2018. május 24-én az OrienTax Zrt is részt vett azon a szakmai egyeztetésen, ahol többek között a transzferár ellenőrzésekkel kapcsolatban tervezett irányokról, a nemzetközi trendekről, valamint a NAV-on belüli szervezeti átalakulásokról esett szó. A NAV célul tűzte ki, hogy a jövőben negyedévente biztosít hasonló lehetőséget a közös tapasztalatcserére, ahol a legfontosabb gyakorlati tudnivalók mellett az OrienTax Zrt-nek is lehetősége nyílik az ügyfelei által javasolt témák megvitatására.
Változások a NAV szervezetében
A kapcsolt vállalkozások közötti transzferárak ellenőrzése az elmúlt években az adóhatósági vizsgálatok fókuszában állt, így 2017-ben a NAV Központi Irányítása alá került
- a Szokásos Piaci Ár-megállapítási Osztály,
- a Transzferár-ellenőrzési Módszertani Osztály,
- valamint az Ellenőrzés-támogató Módszertani Osztály.
Csikós-Bouzoraa Katalin, a NAV Kiemelt Adó- és Vámigazgatósága Transzferár Főosztály főosztályvezető-helyettese elmondta, hogy a NAV folyamatosan egyeztet nemzetközi munkacsoportokkal és rendszeresen cserélnek tapasztalatot V6 illetve OECD tagországok adóhatóságaival. A Szokásos Piaci Ár-megállapítási osztály és a Transzferár-ellenőrzési Módszertani Osztály szoros együttműködésben dolgozik, együtt vesznek részt nemzetközi fórumokon is.
A NAV-on belül pedig megalakult a transzferár munkacsoport, melyekbe a különböző osztályok delegálnak alkalmazottakat. A tagok feladatai többek között a problémák összegyűjtése, az ellenőrzéseket segítő dokumentumok átnézése, valamint a tesztelés. Ez a munkacsoport vizsgálja az országonkénti jelentéskötelezettségek eredményeit is.
Ellenőrzési irányok: 124 adózó – 270 milliárd forint adóalap-módósító tétel
Czinege Attila a NAV Központi Irányítás ellenőrzési szakfőigazgatója elmondta, hogy a NAV egy új kockázatelemző szoftver segítségével – amely bizonyos adatok és mutatók alapján kalkulálja ki, mely adózókat vonnak ellenőrzés alá – eddig 3 adózót választott ki, mindhárom adózónál transzferárakból eredő adóhiányt állapítottak meg. Az adóalap módosító tétel teljes összege 3,8 milliárd forint volt a három adózónál összesen. További 121 adózót jelöltek ki, ahol támogató eljárás keretében fognak vizsgálódni és az adózókkal együttműködve igyekeznek majd tisztázni azokat az eltéréseket, amelyek alapján az adóhatóság kockázatosnak minősítette az adott társaságot. A 121 társaságnál a teljes – elmúlt 5 évre vonatkozó – adóalap módosító tétel 267 milliárd forintot tesz ki.
A jövőben az ellenőrzések során lesz lehetőség a jegyzőkönyvek kiadása előtti záró tárgyalásra.
Az OrienTax felvetette, hogy a következő egyeztetés során szeretné megismerni a NAV kockázatelemzésének általános gyakorlatát, azaz milyen tényezőket vesz figyelembe a NAV akkor, amikor adózókat választ ki transzferár ellenőrzésre. Így lehetőség nyílna arra, hogy az adózók előzetesen fel tudják térképezni a náluk lévő kockázatokat.
A NAV az ellenőrzések mellett a jövőben kiemelt figyelmet fordítana az ügyfelekkel való kommunikációra is. Tamásné Czinege Csilla, adószakmai ügyekért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy a NAV új, ügyfélorientált-stratégiát fogalmazott meg, melynek keretében elindítottak egy honlapot is, Tudjon róla! Segíthet! címmel, ahol közérdekű tapasztalatokat osztanak meg az adózókkal az összes adónem tekintetében. Ide kerültek és kerülnek majd fel a transzferárakkal kapcsolatos információk is. Ezen kívül arra bíztatják az adózókat, hogy nyújtsanak be kérelmeket a szokásos piaci ár megállapítására és egyeztessenek az adóhatósággal árazási kérdésekről, e tekintetben biztosítanak majd különböző fórumokat is.
A transzferárazás magyar fejlődés irányai – entitások, összevonhatóság, adatbázis szűrések
Magyarországon a legtöbb entitást eddig korlátozott kockázatú entitásként karakterizálták, az adóhatóság szerint azonban ez változóban van, egyre több kockázat és funkció kerül át a magyar entitásokhoz. Éppen ezért az új transzferár rendelettel összhangban kiemelten fontos szerepe lesz a funkcionális elemzésnek, amely az értékteremtésre helyezi a hangsúlyt és a magyar entitást a teljes értékláncon belül kell majd bemutatni.
