022 májusában kivetett magyar különadót. A cég szerint a kormány ezen intézkedése 2023-ban összesen 90 millió euróval növelte meg költségeiket és végül 50 millió eurós veszteséget okozott.

A kiskeradóról 2020-ban egyszer már ítéletet mondott az Európai Bíróság, miszerint a magyarországi székhelyű, Magyarországon bejegyzett vállalkozásokra a jelenlegi jogi formában alkalmazható ez a szabályozó, továbbá a sávos adózást sem tiltja az unió. Így az akkori, a magyar Tesco által benyújtott kereset elhasalt a testület előtt.

Az akkori jogi-szakmai vitával szemben a SPAR mostani akciója inkább panaszkodásnak és politikai nyomásgyakorlásnak tűnik. A történet végkimeneteli mindenesetre akár egy újabb kötelezettségszegési eljárás is lehet hazánkkal szemben.

Új rekord a magyar adónemek számában?

Egyes források szerint összesen már 61 különböző adónemünk van, ami új rekordnak számít. Ez a magas szám ellentétben áll azzal az ígérettel, amit Magyarország tett az Európai Uniónak a hazai adórendszer egyszerűsítésével és átláthatóságával kapcsolatban. Ehhez képest idéntől új adótehernek számít a globális minimumadó és a gyógyszergyártókat terhelő extraprofitadó is, és e tekintetben az sem eldöntött, hogyan kell minősíteni a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat.

Az, hogy mit tekintünk külön adónemnek, sok esetben jogszabályértelemzési kérdés, erre eltérő megközelítések léteznek. Ahhoz viszont semmi kétség sem fér, hogy jelenleg túl sok van belőlük.

Sokan még mindig nem ajánlják fel adójuk 1+1 százalékával

Egy reprezentatív kutatás szerint a megkérdezettek több mint ötöde (23%) soha nem rendelkezett még az SZJA adóbevallásában adójának 1+1 százalékának felajánlásáról, ami elképesztően magas szám. Egy részük nem is tud erről a lehetőségről, de vannak olyanok, akik valamilyen okból egyáltalán nem fizetnek adót. Sok példa van arra is, hogy az adózónak nem marad erre a célra felajánlható adója, mert maximálisan kihasználja a kedvezményeket.

Két fontos dátumra hívjuk fel a figyelmez a témával kapcsolatban: az egyik, hogy március 15-től már elérhetőek a 2023-as SZJA bevallástervezetek, a másik, hogy pünkösd miatt a bevallásokat idén május 21-ig lehet benyújtani.

Vita az EPR-rendszerhez kapcsolódó díj áfakezeléséről

A 2023. július 1-jével elindult kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) rendszert a MOL leányvállalata, a MOHU, mint koncessziós társaság üzemelteti, és ő is állítja ki a számlákat. Az első bevallási időszakhoz kapcsolódóan a cég egyrészt olyan számlákat bocsátott ki, amelyek az őt megillető díjelemet tartalmazták, másrészt olyan, nem számlának minősülő számviteli bizonylatokat, amelyek az önkormányzatokat megillető díjelemek foglalták magukban. Míg a MOHU számláin ÁFA is szerepelt, addig az önkormányzatok számviteli bizonylatain nem. A NAV álláspontja szerint mindkét díjelem áfás, és mindkettők a MOHU-nak kell egységesen kiszámláznia a társaságok felé.

Dániában is kivetnék a légiutas-adót

A dán kormány konzultációra bocsátott egy jogszabálytervezetet, amelynek alapján 2025-től a magyar légiutas-adóhoz hasonló adóterhet vezetnének be az országban. Ez utasonként 70 dán koronát, vagyis 3700 forintot jelent, ez az összeg azonban 2030-ra 5300 forintra emelkedne. Az intézkedés kommunikált célja a zöld átállás és a fenntarthatóság támogatása.

Itt az újabb ötlet a szupergazdagok megadóztatására

Bizarr hírek formájában újra és újra felüti a fejét a szupergazdagok vagyonadója. Most Gabriel Zucman francia közgazdász hozakodott elő az ötlettel a G20 országok Sao Pauló-i találkozóján. A 2 százalékos mértékű szuperadót a szakember a világ 3000 leggazdagabb milliárdosára vetné ki. Több kérdésünk is van az ellentmondásos koncepcióval kapcsolatban. Miért pont csak a 3000 leggazdagabb lenne az adó alanya? Ki fogja összeállítani ezt a listát? Milyen módszertant alkalmaznának erre?

Karesz kalandjai a NAV mobilapplikációjával

Elindult a NAV applikációjában a gépjárműadó fizetés, erre már van lehetőség. Karesz kipróbálta, a műsorban pedig be is számolt a tapasztalatairól.

Andersen