Több uniós irányelv halasztásáról döntöttek

A kialakult járványügyi helyzetre való tekintettel az Európai Bizottság úgy döntött, hogy 3 hónappal elhalaszt egyes adatszolgáltatási (DAC 6 irányelv szerinti bejelentési, információcsere) határidőket. A szóban forgó irányelv a határon átnyúló egyes adózási konstrukciókra vonatkozólag ír elő adatszolgáltatási kötelezettséget, és célja az agresszív adózási struktúrák visszaszorítása lenne. Szintén 3 hónappal kitolják a 2019. évi, pénzügyi számlákra vonatkozó kötelező automatikus információcsere (CRS) határidejét is. Az Európai Bizottság döntése alapján továbbá hat hónappal kitolódik az elektronikus kereskedelmet érintő áfa szabályok hatálybalépése.

A DAC 6 irányelvvel részletesen ebben a korábbi cikkünkben már foglalkoztunk, de röviden összefoglalva: az irányelv az Európai Unión belül letelepedett tanácsadó társaságok (pl. adótanácsadó cégek) részére jelentéstételi kötelezettséget ír elő minden olyan tanács esetében, amely az irányelv hatálya alá tartozó, határon átnyúló (agresszív) adózási konstrukció létrehozására irányul. Nagyon leegyszerűsítve: az olyan nemzetközi adóstruktúrák felállítása esetén, amelyek révén az adókötelezettség az egyes tagállamokban a korábbi szinthez képest jelentősen lecsökkenhet, bejelentési kötelezettség fog kapcsolódni, és ez a bejelentés elsősorban a tanácsot adó adózási és jogi szakemberek kötelezettsége és felelőssége lesz. Ez a kötelezettség lépett volna hatályba 2020. július 1-jével (2018. július 1-jét követően felállított struktúrákra visszamenőlegesen), és ezt halasztották – egyelőre – további három hónappal. Feltehetőleg a halasztás mögött nem a tanácsadó cégek iránti „könyörület”, sokkal inkább az adóhatóságok egyéb ügyekkel való leterheltsége és jelen helyzetben való felkészületlensége húzódhat meg.

Mire vonatkozna a bejelentési kötelezettség?

Az a konstrukció minősül határon átnyúlónak, amelyben egynél több tagállam, vagy egy tagállam és egy harmadik ország érintett és az irányelvben felsorolt feltételek közül legalább egy teljesül.

Az irányelv bevezette, a „fő előny vizsgálatára irányuló tesztet”, melynek segítségével megvizsgálható, hogy a létrehozni kívánt/létrehozott konstrukció fő előnye vagy a fő előnyök egyike az adóelőny elérésére irányul-e. E teszt alkalmazásakor kell vizsgálni egyrészt a fő előny vizsgálatára irányuló teszthez kapcsolódó ún. általános és különös ismertetőjegyeket, továbbá a határon átnyúló ügyletekhez kapcsolódó különös ismertetőjegyek közül néhányat.

Az adatszolgáltatási kötelezettség alapvetően a konstrukció tervezésében közreműködőket, így kifejezetten az adótanácsadókat terheli, de ez akár az érintett adózókra is kiterjedhet. Az adatszolgáltatás keretein belül első sorban az érintett adózók és közreműködők azonosításához szükséges információkra, a konstrukcióra ráillő „ismertetőjegyre”, valamint a konstrukciók pontos értékére vonatkozólag kell adatot szolgáltatni.

Új DAC 6 határidők:

  • a 2020. július 1. és 2020. szeptember 30. közötti időszakban végrehajtott határon átnyúló adóstruktúrák esetében a jelentéstételre vonatkozó 30 napos határidő 2020. október 1-jén kezdődik (korábban a kezdőidőpont akár 2020. július 1. is lehetett);
  • a 2018. június 25. és 2020. július 1 között időszakban végrehajtott konstrukciók esetében az adótervezésben közreműködőknek, illetve az érintett adózóknak az adatszolgáltatást 2020. november 30-ig kell teljesíteni (a korábbi augusztus 31. helyett);
  • határon átnyúló konstrukciókra vonatkozó tagállamok közötti első információcsere időpontja 2020. október 31-ről 2021. január 31-re változik;
  • a piacképes konstrukciók vonatkozásában az első időszakos jelentést az adótervezésben közreműködőnek 2021. január 31-ig kell elkészítenie.

Kötelező automatikus információcsere (CRS)

A 2019. évi, pénzügyi számlákra vonatkozó kötelező automatikus információcsere (CRS) határideje 2020. december 31-ig halasztásra kerül (a korábbi 2020. szeptember 30. helyett).

Lehetséges további halasztás?

A Bizottság felhatalmazást kapott arra, hogy a fenti határidők halasztási időszakát legfeljebb további 3 hónappal meghosszabbíthassa. A Bizottság számára ez a lehetőség csak akkor áll fenn, ha a halasztási időszak egy része vagy egésze alatt a COVID19- világjárvány okozta súlyos népegészségügyi kockázatok kivételes körülményei továbbra is fennállnak, és a tagállamoknak lezárási intézkedéseket kell végrehajtaniuk.

A meghosszabbítás nem érinti a jelentéstételre és információcserére vonatkozó kötelezettség alapvető elemeit. Így a 2018 június 25.-étől végrehajtott tranzakciókat (határon átnyúló – agresszív – adózási konstrukció) továbbra is jelenteni kell, a módosítás csupán arra terjed ki, hogy meghosszabbítja az ilyen kötelezettségek teljesítésére vonatkozó határidőt, miközben biztosítja, hogy minden információ cseréjére sor kerüljön.

A határon átnyúló elektronikus kereskedelem általános forgalmi adózására vonatkozó szabályok bevezetésének halasztása

Az Európai Bizottság döntése alapján hat hónappal kitolódik továbbá az elektronikus kereskedelmet érintő, eredetileg 2021. január 1-jétől hatályos áfa szabályok hatálybalépése is. A hatálybalépés időpontja így 2021. július 1-re módosul.

Az új szabályok lényegében az egyablakos rendszer kiterjesztésére irányulnak, így a kibővített One Stop Shop (OSS) rendszer kiterjed majd valamennyi B2C szolgáltatásra és a távolsági értékesítésekre is (internetes kereskedelem). Emellett számos esetben az elektronikus felületek közvetítésével foglalkozó (online piactér, platform), valamint a termékeket egyébként vám elé állító vállalkozások válnak adóbeszedésre és fizetésre kötelezetté.