Sporttámogatás – nagyon furcsa és veszélyes módosító javaslat

Korábbi cikkünkben is beszámoltunk arról, hogy egyre több vállalkozás számára jelent vonzó adómegtakarítási – és egyben közérdekű támogatási – lehetőséget a látvány-csapatsportok (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, jégkorong és vízilabda) támogatása. Múlt pénteken az Országgyűléshez benyújtott törvénymódosító javaslat azonban véleményünk szerint alapjaiban és rendkívül negatív módon változtathatja meg az ezzel kapcsolatos folyamatokat.

A jelenlegi szabályok szerint egy társaság, amennyiben erre feljogosított sportszervezetet támogat, egyszerre két elemből álló társasági adókedvezményt is igénybe vehet. Egyrészt a támogatás kifizetését elszámolhatja költségként, másrészt a támogatás összegét a már csökkentett adóalap után számított társasági adójából is levonhatja. Így összességében 100 egység támogatásért cserébe a támogató cég – attól függően, hogy társasági adóját 10 vagy 19%-os kulcs mellett fizeti – 110  vagy 119 egység adókedvezményt érvényesíthet. Ugyan elsőre furcsának hathat, hogy a cégek több adókedvezményt érvényesíthetnek, mint amennyi támogatást kifizetnek, de erre amiatt van szükség, mert az adókedvezményt a cégek nem azonnal, hanem csak egy későbbi időpontban érvényesíthetik (vagyis a pénz időértékét kompenzálni kell), másrészt éppen a többlet hozam fedezi azt a kockázatot, ha a cég eredményessége esetleg időközben megváltozhat (erre számos példát láttunk az elmúlt években), így az adókedvezményt nem, vagy csak a későbbi években tudja a társaság igénybe venni.

A minap benyújtott módosító indítvány épp e többlet hozamot csökkentené le 75%-kal, méghozzá oly módon, hogy azt a cégek kiegészítő sportfejlesztési támogatásként kötelesek lennének szponzori vagy támogatási szerződés keretében szintén a sportszervezetek felé megfizetni.

A módosító javaslat alapján tehát, 10%-os adókulcsot és 100 egység támogatást feltételezve, az eddigi nettó 10 egység megtérülés helyett maximum 2,5 egység nettó megtérülés lenne elérhető .

A módosító rendelkezésekből egyelőre nem derül ki egyértelműen, hogy a kiegészítő sportfejlesztési támogatást közvetlenül a támogatott szervezet, vagy az adott látványsport országos szakszövetsége felé kellene megfizetni (a két ezzel kapcsolatos bekezdés egymásnak ellentmond), mindenesetre a szakszövetség által kiállított támogatási igazolásnak már tartalmaznia kellene a kiegészítő támogatás fizetendő összegét is, amelyet egy meglehetősen bonyolult eljárás révén kellene kiszámítani.

A fentiek mellett további lényeges változást jelntene, hogy a javaslat szerint a NAV felé történő bejelentési kötelezettség 8 napos határidejének elmulasztása jogvesztő lenne, vagyis egy egyszerű formai mulasztás az adókedvezmény igénybe vételét tenné lehetetlenné.

OrienTax vélemény

Természetesen értjük a jogalkotó segítő szándékát, miszerint adminisztratív eszközökkel is biztosítani kívánja, hogy a sportra áldozott összegek minél magasabb arányban ott is hasznosuljanak. Ugyanakkor ha a jogalkotó egyszer már a társasági adókedvezményt választotta, mint a finanszírozás legjobb formája erre a célra (amivel azért tudnánk vitatkozni) és emiatt azt szeretné, hogy a cégek ebben tevékenyen részt is vegyenek, akkor meglehetősen visszás olyan megszorító szabályokat alkotni, ami épp ez ellen hat. Kívételek természetesen mindig lesznek, de általánosságban egyáltalán nem elvárható és nem is lesz gyakorlat, hogy a cégek puszta mecenatúrából vállalják a korábbi finanszírozást, illetve a támogatással járó adókockázatokat, továbbá olyan szponzori szerződést kössenek, amelyet egyébként nem akarnának (ez utóbbi főleg a multinacionális vállalatokat fogja elriasztani, ahol a sportmarketinggel kapcsolatos döntéshozatal nem is Magyarországon van általában). A javaslat tehát azzal a veszéllyel jár, hogy nagyságrendekkel lecsökken a sporttámogatásba befolyó összeg, így a segítő szándék ellenére épp a sportszervezetek lesznek a legnagyobb kárvallottjai a módosításnak.

Szintén érthetetlen és rendkívül rossz irány egyszerű formai hiányosságok miatt egy adókedvezmény igénybe vételének megtiltása, hiszen apró mulasztások így akár komoly pénzügyi károkhoz vezethetnek, amely szintén a rendszerbe vetett bizalmat teheti tönkre.