Az összevonhatósággal kapcsolatban elhangzott, hogy módszertani ajánlásokat terveznek kidolgozni iparág-specifikusan arra vonatkozóan, hogy mely tranzakciók milyen alapon vonhatóak össze. Az összevonhatóságot mindkét oldal szempontjából vizsgálni kell.
Csikós-Bouzoraa Katalin továbbá beszélt az összehasonlító elemzésekről. Az adatbázis szűrések kapcsán kiemelte, hogy azoknak rekonstruálhatónak kell lenniük. A karakterizációnak az összehasonlító kutatás miatt is van jelentősége. A V6-os fórumokon az adóhatóságok tapasztalatcseréiből kiderült, hogy más országokban is ugyanazokat az adatbázisokat használják, mint Magyarországon. Lengyelországban van elérhető nemzeti adatbázis, így ott az a preferált.
Szokásos piaci ár megállapítása – kritikus feltételek
A szokásos piaci ármegállapításra (APA) vonatkozóan a jövőben nagyobb hangsúlyt kívánnak fektetni az ügylet-specifikus kritikus feltételekre. A kritikus feltételek a szokásos piaci ár megállapításával összefüggésben rögzített-, a szokásos piaci ár megbízhatósága szempontjából jelentőséggel bíró-, a jövőre vonatkozó feltételek. Amennyiben ezek nem teljesülnek, úgy a szokásos piaci ármegállapításra vonatkozó határozat nem alkalmazható.
Az eljárás során van és lesz is lehetőség többszöri konzultációra, amelyek során nem csak az árazásról, hanem a kritikus feltételekről is megállapodnak a felek. Ezeket a V6 országok is alkalmazzák, de példaként hozták fel, hogy az IRS is megfogalmaz kritikus feltételeket az APA eljárás határozataiban. A jövőben az egyszerűbb APA kérelmeket 180 nap alatt le fogják zárni.
Bővülő irányelvek – Nemzetközi trendek a transzferárazásban
Luczó Gábor a Transzferár-ellenőrzési Módszertani Osztály vezetője elmondta, hogy az OECD 2020-ban felülvizsgálja az országonkénti jelentések benyújtására kötelezettekre vonatkozó értékhatárt és a benyújtandó információk mennyiségét, valamint OECD országoknak kiküldött kérdőívek keretében vizsgálják a BEPS 13-as akcióterv implementálását.
Az országonkénti kötelezettségekkel kapcsolatban az OECD kísérleti programot indított 2018. januárjában International Compliance Assurance Programme („ICAP”) néven, melyben 8 tagország – adózók és adóhatóságok együttesen – vesz részt önkéntes alapon. A benyújtott országonkénti jelentéskötelezettségeket az alábbiak szerint vizsgálják: a résztvevő vállalatok átadják az országonkénti jelentéseiket és alátámasztó nyilvántartásaikat a projektet vezető adóhatóságnak, a résztvevő adóhatóságok értékelik a kockázatokat, és a vállalatcsoporttal megbeszélésen elemzik a jelentések és dokumentációk tartalmát.
Az OECD azt tervezi, hogy kibővíti a transzferár irányelveit egy pénzügyi tranzakciókra vonatkozó résszel. Ez a specifikus iránymutatás kiemelten foglalkozna az alábbi ügylettípusokkal a kapcsolt vállalkozások között:
- kölcsönök,
- garanciák,
- cash pool,
- csoporton belüli biztosítási ügyletek,
- treasury szolgáltatások,
- fedezeti ügyletek (hedging).
Luczó Gábor elmondta, hogy az első tervezet megvitatására áprilisban került sor. A munkaanyagokat várhatóan pár hónapon belül nyilvános véleményezésre bocsátják.
További fejlemény, hogy az OECD nyilvános vitára bocsátotta a transzferár irányelvek IV. és VII. fejezeteinek módosítását május 9-én. A szolgáltatásokra vonatkozó fejezet felülvizsgálatára azért volt szükség, mert azt 1996 óta nem módosították (kisebb kivétellel), miközben a szolgáltatások piaca jelentősen átalakult.
Csikós-Bouzoraa Katalin többször megerősítette, hogy Magyarországon akkor implementálnak új szabályozást a szolgáltatásokra és pénzügyi tranzakciókra vonatkozóan, amikor azok megjelennek a hivatalos irányelvekben.